Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-05-30 / 122. szám

Szatmár, 1903. május 30. Szombat. Második évfolyam, 122. szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E^yes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-U. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : 106. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: jbartHa Kálmán. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. ,1 közvélemény megmozdulása.“ Szatmár, május 29 E czim alatt közli a kormány' párti „Budapesti Napló'* azokat az eseményeket, a melyek az or­szágban mindenfelé a mostani par­lamenti obstrukczió ellen készülnek Jobban mondva azokat a tüntetése­ket, a melyek az ország vidékén a katonai javaslatok mellett nyilvá­nulnak. Ebben a czimben „A közvéle­mény megmozdulása“ két lényeges szó van, de egyúttal két hibásan alkalmazott kifejezés is. Elsősorban is nem a közvéle­mény ; másodsorban pedig az a köz vélemény eddigelé soha és sehol meg nem mozdult, — hanem a végső esetben is csak az mondható felőle, hogy valahonnan megmozdították, ami pedig mást jelent, minta „meg­mozdult“ kitétel. Sohase volt az „közvélemény“ és soha az meg nem mozdult Igazán képtelen állítás. Ráfogni egy csinált véleményre azt, hogy az a közvélemény, — ez nemcsak a tények meghamisítása, de egyút­tal megtévesztése is az olvasó kö­zönségnek. "" Közvélemény mostan Magyar- országban : a magyar lakosság meg­győződésében csak egy van. Ez az egy közvélemény természeténélfogva egységes és változatlan és nem gyúr­ható fel semminemű más anyagra. Ez a közvélemény az, a mely köz­vetlenül a nép ezreinek és milliói­nak leikéből kisugárzik, amelyet el­lenkező irányba terelni nem lehet. Közvéleménynek nem nevezhető az például, a melyet a mi vármegyénk megyetermében határozatképen ki­fejeztek. Ez akár valahonnan meg­rendelt, akár hiperlojalitásból ön­ként felajánlott véleménytöredék, a mely már a nép gondolkodásának eredetiségéből kivetkőzött. Közvélemény az ezrek és mil­liók gondolatvilágának önként adott kifejezése. Az, amit ezek az ezrek és milliók akarnak, de csak azért, mert ők maguk azt jónak, üdvös­nek és czélravezetőnek találják Mi­helyt mesterkéltséggel csinálják meg azt a népakaratot, az megszűnt a közvélemény lenni és épen azért nem nevezhető közvéleménynek a katonai javaslatok elfogadása mel­lett nyilatkozók véleménye, mert az mesterkélt, csinált és megrendelt, amelynek belső értéke nincs és a mely csak fölfelé a porhintésre jó. Az ilyen értelemben vett köz­vélemény saját magától sohasem mozdul meg. Azt legfölebb mások tudják mozgásba hozni. Hiszen anv- nyira titokban mégsem működhet­nek azok az emeltyűk, amelyekkel azt a csinált közvéleményt megmoz­dítják, — hogy mi a mozgató esz­közöket és azoknak a működését ne látnék. Őszintén szólván, a kormány e működését nem találjuk természet- ellenesnek. Meg kell bocsátanunk néki a küzdelemben tanúsított ma­kacsságáért, mert hiszen minden hatalom elsősorban az önfentartá- sáról gondoskodik, mert ha erről letett, akkor megszűnt hatalom lenni. Csakhogy most kivételes hely­zet állott be. Talán még soha, egy kérdésben se szólalt meg a nemzet zöme ilyen erősen, ilyen határozot­tan, ilyen nagy számban, mint most, amikor hadat üzent a parlamenti el­lenzék az osztrák tulköveteléseknek és a telhetetlen katonai molochnak. Kétségtelen, hogy a nemzet el­len a nemzet kormányánnk har- czolnia nem szabad. Ha a kormány immár meggyőződött, hogy az egész nemzet egy akaraton van, akkor nem szabad neki azon se lennie, hogy ezt az akaratot a rendelkezé­sére álló politikai eszközökkel meg hamisítsa. Ilyen módon nem csi­nálhat a saját politikai czéljainak megfelelő ellenkező „közvéleményt.1 A bizalmi szavazatok és a meg­rendelt közgyűlési határozatok nem fogják feltartani az erős hullámok­kal előtörő nemzeti elhatározást. Ennek az árja magával fogja sodorni azokat is, akik nem akar­ják azt megérteni, hogy az ár el­len csak egy ideig lehet úszni, — de előbb-utóbb fel kell adni a küz­delmet a tehetetlenség ellen Napirend előtt Gabányi Miklós szólalt fel s panaszt emelt Borbély Ferencz ellen, ki a tegnapi ülésen beszéde közben azt kiáltotta neki: — Ez már szemtelenség I Elnök Borbélyt e kijelentéséért utólagosan rendreutasitotta. Ezután a miniszterelnöki jelentés tárgyalása következett. Általános érdeklődés közepette emelkedett szólósra Eötvös Károly, a ki hosszan tartó beszédében ellenezte a jelentést. Kijelentette, hogy a nem­zeti követelményekért a függetlenségi párt a végletekig fog küzdeni s nem fog azokból semmit engedni. A beszéd óriási hatást keltett, Eötvös után Vészi József szemé­lyes kérdésben szólalt fel. Ezután interpellácziók következ­tek, melyek során Nessi Pál Texis tábornok nyugdíjazása ügyében azt kérdezte, hogy mivel indokolja a mi niszter ezen eljárását ? Az interpelláczióra nem kapott választ, mert Fejérváry báró nem volt jelen az ülésen. Az ülés ezzel véget ért. • • _ r OR SZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósitónk távirata. Budapest, május 29. A képviselőház mai ülésén az elnöki jelentést tárgyalták, melynek során Eötvös Károly beszélt nagy ha­tással. Eötvös az ellenzék végletekig tartó harczárói beszélt, zajos tetszést keltve a baloldalon. A karzaton nagy közönség gyűlt össze, hogy Eötvös beszédét, mely nem egyszer élénk derültséget keltett, meghallgassa. A Ház további ülésén interpellácziók kö­vetkezték. Az ülés lefolyásáról részletes tu­dósításunk a következő : A képviselöház mai ülésén Tal- lián Béla elnökölt. TÁVIRATOK. A király a helyzetről. Budapest, május 29. (Saját tudósitónktól.) 0 felsége a király ma rendkívül fontos politikai nyi­latkozatot tett, a miből azt lehet következtetni, hogy a politikai hely zetben mielőbb kedvező fordulat várható. Bruckban Nagy Gyula főispánnak arra a megjegyzésére, hogy a megyében tüntetést tervez nek az obstrukczió ellen, a király ezt mondta: — Remélhető, hogy a par­lament ismét békésen fog dol­gozni. Az ügyet, t. i. a katonai javaslatokat az óhajtott meg­oldás elé viszik. 0 felsége azonban hozzátette: — Nyilvánvaló, hogy a kormány elfoglalt álláspontjától nem térhet el. Politikai körökben ma sok kom- binácziókra adott alkalmat a király nyilatkozata s beavatott politikusok is kíváncsian találgatták, vájjon mit gondolt Ó felsége az „óhajtott megoldás“ alatt, holott jelezte, hogy „e kormány nem enged­het.11 Mindenesetre igen valószinü, hogy a pünkösdi ünnepek alatt va­lami történni fog. A tegnapi szerelmi drámához. Budapest, május 29. (Saját tudó­sitónktól.) Csongory Mariska és Vé- csey Ervin huszárfőhadnagy szerelmi drámája ügyében a rendőrség vizsgá­latot indított, mely kiderítette, hogy Csongory Mariska foszfor mérgezésnek esett áldozatul. Ebből azt következte­tik, hogy az öngyilkosságot közös el­határozással követték el. A szerelem halottjait holnap helyezik örök nyuga­lomra. A temetésen Vécsey Erwin szü­lei és a zombori huszárezred tisztika­rának küldöttsége is meg fog jelenni. Kazánrobbanás a fővárosban Budapest, május 29. (Saját tudó­sitónktól.) A magyar petroleumipar- részvénytársaság budapesti kazánházá- ban ma nagy szerencsétlenség történt. Egy petroleumos kazán robbant fel, mely a levegőbe röpítette az épületet. A szerencsétlenség alkalmával egy mun­kás halálosan megsebesült és hárman könnyebb sebeket szenvedtek. A ka­tasztrófa szinhelyére, az összes tűzol­tók kivonultak s csak igy sikerült a tü­zet lokalizálni. A kár igen nagy. Hajsza egy jogakadémiai tanár ellen. A nagyváradi jogakadémia botránya. Szatmár, május 29. (Saját tudósítónktól.) Egy fiatal magyar tudóst el akarnak veszíteni, mert gondolkozott. A mai magyar életnek — igy tűnik fel sokszor ne­künk titka, forrongása, czélja : pör a gondolkozás ellen, A fiatal tudós neve dr. Somló Bódog. A nagyváradi jogakadémia tanára. Búim» hogy Spen- czer evoluezió-törvényében hisz, kisé­ri e nagy törvény kommentálóit s az evoluezió kiszámítható eredményeit siet­tetve világosságot hirdet. Azt kérdi, hogy mert a társadalomnak tökélete­sülnie, igazulnia kell, miért ne legyen ez a tökéletesülés, ez az igazolás gyor­sabb ? A válasz reá a meglehetősen öreg kifakadás : „Feszítsd meg !„ Most tanári katedrákról hangzik a feszisd meg.“ A nagyváradi jogaka­démia profeszorai kiáltják egy társuk felé. Jele ez az időknek, mely egyre több merészséget önt az obskúrusokba s jelenti azt, hogy már porolni sem kell sokáig a gondolkozás ellen, mert nemsokára statárium számol le minden gondolkozóval. Somló Bódog tudományos társa­ságban egy elmélkedést olvasott föl. Az elmélkedés nyomtatásban jelent meg a társaság havonként megjelenő füzetében, mely kvázi jegyzőkönyv. Innen kihalászta egy nagyváradi újság, a „Nagyváradi Napló.“ És kész volt a fölfordulás. Vájjon a hajsza, melyet a tanári katedra egy embere ellen indítottak társai a katedrán — a mi meglehető­sen szomorú viszonyaink között — nem lesz-e tragikus végű? A magyar közvélemény nem moz­dult volt meg Schmidt Jenő mellett, alig alig mozdult Bors Emil, a bátor pécsi professzor ügyében. Vájjon meg Róth Fülöp kárisbádi ezi pora k. tárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! @ Szatmár és vidéke Iegnaggobb ozipopa^tára. H/ÍPrFÓTiirP7fiplr f tavaszi és ayári idényre rpegrendelt összes úri női és gyermek írlGyci hoZUuiA • # # # # valódi franczia setiewrb bcSrii lábbelik. ^ ^ Jt

Next

/
Thumbnails
Contents