Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-05-30 / 122. szám
Szatmár, 1903. május 30. Szombat. Második évfolyam, 122. szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E^yes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-U. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : 106. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: jbartHa Kálmán. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. ,1 közvélemény megmozdulása.“ Szatmár, május 29 E czim alatt közli a kormány' párti „Budapesti Napló'* azokat az eseményeket, a melyek az országban mindenfelé a mostani parlamenti obstrukczió ellen készülnek Jobban mondva azokat a tüntetéseket, a melyek az ország vidékén a katonai javaslatok mellett nyilvánulnak. Ebben a czimben „A közvélemény megmozdulása“ két lényeges szó van, de egyúttal két hibásan alkalmazott kifejezés is. Elsősorban is nem a közvélemény ; másodsorban pedig az a köz vélemény eddigelé soha és sehol meg nem mozdult, — hanem a végső esetben is csak az mondható felőle, hogy valahonnan megmozdították, ami pedig mást jelent, minta „megmozdult“ kitétel. Sohase volt az „közvélemény“ és soha az meg nem mozdult Igazán képtelen állítás. Ráfogni egy csinált véleményre azt, hogy az a közvélemény, — ez nemcsak a tények meghamisítása, de egyúttal megtévesztése is az olvasó közönségnek. "" Közvélemény mostan Magyar- országban : a magyar lakosság meggyőződésében csak egy van. Ez az egy közvélemény természeténélfogva egységes és változatlan és nem gyúrható fel semminemű más anyagra. Ez a közvélemény az, a mely közvetlenül a nép ezreinek és millióinak leikéből kisugárzik, amelyet ellenkező irányba terelni nem lehet. Közvéleménynek nem nevezhető az például, a melyet a mi vármegyénk megyetermében határozatképen kifejeztek. Ez akár valahonnan megrendelt, akár hiperlojalitásból önként felajánlott véleménytöredék, a mely már a nép gondolkodásának eredetiségéből kivetkőzött. Közvélemény az ezrek és milliók gondolatvilágának önként adott kifejezése. Az, amit ezek az ezrek és milliók akarnak, de csak azért, mert ők maguk azt jónak, üdvösnek és czélravezetőnek találják Mihelyt mesterkéltséggel csinálják meg azt a népakaratot, az megszűnt a közvélemény lenni és épen azért nem nevezhető közvéleménynek a katonai javaslatok elfogadása mellett nyilatkozók véleménye, mert az mesterkélt, csinált és megrendelt, amelynek belső értéke nincs és a mely csak fölfelé a porhintésre jó. Az ilyen értelemben vett közvélemény saját magától sohasem mozdul meg. Azt legfölebb mások tudják mozgásba hozni. Hiszen anv- nyira titokban mégsem működhetnek azok az emeltyűk, amelyekkel azt a csinált közvéleményt megmozdítják, — hogy mi a mozgató eszközöket és azoknak a működését ne látnék. Őszintén szólván, a kormány e működését nem találjuk természet- ellenesnek. Meg kell bocsátanunk néki a küzdelemben tanúsított makacsságáért, mert hiszen minden hatalom elsősorban az önfentartá- sáról gondoskodik, mert ha erről letett, akkor megszűnt hatalom lenni. Csakhogy most kivételes helyzet állott be. Talán még soha, egy kérdésben se szólalt meg a nemzet zöme ilyen erősen, ilyen határozottan, ilyen nagy számban, mint most, amikor hadat üzent a parlamenti ellenzék az osztrák tulköveteléseknek és a telhetetlen katonai molochnak. Kétségtelen, hogy a nemzet ellen a nemzet kormányánnk har- czolnia nem szabad. Ha a kormány immár meggyőződött, hogy az egész nemzet egy akaraton van, akkor nem szabad neki azon se lennie, hogy ezt az akaratot a rendelkezésére álló politikai eszközökkel meg hamisítsa. Ilyen módon nem csinálhat a saját politikai czéljainak megfelelő ellenkező „közvéleményt.1 A bizalmi szavazatok és a megrendelt közgyűlési határozatok nem fogják feltartani az erős hullámokkal előtörő nemzeti elhatározást. Ennek az árja magával fogja sodorni azokat is, akik nem akarják azt megérteni, hogy az ár ellen csak egy ideig lehet úszni, — de előbb-utóbb fel kell adni a küzdelmet a tehetetlenség ellen Napirend előtt Gabányi Miklós szólalt fel s panaszt emelt Borbély Ferencz ellen, ki a tegnapi ülésen beszéde közben azt kiáltotta neki: — Ez már szemtelenség I Elnök Borbélyt e kijelentéséért utólagosan rendreutasitotta. Ezután a miniszterelnöki jelentés tárgyalása következett. Általános érdeklődés közepette emelkedett szólósra Eötvös Károly, a ki hosszan tartó beszédében ellenezte a jelentést. Kijelentette, hogy a nemzeti követelményekért a függetlenségi párt a végletekig fog küzdeni s nem fog azokból semmit engedni. A beszéd óriási hatást keltett, Eötvös után Vészi József személyes kérdésben szólalt fel. Ezután interpellácziók következtek, melyek során Nessi Pál Texis tábornok nyugdíjazása ügyében azt kérdezte, hogy mivel indokolja a mi niszter ezen eljárását ? Az interpelláczióra nem kapott választ, mert Fejérváry báró nem volt jelen az ülésen. Az ülés ezzel véget ért. • • _ r OR SZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósitónk távirata. Budapest, május 29. A képviselőház mai ülésén az elnöki jelentést tárgyalták, melynek során Eötvös Károly beszélt nagy hatással. Eötvös az ellenzék végletekig tartó harczárói beszélt, zajos tetszést keltve a baloldalon. A karzaton nagy közönség gyűlt össze, hogy Eötvös beszédét, mely nem egyszer élénk derültséget keltett, meghallgassa. A Ház további ülésén interpellácziók következték. Az ülés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő : A képviselöház mai ülésén Tal- lián Béla elnökölt. TÁVIRATOK. A király a helyzetről. Budapest, május 29. (Saját tudósitónktól.) 0 felsége a király ma rendkívül fontos politikai nyilatkozatot tett, a miből azt lehet következtetni, hogy a politikai hely zetben mielőbb kedvező fordulat várható. Bruckban Nagy Gyula főispánnak arra a megjegyzésére, hogy a megyében tüntetést tervez nek az obstrukczió ellen, a király ezt mondta: — Remélhető, hogy a parlament ismét békésen fog dolgozni. Az ügyet, t. i. a katonai javaslatokat az óhajtott megoldás elé viszik. 0 felsége azonban hozzátette: — Nyilvánvaló, hogy a kormány elfoglalt álláspontjától nem térhet el. Politikai körökben ma sok kom- binácziókra adott alkalmat a király nyilatkozata s beavatott politikusok is kíváncsian találgatták, vájjon mit gondolt Ó felsége az „óhajtott megoldás“ alatt, holott jelezte, hogy „e kormány nem engedhet.11 Mindenesetre igen valószinü, hogy a pünkösdi ünnepek alatt valami történni fog. A tegnapi szerelmi drámához. Budapest, május 29. (Saját tudósitónktól.) Csongory Mariska és Vé- csey Ervin huszárfőhadnagy szerelmi drámája ügyében a rendőrség vizsgálatot indított, mely kiderítette, hogy Csongory Mariska foszfor mérgezésnek esett áldozatul. Ebből azt következtetik, hogy az öngyilkosságot közös elhatározással követték el. A szerelem halottjait holnap helyezik örök nyugalomra. A temetésen Vécsey Erwin szülei és a zombori huszárezred tisztikarának küldöttsége is meg fog jelenni. Kazánrobbanás a fővárosban Budapest, május 29. (Saját tudósitónktól.) A magyar petroleumipar- részvénytársaság budapesti kazánházá- ban ma nagy szerencsétlenség történt. Egy petroleumos kazán robbant fel, mely a levegőbe röpítette az épületet. A szerencsétlenség alkalmával egy munkás halálosan megsebesült és hárman könnyebb sebeket szenvedtek. A katasztrófa szinhelyére, az összes tűzoltók kivonultak s csak igy sikerült a tüzet lokalizálni. A kár igen nagy. Hajsza egy jogakadémiai tanár ellen. A nagyváradi jogakadémia botránya. Szatmár, május 29. (Saját tudósítónktól.) Egy fiatal magyar tudóst el akarnak veszíteni, mert gondolkozott. A mai magyar életnek — igy tűnik fel sokszor nekünk titka, forrongása, czélja : pör a gondolkozás ellen, A fiatal tudós neve dr. Somló Bódog. A nagyváradi jogakadémia tanára. Búim» hogy Spen- czer evoluezió-törvényében hisz, kiséri e nagy törvény kommentálóit s az evoluezió kiszámítható eredményeit siettetve világosságot hirdet. Azt kérdi, hogy mert a társadalomnak tökéletesülnie, igazulnia kell, miért ne legyen ez a tökéletesülés, ez az igazolás gyorsabb ? A válasz reá a meglehetősen öreg kifakadás : „Feszítsd meg !„ Most tanári katedrákról hangzik a feszisd meg.“ A nagyváradi jogakadémia profeszorai kiáltják egy társuk felé. Jele ez az időknek, mely egyre több merészséget önt az obskúrusokba s jelenti azt, hogy már porolni sem kell sokáig a gondolkozás ellen, mert nemsokára statárium számol le minden gondolkozóval. Somló Bódog tudományos társaságban egy elmélkedést olvasott föl. Az elmélkedés nyomtatásban jelent meg a társaság havonként megjelenő füzetében, mely kvázi jegyzőkönyv. Innen kihalászta egy nagyváradi újság, a „Nagyváradi Napló.“ És kész volt a fölfordulás. Vájjon a hajsza, melyet a tanári katedra egy embere ellen indítottak társai a katedrán — a mi meglehetősen szomorú viszonyaink között — nem lesz-e tragikus végű? A magyar közvélemény nem mozdult volt meg Schmidt Jenő mellett, alig alig mozdult Bors Emil, a bátor pécsi professzor ügyében. Vájjon meg Róth Fülöp kárisbádi ezi pora k. tárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! @ Szatmár és vidéke Iegnaggobb ozipopa^tára. H/ÍPrFÓTiirP7fiplr f tavaszi és ayári idényre rpegrendelt összes úri női és gyermek írlGyci hoZUuiA • # # # # valódi franczia setiewrb bcSrii lábbelik. ^ ^ Jt
