Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-05-23 / 116. szám
Szatmár, 1903. május 23. Szombat. Második évfolyam, 116. szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évré . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Ejjyes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. POLITIKAI NAPILAP. A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket ; • méltányos, szabott árbap éa egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-U. 5. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : 106. Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: 13 A RTH A KÁLMÁN. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. A kereskedők pihenése. szakítja téből. a társadalom eleven tesORSZAGGYÜLÉS. TÁVIRATOK. Szatmár. május 22. A törvényhozás gondoskodása mindinkább kiterjed az alkalmazott személyzet szocziális viszonyaira. Ebből azonban a kereskedelemnek minél kevesebb jut. A vasárnapi munkaszünet az egyedüli, melyben a kereskedőnek része van. De nincs rendezve az üzletidő hossza. Pedig hogy erre mily szükség van, arról a közönség saját szemeivel győződhetik meg. A ki korán kel, láthatja, hogy a kereskedelmi üzletek nyitása nyárban már reggeli öt, télben pedig hat óra után veszi kezdetét. A késő esti sétálók pedig tapasztalhatják, hogy számos üzlet este kilencz-tiz óra között is nyitva van. Sőt a külvárosi szatócsok és kiskereskedők, üzleteiket mióta az italmérés elburjánzott, már hajnalban négy órakor nyitják ki. Mondhatjuk bátran, hogy ez az állapot egyszerűen tarthatlan. A közönség, a fogyasztást nem követeli, nem áll tehát érdekében a kereskedőnek sem. A főnököt és alkalmazottait pedig egyaránt elcsigázza, ugv, hogy a huszadik században valósággal fehér rabszolgaság a bolti üzlet szolgálata, mely aláássa a főnök és alkalmazott testilelki egészségét, megfosztja a főnököt a családi, a társadalmi és közélet kellemeitől és kötelességeitől, elszigeteli többi polgártársaitól, a segéd egészségét, lelki épségét szintúgy tönkre silányitja és nem nyújt alkalmat a segédnek, hogy testének felfrissítésére, szellemének ápolására kereshessen alkalmat. De mert mindezt a természet változhatlan törvényei követelik, az éjjeli órák maradnak számára, ennek örökös kisértéseivel. A törvényhozásnak és kormánynak szoros feladata, miként külföldön is, hogy necsak a gyárak, műhelyek munkaidejét sürgősen szabályozza, de az áruüzleteket is, hol a kóros és káros viszonyok a legégetőbben szorulnak orvoslásra. De, sajnos, idejét sem tudjuk, hogy mikor is fog ezzel az ügygyei foglalkozni, s úgy látszik a három év előtti javaslat, mely e téren rendet teremtett volna, el van temetve. Nincs is más mód, mint az önsegély, vagyis a szerencsétlen állapotokon magának a társadalomnak kell segíteni, s jóakarattal, méltányossággal kiirtani azt a rákfenét, mely a modern embert megfosztja testi erejétől, lelki éberségétől, kiTöbb nagyobb vidéki város ke reskedői, belátván a mai rendszer tarthatatlan voltát, a záróra egyöntetű rendezésével társadalmi utón igyekeznek a helyzeten javítani. Ilyen mozgalom indult meg legutóbb Arad, Nagyvárad, Kassa, Debreczen, Temesvár és Miskolcz kereskedőinek körében. ügy tudjuk, hogy Szatmáron ebben az irányban még nem történt kezdeményező lépés. Pedig, a mi másutt lehetséges, itt is megvalósítható volna. A nevezett városokban ugyanis majd minden üzletág érdekeltjei hozzájárultak a közös déli és az egységes esti zárórához, kíséreljék meg tehát a mi kereskedőink is, vájjon nem lehetne-e ilyen — minden üzletágra kötelező — közös megegyezést létrehozni? Mi készséggel penditettük meg e helyütt az eszmét, annak keresztülvitele természetesen az érdekeltek dolga, — de merjük remélni, hogy a kereskedők mindegyike belátja a rendezés elodázhatlan voltát és lesz bennük annyi testületi együttérzés és összetartás, hogy apró, kicsinyes és méltatlan gáncsokkal nem fogja a jobbak nemes munkáját meggátolni, ha a „kereskedő társulat“ megteszi ez irányban a teendőket. Szatmár, május 22. A politikai kis dobosok. Nemcsak a falvaknak, a politikának is megvannak a maga kis dobosai, akik felhívják a lakosokat a felhivandókra. A kormány szorosabb félhivatalosai, amióta a famózus bizalmas rendelet a főispánokhoz kiment, nap-nap után közlik, hogy eddig mely törvényhatóságok foglaltak állást az obstrukczió ellen, ami annyit jelent, hogy — ti hiányzók, hol késtek az éji homályban ? Nos, konstatáljuk, hogy a szám csak nem akar szaporodni. Az ország 64 vármegyéje közül csak 17 vármegyében sikerült a főispáni pucs és pedig: 1. Bács- Bodrog vármegye. 2. Baranya vármegye. 3. Borsod vármegye. 4. Esztergom vármegye. 5. Nőgrád vármegye. 6. Pozsony vármegye. 7. Sopron vármegye. 8. Szolnok-Doboka vármegye, 9. Temes vármegye. 10. Tolna vármegye. 11. Trenesén vármegye. 12. Sáros vármegye. 1.3. Ugocsa vármegye. 14. Vas vármegye. 15. Krassó-Szörény vármegye. 16. Zólyom vármegye és legutóbb Bihar vármegye. A városok meg épen siralmasan bizonykodnak a politika Czenezi nénije mellett, amennyiben csak három foglalt állást az obstrukczió ellen: Zombor, Pozsony és Szolnok. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, május 22. A képviselőház mai ülésének kiváló érdekességet kölcsönözött Holló Lajos interpelláeziója, melyet az Ap- ponyi-affér ügyében tett. Az interpel- láczió elé már napok óta mohó kíváncsisággal néztek a politikai körökben. Az érdeklődés igen nagy volt s a Ház karzatát a kiváncsiak nagy serege töltötte meg. Holló Lajos az Apponyi- aíférben nem személyt, de a Ház megsértését látja s főképen ez indította arra, hogy az ügyet szóvá tegye. Heves támadásokban részesítette a kormányt, mert a koronát nem világosította fel a nemzeti törekvésekről. Az interpellá- czió nagy tetszést keltett az ellenzéken, mely perczekig tomboló taps és viharos éljenzésben tört ki. Az ülés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő : A Ház mai ülésén Apponyi Albert elnökölt. A napirend tárgyalása során Be dőházy János szólalt fel először. Szóló a kvóta javaslatok ellen beszélt s kijelentette, hogy a kvótát mindig a törvénynek megfelelőleg kell megállapítani. Az obstrukczió ellen — úgymond — nem hátrál meg, hanem tovább kitart a pasziv resistenczia alapján. A Ház ezután Rátkay Lászlónak a kvóta küldöttség ellen tett javaslatát tárgyalta, melyet névszerinti szavazással elvetettek. Szünet után Holló Lajos interpellált az Apponyi affér ügyében. Általános csönd közepette állott fel szólásra. Az interpelláczió elején az udvart és a tanácsosokat hevesen támadta, hogy a nemzet ügyeit nem respektálja. Az Apponyi-ügyre rátérve kijelenti, hogy nem foglalkozik hosszasabban azzal, csak azt akarja mondani, hogy Apponyi megsértése nemcsak az ő személyére, de az egész Házra vonatkozik, mert Apponyit, mint a Ház elnökét sértették meg. Ez pedig nem lehet téves támadás, még akkor sem, ha a legmagasabb helyről jön. Kérdi a miniszterelnököt, hogy miért nem tanácsolta a koronának, hogy a nemzet mostani törekvéseiről híven informál- tassa magát? Az interpellácziót az ellenzék nagy tetszéssel fogadta s szólót zajosan megéljenezték. A Ház az interpellácziót a miniszterelnöknek adta ki. Ezzel az ülés véget crt. 38 ember kivégzése Budapest, május 22. (Saját tudósitónktól.) Triestből távirják, hogy Zágrábban ma 38 embert statáriális utón felakasztottak. A megismétlődött tüntetések alkalmával az 53. gyalogezred vonakodott a tüntetőkre lőni. A hirt nem jjrő^yjó sitették meg. \ A pápa és a magyarok. Budapest, május 22. (Saját tudósítónktól.) Ide érkezett jelentések szerint XIII Leó pápa a júliusi konzisztórium- ban nem fog magyar bibornokot javaslatba hozni, mert a kormánynyal nem juthatott egyezségre. Anyagi vívmányokat! Szatmár, május 22. Kötetekre menő czikkeket írtak már össze a fővárosi és vidéki lapokban, keresve a mostani bonyodalmas politikai helyzetből való kibontakozást. Különböző tervek merültek fel az obstrukczió leszerelésére nézve, a melyek azt vitatták, hogy minő engedmények árán adhatja fel a függetlenségi párt a harczot. E különböző javaslatok azonban mind egy pontban csúcsosodtak ki: nemzeti vívmányokat hangoztatnak mindenfelé, ami — a hadseregről lévén szó — fölötte problematikus valami. Éppen ezért a magunk részéről fölötte figyelemreméltónak találjuk Kelemen Samu dr. tollából a „Magyar Szó“ tegnapi számában megjelent „Kibontakozás“ ez. vezérezikkét, a mely eddig nem hangoztatott vívmányokra hivja fel a figyelmet és az általánosságokból kibontakozva elsőül tesz e téren konkrét javaslatokat. A czikknek eszmemenete a következő : Az obstrukeziót azért ítélik el, mert a többségi elvnek megtagadása. Ámde többség alatt csak a nemzetnek többségét lehet érteni, a nemzet pedig húsz millió emberből áll és nem csak másfél millió választóból. Akik az obstrukeziót elitélik, azok is elismerik annak jogosságát oly esetben, amikor erőszakos választással meghamisították a többséget. Ámde a többségi akaratnak a törvényhozásban való meghamisítása más utón is lehetséges. Ez akkor történik, mikor a klubb akarat és klubb fegyelem kerekedik a törvényhozói szabad akarat fölé. Előfordul, hogy a képviselők hivatalos parlamenti nyilatkozatokon kívül maguk is elismerik, hogy valamely törvényjavaslat nekik nem kell, de megszavazzák, mert a meg nem szavazás kormány- vagy pártválságra vezetne ; ezt pedig czélszerüségi okokból, Dj eszme a kibontakozás feléA Megérkeztek! Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! # Szatmár és vidéke Iegnaggobb czipőral^tára. tavaszi és nyári idépyre ipegrendelt összes úri qői és gyermek @ ® # valódi franezia sehewrő borii lábbelik. ^ § m m
