Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-05-31 / 123. szám
2 Szatmár, vasárnap SZATMÁRI HÍRLAP 1903. május 31 123 szám. két, hogy becsületbeli kötelességének már teljes mértékben eleget tett s hogy akkor állana tulajdonképen a becsületesség tetőpontján, ha hamarjában, lehető gyorsan megadná magát, szerinte az ellenzék tulajdonképen akkor győz, ha leszerel, még pedig ez lenne szerintünk a „leghazafiasabb győzelem.“ Ebből a győzelemből az ellenzék aligha kér, hanem megkínálja vele magát a kormánypártot. Legyen a kormánypárté az a dicsőség, melyet az élvez, a ki önmagát győzi le. Győzze le első sorban maga a miniszterelnök hiúságát és ne restelje igénybe venni katonai szakminiszterének közvetítését. Győzze le első sorban a miniszterelnök makacsságát, türelmét a nemzeti izgatókkal, elnézését a felekezeti küzdelmek felidézésével szemben és akkor csakugyan hazüas győzelmet fog kivívni. Ne sokat törődjék ö az ellenzék tekintélyével, meg van annak a kellő tekintélye és meg lesz mindaddig, mig nem használja azokat az orvosságokat, melyeket a kormánypárt oly készséggel ajánl, mert ez az ország most már elpusztítaná, menthetetlenül megölné az ellenzéket. Az ellenzék már rég ideje a minimumra redukálta követeléseit. Nem kért ö semmit önmaga számára, hanem mindent a nemzet, a magyar nemzet számára. Üres kézzel nem lehet visz- szavonulnia. Ez lenne a világon az első obstrukczió, mely legyőzetett volna. Ezt a dicsőséget Széli Kálmánnak nem szabad élveznie ! Pünkösd a politikában. Szatmár. május 30. A keresztények ma ünnepük a Szentlélek eljövetelének ünnepét. Ahitatos buzgóság és mély vallásos érzelemmel járulunk e napon az Ur templomába. Hálaadással és könyörgéssel járulunk az ég Ura elé s vallásos érzületünk közé belevegyülnek aggodalmaink a jövőre nézve táplált reményeink felől. Ki hitte volna, hogy a kormány merev ellentétbe helyezve magát a nemzet jogosult kívánalmaival s gondolhattunk volna-e arra, hogy Magyarország jogaival ellentétes törvényjavaslatának merev fen- tartásával a törvényen kívüli állapotot idézte elő ? A magyar nemzet általános többségénél, hogy minő felháborodást idézett elő a katonai javaslat, annak élő bizonyságául szolgálnak az országszerte szakadatlanul megtartott népgyülések, melyek min- denike a katonai javaslatoknak a napirendről való levételét sürgeti. Példátlanul áll azon lelkesedés, mely az országgyűléshez intézett feliratok benyújtásánál a küldöttségeknek az ország fővárosába való felvonulása által, a nemzeti akarat megnyilvánulásának tiszta képét tárja elénk. Ma, midőn közgazdasági viszonyaink általános hanyatlása ismeretes, közterheink fokozódása ólom- sulylyal nehezedik az adófizetők vállaira, midőn miden fillérnek megtakarítására utalva vagyunk és mégis azt látjuk, hogy az ország minden részéből, sokakra nézve, súlyos anyagi áldozattal az országgyűlés elé járulnak s küldöttségileg adják át az óhajukat tartalmazó feliratokat, ebben a nemzet jogainak felismerését és a nemzetre káros katonai javaslatok elleni méltó felháborodást látjuk előtükrözni. Ilyen körülmények között a függetlenségi és 48-as párt, erejének összes mérlegbe vetésével s lankadást nem ismerő lelkesedéssel, az alkotmányos küzdelem folytatását nem hagyhatja abba, mig a törekvésének czélját el nem éri, mig a káros katonai javaslatoknak, törvényre való emelését teljesen lehetetlenné nem teszi. Széli Kálmán miniszterelnök a küzdelem folytatásánál nagy Csalódásra fog ébredni azon feltevésében, hogy a katonai javaslatokat a mostani alakjában az országgyűlés folytonos együttartása által a függetlenségi és 48-as párt kifárasz- tása mellett keresztülviheti. igy fogadja. Egy ideig járkált a szobában, amelyben barátságtalan hideg volt, majd türelmetlenül kezdett dobolni az ebédlő-asztalon. A feleség most otthagyta az ablakot. — Hazajött? — mondotta. — Nem is vettem észre, amikor belépett. Éppen most keresték. Ezzel az Írással. S odanyujtotta neki a végzetes papírlapot s végtelen keserűséggel nézett a férjére: — Hát idáig jutottunk? Szempilláin könycsepp szikrázott. De tekintetében a harag tüze is fellobbant, Bosszúsan, dühösen, szinte undorral nézett a férfiúra, akit pillantása lesújtott, mint a bűnöst a keru- bin kardjának villanása. A karcsú délceg, aranyhaju szép asszony valóban úgy állott előtte, mint a büntető kerubin. A férfi átfutotta az Írást s feje mellére hanyatlott: — Idáig . . . Az asszony összecsapta a két kezét: — Elsikkasztottad az ügyfeled pénzét: S most megtették ellened a feljelentést. Már idéznek is a törvény elé. Talán haza se eresztenek többé a kihallgatás után. A szégyen vár reánk, a gyalázat. Leroskadt az ebédlő asztal mellé s két tenyerébe fektette az arczát. Majd összerázkódott, mint a vipera- csipte; fölugrott kitörő indulattal támadt a férjére: ílStS— Látod ez okozta könnyelműségedet, a hanyagságod! Nem volt kedved a munkára, csak a tivornyá- zásra. Most aztán rettenetesen meglakolsz és magaddal rántasz engem is a sárba . . . A férfi nem védekezett az arczába csapott vádak ellen. Hosszú ideig mély csönd reszketett a szobában. Majd a férfi a halk megtört hangon rákezdte : — Igazad van. Elhanyagoltam az irodámat. Utóbbi időben már alig keresett fel egy kliens. Minek is? Hiszen nem is végeztem volna el az ügyét. Nem volt kedvem a munkára. De hogy is lett volna? hiszen nem bántam, ha össze is omlik az egész házunk! Hiszen a munkám után nem találtam vigasztalást, jutalmat itthon. Hiszen vettem észre, hogy napról- napra elhidegülsz irántam . . . — Igen. Mind jobban elhide- gültem. De,ez a hidegség rólad ragadt rám. Én is észrevettem, hogy már nem szeretsz. S az én szivemből is elszállott a szerelem. Talán nem is szerettél sohasem. — Kimondtad a szót, amit ón nem akartam kimondani. Nem szerettelek sohasem. Az asszony kerekre nyilt szemmel bámult a férfiúra. — Nem szeretlek, Eszter. Végzetes tévedés volt, ami hozzád csatolt. A zöld diákgyerek szivének első fellángolása. Mint az őrangyal: úgy tűntél akkor elém, az ágrólszakadt gyerekifju elé, aki megmututtad számomra az utat, mely az üdvösséghez vezet. Mert akkor azt hittem: ez az ut az üdvösség útja. Te általad reméltem a menyországba — és kenyérhez jutni. A te költségeden, a szegény postáskisasszony megzsugorgatott pénzén jártam ki az egyetemet. És szent fogadást tettem, hogy egy szegény élettel fogom leróni ezt a tartozásomat. De azután — azután szörnyű felfedezést tettem. A diákgyerek mámora eloszlott — nem maradt csak a köteles Benne vagyunk az ex-lexben és egy hónap letelt azon négy hónapi időből, melyre nézve a kormány az indemnitit kérte s el fog telni még a következő három hónap is 8 még sem fogja a benyújtott javaslatát megszavazni. Mire az indemnitás feletti vita befejezést nyerhetne, ismét elő fog állani annak szüksége, hogy újabban az indemnitás iránt terjesszen be a miniszterelnök törvényjavaslatot és pedig oly időben, a midőn már a jövő évi költségvetésnek is be kellene terjesztve lenni, holott még a folyó évi költségvetést sem tárgyaltatta le a kormány. Bizonyára nem épületes politikai jelenségek, melyet egyedül a kormánynak makacssága teremtett meg. Az ebből való kibontakozásnak egyenes útja nem lehet más, mint a kormány a nemzetnek, a magyar nép általános többségének akaratát és törvényben biztosított jogait figyelembe véve, az amúgy meggondolatlanul beterjesztett katonai javaslatokat visszaveszi, s ezáltal a sürgős természetű törvény- javaslatoknak akadálytalan letárgya- lását lehetővé teszi. A pünkösd ünnepén talán megszállja Széli Kálmánt a hazafias érzület Szent lelke és szakit azon politikai makacssággal, melynek folytatása a nemzetre jót semmi esetre sem hozhat, hanem következményeiben okvetlenül káros jelenségeket állítana elő. U. GTÁVIRATOK. A nemzeti követeléseket teljesítik. Budapest, május 30. (Saját tudósítónktól.) A „Magyarországé biztos forrásból vett értesülése szerint a király ő felsége illeség rabláncza, mely tehozzád fűzött. Milyen tusát vívtam én akkor önmagámmal! ügy éreztem, hogy nem lesz erőm elrebegni az oltár előtt a holto- miglant, hogy nem lesz erőm egy egész életen ál szerelmet hazudni neked . . A feleség a meglepetéstől ká- bultan meredt maga elé. S fájdalmasan kiáltott fel: — Miért hazudtál? Miért nem állottál elém őszintén, becsületesen az igazsággal ? Hogy nem szeretsz,, hogy nem vehetsz feleségül ? — Mit tettél volna, ha ezt cselekszem ? Minek tartotlál volna akkor ? Gazembernek, ugyebár? Hiszen megtették azt már sokan, hogy otthagyták a menyasszonyukat, akinek a pénzével a jövendőjüket megalapították. Az ilyenek felett rendesen pál- czát tör a közvélemény, anélkül, hogy a szivükbe látna, micsoda küzdelmükbe kerül ez az elhatározás! Becsületbeli kötelességük, hogy nőül vegyék azt a leányt, még ha nem is szeretik, még ha csupa boldogtalanság lesz is a házasságuk. Én is nőül vettelek — kötelességből, becsületből. S mi lett a vége? Az asszony ismét kezébe temette az arczát. Testét kínos zokogás rázta meg. S fuldokolva tördelte : — Mégis . . . miért nem hagytál el akkor ? Miért nem maradtál el az esküvőről? Akármennyire is fájt volna a világ . . . Most nem lennénk mindketten ilyen boldogtalanok . . . A kis szobára szürke árny borult. A gond, a reménytelenség vigasztalan árnya. A férfi hallgatott s arra az újsághírre gondolt, amelyet akkor olvasott, amikor útban volt az esküvőjére , . . tékes körök előtt azt jelentette ki, hogy a katonai javaslatokból engedni fognak. A hadsereg magyar zászlókat fog kapni és a hivatalos nyelv is magyar lesz. Diákzavargás Rómában, Róma, május 30. (Saját tudósítónktól.) Az itteni egyetemen osztrák ellenes diákzavargások voltak, mely miatt az egyetemet be kellett zárni. Az osztrák magyar konzulátusi palotát katonaság őrzi. A mont-Peleé ismét háborog. Budapest, május 30. (Saját tudósitónktól.) Ide érkezett jelentések szí rint a mont Peleé tűzhányó hegy, mely tavaly egész Martinique szigetén iszonyú rombolást vitt véghez, ismét kitört. A hatóságok intézkedtek, hogy a sziget északi részén lévő lakosságot kiköltöztessék. Sikkasztó plébános. Budapest, május 30. (Saját tudósítónktól.) A barsmegyei Handlova község plébánosa betegséget színlelve püspökétől 6 havi szabadságot kért, melyet meg is kapott. A plébános a szabadságot arra használta fel, hogy gazdasszonyával Amerikába szökjék. A megindított vizsgálat alkalmával nagy sikkasztásnak jöttek nyomára. A plébános ugyanis az egyház pénztárából húszezer koronát sikkasztott el és nagy adóságokat hagyott hátra. Csongori Mariska temetése. Budapest, május 30. (Saját tudósítónktól.) A tragikus véget ért primadonna ravatalát, melyet lakásán állítottak fel, ma igen sokan látogatták meg. A ravatalra a Csongory Mariska tisztelői és ismerősei rengeteg sok virágot és koszorút helyeztek. Csongori Mariskát délután helyezték örök nyugalomra. A temetésen nemcsak a fővárosi színházak tagjai, hanem a vidéki színtársulatok köldöttségei is megjelentek. A kazánrobbanás áldozata. Budapest, május 30. (Saját tudósítónktól,) A magyar petroleum finomító gyár tegnapi kazánrobbanásánál megsebesült Filár Ferencz munka- felügyelő ma belehalt sebeibe. Vécsey főhadnagy állapota. Budapest, május 30. (Saját tudósítónktól.) A színésznő és huszár- főhadnagy drámájának hőse Vécsey Ervin tegnap még reménytelen állapotban feküdt a helyőrségi kórházban. Állapotában ma javulás állott be. Visszanyerte eszméletét úgy, hogy környezetéből mindenkit felismert. Az orvosok azt hiszik, hogy megmenthetik az életnek. Szédelgés kauczióval. Budapest, május 30. (Saját tudósítónktól.) A budapesti büntető törvényszék ma elfogatási parancsot adott ki J. Virág Béla volt budapesti lapszerkesztő ellen. Virágot, ki borúra, derűre indított különféle heti lapokat, kauczió sikkasztásért jelentették fel. Mikor helyzetét egyre veszedelmesebbnek látta megszökött Budapestről. Tisztek botránya. Pozsony, május 30. (Saját tudósítónktól.) A Palugyai kávéház ma óriási botránynak volt színhelye. Néhány közös tiszt garázdálkodni kezdet a kávéházban, melyért Palugyay kávés rendre utasította őket. A tisztek kardot rántottak és súlyosan megsebesítették Palugyait. Az eset nagy föltünést keltett.
