Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-05-28 / 120. szám

Szatmár, 1903. május 28. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Ejyes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. Második évfolyam, 120. szám POLITIKAI NAPILAP. , A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : 106. Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkrsztő: BARTH A KÁLMÁN. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Fölhívás v k Tisztelt Polgárt 5rsak! A Szatmár városi független­ségi és 48-as párt egy politikai napilapot alapított, illetőleg vett tulajdonába, oly őzéiből, hogy elve­inket a sajtó képviselje, érvénye­sítse. E politikai napilap a „Szat mari Hírlap“. Ennek élén Uray Géza pártelnök s egy lapbizottság áll; ismert nevű s buzgóságu párt­férfiakból, kiknek neve, múltja, s elvhűsége biztosítékul szolgál a közönségnek, hogy midőn e lapot a kezébe veszi, abban el­veink hűséges szószólóját fogja találni. A lapbizottság kifejezte azon óhaját, hogy a vármegyei függet­lenségi és 48-as párt érdekeit is híven szolgálná lapjával, ha a vár­megyei pártelnök és a vezető fér­fiak szükségét látnák annak, hogy az egész vármegye minden részé­ben, úgyszólván minden zugában vessük el magasztos eszméink mag­vait, hogy majdan annak idején arathassunk. Kifejezte a lapbizottság azt is előttünk, hogy a pártkülömbség nél­kül alakítandó vármegyei közigaz­gatási-párt működésének is tért en­ged lapjában, s e czélból egy „Megyei közélet“ felirattal külön is állandó rovatot ajánl fel. Fenti ajánlatokra hivatkozva, alantirottau .;ész örömmel fogadjuk el a „Szatmári Hirlapu-ot vár­megyei függetlenségi és 48-as pár­tunk közlönyéül, s azt vármegyénk minden olvasni szerető polgárának mint megbízható hírlapot ajánl­juk. Azon meggyőződésben vagyunk, hogy e napilap által elv társainkkal úgyszólván mindennapi érintkezés­ben fogunk állani, módunkban lesz a fenforgó kérdésekről úgy a poli­tikai, mint a vármegyei életben pár­tunk tagjait tájékoztatni. Viszont elvtársaink elmondhatják pana­szaikat, nyilvánosságra hozhat­ják netalán sérelmeiket, s ez­által hozzájárulnak a kormány­zás, közigazgatás javításához, ellenőrzéséhez. Felhívjuk azért vármegyénk függetlenségi és 48-as elvű polgá­rait sőt minden olvasni szerető polgártársunkat, mert hiszen nincs oly magyar ember, aki szivében ne óhajtaná eszméink diadalát. Föl­hívjuk a községi olvasó körö­ket, lelkészeket, tanítókat, a községek intelligens elemeit, m ári Hirlap “ - ot m o s- e vármegyei pártunk közlönyé tekintsék és azt körük­ben terjeszteni buzgólkodjanak. Budapest, 1903. május 4. Luby Géza vármegyei függetlenségi pártelnök. Jekey Zsigmond, Ifj. Mándy Bertalan, Dr. Adler Adolf nagy-károlyi pártelnök. Luby Lajos, Kossuth István, Thury Zsigmond, Mártha József, A mai helyzet. Szatmár, május 27. A szabadelvüpárt tegnap este tüntetett Széli Kálmán miniszterel­nök mellett, a nélkül, hogy e tün­tetésnek fontosságot kellene tulaj- donitani. A képviselőház folyosóján ma egyáltalán nem is beszéltek er­ről az ováczióról, hanem csopor­tokba verődve, örömmel taglalták a kormánypártiak az érkező bizalmi nyilatkozatokat, a melylyel egyes megdolgozott vidék a kormány po­litikája iránt viseltetik. Egy malicziózus kormánypárti erre megjpgyp7ifi • nem rég qytlál tam, hogy Biharvármegye 44 szó­többséggel bizalmat szavazott a kor­mánynak, elitélte az obstrukcziót és rövid egy hét lefolyása alatt a vár­megye lakosságának zöme oly ová- cziót rendezett a függetlenségi-párt vezérének és a függetlenségi kép­viselőknek, mely az egész kormány bizalmi ováczióinak mintegy szín­padi jelleget kölcsönöz. Azt hiszem, nem csalódom, hogy az összes bizalmi nyilatkoza­tokat a szabadelvüpárt tagjai komo­lyan nem vehetik. Ma a képviselőház esetleges feloszlatásáról is rebesgettek és erő­sen kolportálták, hogy Lukács László pénzügyminiszter a Ház feloszlatá­sában alkotmánysértést nem lát. Tudósítónk felkereste a sza­badelvüpárt egyik oszlopos tagját, a ki kijelentette, hogy Lukács Lász­lónak e véleménye igaz, én is el­hiszem, hogy a Ház feloszlatása in- demnitás nélkül nem törvényelle­nes, de másrészről az is igaz, hogy Széli Kálmán ellenkező véleményt táplál és indemnitás nélkül a Há­zat semmi körülmények között fel nem oszlatja. Különben a Ház feloszlatásá­ról beszélni nevetséges, ennek ér­telme egyáltalán nem lehet, mert az esetleges feloszlatással bizonyos, hogy az ország a mai körülmények között a függetlenségi-párt zászlaja körül csoportosulna. Ezt pedig sem s kormány, sem a korona nem áíarja. A függetlenségi-pártban sokat beszéltek ma a szabedelvü-párt bom- ladozó egységéről és általános a yó- femény, hogy a szabadelvűek tábo­rában levő ellentétes áramlatokat tiegyenlitő módozatokul számítani »ein lehet. Sokat foglalkoznak a politiku­sok az oláh jelöltek fészkelődései- fől. Dobra megfogja mutatni, hogy 4Z oláh nép, mely a magyar aegis uralma alatt békés fejlődést bizto­sított és az izgatóknak többé fel rém ül. Byen ma a politikai helyzet. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, május 27. A képviselőház mai üiésén Gabá­nyi Miklós beszéde keltett feltűnést. Gabányi az Amerikába kivándorolt ma­gyarok szomorú sorsáról beszélt. A kivándorlást kapcsolatba hozta a kato­nai javaslatokkal és sokáig fejtegette, hogy az ujonczieiszam r©i©moi鮫 ío nagy részben előmozdítja ezt a súlyos betegséget, mely a falusi nép között egyre terjed. Több levelet olvasott fel, a melyekben óriási nyomorról panasz­kodnak az amerikai magyarok. A Ház a napirendre tért át a beszéd után, melynek tárgyalása során többen szól- laltak fel. Az ülésről részletes tudósitánk a következő: A képviselőház mai ülésén Appo- nyi Albert elnökölt. A napirend tárgyalásakor az első szóló Gabányi Miklós volt, a ki a miniszterelnök jelentéséhez nem járult hozzá. Hosszasan beszélt a független­ségi párt elszánt harczárói, melyet a katonai javaslatok ellen indított. Ennek köszönhető — úgymond — hogy 13 ezer póttartalékost megmentettek a családoknak az amerikai kivándorlástól. Szóló ezután a nagymérvű kivándor­lásról beszélt. Leveleket olvasott fel az amerikai magyarok nyomasztó helyze­téről. A miniszterelnök ellen heves tá­madásokat intézett. Széli — mondotta — mindenkit becsapott a folytonos Ígér­getéseivel, az országot is. Elnök rendreutasitja Gabányit. Gabányi zavartalanul folytatta beszédét. Csak egyet nem csaphatott b s ez Körber miniszternők, a ki Szélit fogja becsapni. Ezután határozati javaslatot nyúj­tott be, hogy a kormány a mostani állapotokból levonva a konzekvencziá- kat, adja be lemondását. Gabányi után Neményi Ambrus és Kecskenaéthy Ferencz interpellál­tak s az interpellácziókra adott vála­szok után az ülés voget ért. TÁVIRATOK. Apponyi lemondása. Budapest, május 27. (Saját tudósitónktól.) Politikai körökben ma délután az ß hir terjedt el, hogy Apponyi Albert házelnök lemon­dott. A hirt Apponyi az esti órák­ban alaptalannak nyilvánította. Az automobil verseny áldozatai. Budapest, május 27. (Saját tu­dósítónktól.) Párisból jelentik, hogy Apoitier mérnök és Renoult Marczel tanár, kik a Madrid—párisi automo­bil szerencsétlenségben megsebesültek, ma belehaltak sebeikbe. Elsülyedt hajó. Budapest, május 27. (Saját tudó­sítónktól.) Antverpenből borzasztó katasztrófa hírét jelentik. A „Hudder- fieldu nevű angol gőzös összeütközött egy norvég gőzössel. A karambol oly heves volt, hogy a „Hudderfield“ azon­nal sülyedni kezdett. Huszonkét olasz és osztrák utas a tengerben lelte ha­lálát. Állami, vagy társulati árvédelem? Vizérdekeltségi gyűlés. Szatmár, május 27. (Saját tudósítónktól.) Szatmár- vármegye birtokossága nagy érdeklődés mellett tartott ma vizérdekeltségi gyű­lést, a városháza nagy tanácstermében. A látogatott gyűlésen az ártér vona­lába eső minden község képviseltette 2—3 kiküldöttel magát, ezenkívül az érdekelt földbirtokosok is teljes szám­ban jelentek meg, mert igen fontos ügy felett kellett az érdekelteknek dönte- niök. Arról volt ugyanis szó, hogy az árvédelmet illetőleg az eddigi állapotot hagyják-e meg, vagyis az állami keze­lés mellett maradjanak, vagy pedig ma­gántársulattá alakuljanak ? A gyűlés hosszas, beható vita után szavazással döntött a kérdésben, s nagy többség­gel elhatározta, hogy a jelenlegi álla­potot tartja fenn és nem alakul magán­társulattá. A gyűlésnek egyébként egy sze­mélyes ügy is kölcsönzött némi érde­kességet, a Nagy László alispán sze­mélyes ügye, aki a gyűlés megnyitása után egy névtelen feljelentést mutatott fel, a melyet ellene tettek a földműve­lésügyi minisztériumnál. E feljelentés aztán egy kis bizalmi szavazatot pro­vokált, t. i. Kende Zsigmdnd indítvá­nyára a gyűlés bizalmat szavazott Nagy László alispánnak. Ezzel aztán az al­ispán meg is elégedett és az ügy — a lovagiasság szabályai szerint — be­fejezést nyert. Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát ajánljuk a f. vevőközonségnak mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! £ Szatmár és vidéke Iegnaggabh Gzipőra^tára. B/tarTöTilrD7fioír f taVaszl és nyári idépyre rpegrendelt összes úri r*ői és gyermek luugul üuZbuiv • m n £ n n valódi franezia schewrő bóra. lábbelik, @ @

Next

/
Thumbnails
Contents