Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-05-23 / 116. szám

Szatmár, 1903. május 23. Szombat. Második évfolyam, 116. szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évré . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Ejjyes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. POLITIKAI NAPILAP. A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket ; • méltányos, szabott árbap éa egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-U. 5. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : 106. Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: 13 A RTH A KÁLMÁN. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. A kereskedők pihenése. szakítja téből. a társadalom eleven tes­ORSZAGGYÜLÉS. TÁVIRATOK. Szatmár. május 22. A törvényhozás gondoskodása mindinkább kiterjed az alkalmazott személyzet szocziális viszonyaira. Ebből azonban a kereskedelemnek minél kevesebb jut. A vasárnapi munkaszünet az egyedüli, melyben a kereskedőnek része van. De nincs rendezve az üzletidő hossza. Pe­dig hogy erre mily szükség van, arról a közönség saját szemeivel győződhetik meg. A ki korán kel, láthatja, hogy a kereskedelmi üzle­tek nyitása nyárban már reggeli öt, télben pedig hat óra után veszi kezdetét. A késő esti sétálók pedig ta­pasztalhatják, hogy számos üzlet este kilencz-tiz óra között is nyitva van. Sőt a külvárosi szatócsok és kiskereskedők, üzleteiket mióta az italmérés elburjánzott, már hajnal­ban négy órakor nyitják ki. Mondhatjuk bátran, hogy ez az állapot egyszerűen tarthatlan. A közönség, a fogyasztást nem kö­veteli, nem áll tehát érdekében a kereskedőnek sem. A főnököt és alkalmazottait pedig egyaránt el­csigázza, ugv, hogy a huszadik szá­zadban valósággal fehér rabszolga­ság a bolti üzlet szolgálata, mely aláássa a főnök és alkalmazott testi­lelki egészségét, megfosztja a főnö­köt a családi, a társadalmi és köz­élet kellemeitől és kötelességeitől, elszigeteli többi polgártársaitól, a segéd egészségét, lelki épségét szint­úgy tönkre silányitja és nem nyújt alkalmat a segédnek, hogy testének felfrissítésére, szellemének ápolására kereshessen alkalmat. De mert mindezt a természet változhatlan törvényei követelik, az éjjeli órák maradnak számára, ennek örökös kisértéseivel. A törvényhozásnak és kormány­nak szoros feladata, miként külföl­dön is, hogy necsak a gyárak, mű­helyek munkaidejét sürgősen szabá­lyozza, de az áruüzleteket is, hol a kóros és káros viszonyok a legége­tőbben szorulnak orvoslásra. De, sajnos, idejét sem tudjuk, hogy mikor is fog ezzel az ügygyei foglalkozni, s úgy látszik a három év előtti javaslat, mely e téren ren­det teremtett volna, el van temetve. Nincs is más mód, mint az önse­gély, vagyis a szerencsétlen álla­potokon magának a társadalomnak kell segíteni, s jóakarattal, méltá­nyossággal kiirtani azt a rákfenét, mely a modern embert megfosztja testi erejétől, lelki éberségétől, ki­Több nagyobb vidéki város ke reskedői, belátván a mai rendszer tarthatatlan voltát, a záróra egy­öntetű rendezésével társadalmi utón igyekeznek a helyzeten javí­tani. Ilyen mozgalom indult meg legutóbb Arad, Nagyvárad, Kassa, Debreczen, Temesvár és Miskolcz kereskedőinek körében. ügy tudjuk, hogy Szatmáron ebben az irányban még nem történt kezdeményező lépés. Pedig, a mi másutt lehetséges, itt is megvalósít­ható volna. A nevezett városokban ugyanis majd minden üzletág érde­keltjei hozzájárultak a közös déli és az egységes esti zárórához, kíséreljék meg tehát a mi kereske­dőink is, vájjon nem lehetne-e ilyen — minden üzletágra kötelező — közös megegyezést létrehozni? Mi készséggel penditettük meg e helyütt az eszmét, annak keresz­tülvitele természetesen az érdekel­tek dolga, — de merjük remélni, hogy a kereskedők mindegyike belátja a rendezés elodázhatlan vol­tát és lesz bennük annyi testületi együttérzés és összetartás, hogy apró, kicsinyes és méltatlan gán­csokkal nem fogja a jobbak ne­mes munkáját meggátolni, ha a „kereskedő társulat“ megteszi ez irányban a teendőket. Szatmár, május 22. A politikai kis dobosok. Nemcsak a falvaknak, a politikának is megvan­nak a maga kis dobosai, akik felhívják a lakosokat a felhivandókra. A kor­mány szorosabb félhivatalosai, amióta a famózus bizalmas rendelet a főispá­nokhoz kiment, nap-nap után közlik, hogy eddig mely törvényhatóságok fog­laltak állást az obstrukczió ellen, ami annyit jelent, hogy — ti hiányzók, hol késtek az éji homályban ? Nos, kons­tatáljuk, hogy a szám csak nem akar szaporodni. Az ország 64 vármegyéje közül csak 17 vármegyében sikerült a főispáni pucs és pedig: 1. Bács- Bodrog vármegye. 2. Baranya várme­gye. 3. Borsod vármegye. 4. Esztergom vármegye. 5. Nőgrád vármegye. 6. Po­zsony vármegye. 7. Sopron vármegye. 8. Szolnok-Doboka vármegye, 9. Temes vármegye. 10. Tolna vármegye. 11. Trenesén vármegye. 12. Sáros vár­megye. 1.3. Ugocsa vármegye. 14. Vas vármegye. 15. Krassó-Szörény vár­megye. 16. Zólyom vármegye és leg­utóbb Bihar vármegye. A városok meg épen siralmasan bizonykodnak a poli­tika Czenezi nénije mellett, amennyi­ben csak három foglalt állást az obstrukczió ellen: Zombor, Pozsony és Szolnok. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, május 22. A képviselőház mai ülésének ki­váló érdekességet kölcsönözött Holló Lajos interpelláeziója, melyet az Ap- ponyi-affér ügyében tett. Az interpel- láczió elé már napok óta mohó kíván­csisággal néztek a politikai körökben. Az érdeklődés igen nagy volt s a Ház karzatát a kiváncsiak nagy serege töl­tötte meg. Holló Lajos az Apponyi- aíférben nem személyt, de a Ház meg­sértését látja s főképen ez indította arra, hogy az ügyet szóvá tegye. Heves támadásokban részesítette a kormányt, mert a koronát nem világosította fel a nemzeti törekvésekről. Az interpellá- czió nagy tetszést keltett az ellenzé­ken, mely perczekig tomboló taps és viharos éljenzésben tört ki. Az ülés lefolyásáról részletes tu­dósításunk a következő : A Ház mai ülésén Apponyi Al­bert elnökölt. A napirend tárgyalása során Be dőházy János szólalt fel először. Szóló a kvóta javaslatok ellen beszélt s ki­jelentette, hogy a kvótát mindig a tör­vénynek megfelelőleg kell megállapí­tani. Az obstrukczió ellen — úgymond — nem hátrál meg, hanem tovább kitart a pasziv resistenczia alapján. A Ház ezután Rátkay Lászlónak a kvóta küldöttség ellen tett javaslatát tárgyalta, melyet névszerinti szavazás­sal elvetettek. Szünet után Holló Lajos inter­pellált az Apponyi affér ügyében. Álta­lános csönd közepette állott fel szó­lásra. Az interpelláczió elején az ud­vart és a tanácsosokat hevesen tá­madta, hogy a nemzet ügyeit nem respektálja. Az Apponyi-ügyre rátérve kijelenti, hogy nem foglalkozik hossza­sabban azzal, csak azt akarja mondani, hogy Apponyi megsértése nemcsak az ő személyére, de az egész Házra vo­natkozik, mert Apponyit, mint a Ház elnökét sértették meg. Ez pedig nem lehet téves támadás, még akkor sem, ha a legmagasabb helyről jön. Kérdi a miniszterelnököt, hogy miért nem ta­nácsolta a koronának, hogy a nemzet mostani törekvéseiről híven informál- tassa magát? Az interpellácziót az ellenzék nagy tetszéssel fogadta s szólót zajosan meg­éljenezték. A Ház az interpellácziót a mi­niszterelnöknek adta ki. Ezzel az ülés véget crt. 38 ember kivégzése Budapest, május 22. (Saját tudósitónktól.) Triestből távirják, hogy Zágrábban ma 38 embert statáriális utón felakasztottak. A megismétlődött tüntetések alkalmá­val az 53. gyalogezred vonakodott a tüntetőkre lőni. A hirt nem jjrő^yjó sitették meg. \ A pápa és a magyarok. Budapest, május 22. (Saját tudó­sítónktól.) Ide érkezett jelentések sze­rint XIII Leó pápa a júliusi konzisztórium- ban nem fog magyar bibornokot javas­latba hozni, mert a kormánynyal nem juthatott egyezségre. Anyagi vívmányokat! Szatmár, május 22. Kötetekre menő czikkeket írtak már össze a fővárosi és vidéki lapok­ban, keresve a mostani bonyodalmas politikai helyzetből való kibontakozást. Különböző tervek merültek fel az ob­strukczió leszerelésére nézve, a melyek azt vitatták, hogy minő engedmények árán adhatja fel a függetlenségi párt a harczot. E különböző javaslatok azon­ban mind egy pontban csúcsosodtak ki: nemzeti vívmányokat hangoztatnak mindenfelé, ami — a hadseregről lé­vén szó — fölötte problematikus valami. Éppen ezért a magunk részéről fölötte figyelemreméltónak találjuk Ke­lemen Samu dr. tollából a „Magyar Szó“ tegnapi számában megjelent „Ki­bontakozás“ ez. vezérezikkét, a mely eddig nem hangoztatott vívmányok­ra hivja fel a figyelmet és az ál­talánosságokból kibontakozva elsőül tesz e téren konkrét javaslatokat. A czikknek eszmemenete a kö­vetkező : Az obstrukeziót azért ítélik el, mert a többségi elvnek megtaga­dása. Ámde többség alatt csak a nem­zetnek többségét lehet érteni, a nem­zet pedig húsz millió emberből áll és nem csak másfél millió választóból. Akik az obstrukeziót elitélik, azok is elismerik annak jogosságát oly esetben, amikor erőszakos választással meghamisították a többséget. Ámde a többségi akarat­nak a törvényhozásban való meghami­sítása más utón is lehetséges. Ez ak­kor történik, mikor a klubb akarat és klubb fegyelem kerekedik a tör­vényhozói szabad akarat fölé. Előfordul, hogy a képviselők hiva­talos parlamenti nyilatkozatokon kívül maguk is elismerik, hogy valamely törvényjavaslat nekik nem kell, de megszavazzák, mert a meg nem sza­vazás kormány- vagy pártválságra ve­zetne ; ezt pedig czélszerüségi okokból, Dj eszme a kibontakozás felé­A Megérkeztek! Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! # Szatmár és vidéke Iegnaggobb czipőral^tára. tavaszi és nyári idépyre ipegrendelt összes úri qői és gyermek @ ® # valódi franezia sehewrő borii lábbelik. ^ § m m

Next

/
Thumbnails
Contents