Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-05-09 / 105. szám
Szatmár, 1903. május 9. Szombat. IviasoaiK eviuiydrn, iuo. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Egyes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta v: (hétfő kivételével,) s ~ -lA Hirdetésékor méltányos, szabotN«^|H egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. S. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : IG6. Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: BÁRT HA KÁLMÁN. Felelős szerkesztő :• H ARSÁNYI SÁNDOR. Bánffy nyomdokában. Szatmár, május 8. Széli Kálmán nem mond le. Legalább egyelőre nem akarja ott hagyni a hivatalát, noha programm- jának egy része, a mely a »jog“ név alatt vált ismeretessé, paran- csolólag utasítaná, hogy tegye le a hivatalát. A törvénytelen állapotot törvényesnek ismeri el; elárulja saját magát és eddig vallott politikai hitét, mert nem akar lemondani. Úgy látszik nagyon jó dolog lehet az : miniszterelnöknek lenni. Különben bizonyára nem kapaszkodnék oly görcsösen a bársonyszék karfáiba, még saját elveinek megtagadása árán is. Közönséges nem miniszteri szemmel nézve a dolgot, semmi különösen irigyelni való nincs egy miniszterelnöki álláson, kivált ilyen időkben. Fölülről nyomást gyakorolnak rá, követelvén, hogy a katonai javaslatokat mindenáron megszavaztassa. Alulról nyomást gyakorolnak rá, mondván, hogy a katonai javaslatok senkinek »sem kellenek ebben az országban. Ily körülmények között hasonlit olyan emberhez, a ki két vasúti kocsi „puffer“-je közé került' Egy mozdulat és összeroppan minden csontja. Ámde a hiúság sokkal erősebb és nagyobb ellentállásra képes, mint a józan megfontolás és elvhűség. A mi a hiúságot illeti, abban Széli Kálmánt igazán nem lehet kicsinynek mondani. A hiúsága pedig az, hogy Bánfíy nyomdokában járhasson. íme, ennyire jutott Széli Kálmán. 0, a ki a törvénytelen állapotból annak idejében fegyvert kovácsolt Bánffy ellen; ő, a ki intrikákkal buktatta ki Bánffyt a miniszterelnöki székből, hogy maga üljön bele, a miről Bánffynak sejtelme sem volt, kikapta elődjének kezéből a gyeplőt: ugyanannak a Széli Kálmánnak most báró Bánffy Dezső az ideálja és nincs nagyobb vágya, mint az, hogy elődjének a nyomdokába lépjen. A dolog ugyanis akképpen áll, hogy Bánffy sem vonta le a törvényen kivüli állapotból mindjárt a konzekvencziát, hanem az ex-lex állapotot két hónapig kihúzta. Ha Bánffy kihúzta két hónapig, vájjon Széli Kálmán nem bírná ki ? Azonban ez mindegy. Neki hiúsága az, hogy legalább is addig állja a törvénytelen állapotot, mint Bánffy Dezső. Ha elődje két hónapig állta, ő legalább két hónapig és egy napig fogja állni. Azután majd ő is beadja a derekát. Igaz, hogy Bánffy sohasem csinált titkot belőle, hogy ő az erőszak alapján áll és saját felfogásának alárendelte az alkotmányosságot. Az is igaz, hogy Széli Kálmán mindig azt hirdette, hogy mindenek fölött áll a jog, a törvény, az igazság és az alkotmányosság. De mégis most nem akar mögötte maradni Bánffy Dezsőnek. Nagyobb iróniával a sors nem illethette volna Széli Kálmánt, mint azzal, hogy most kényszeríti őt Bánffy Dezső nyomdokaiba lépni, ügy kell neki, mondják a Bánffys- ták és igazuk van. Ugyanaz a sors éri, mint annak idejében Bánffyt. Még azon sem csudálkoznánk, ha ő is hopmester lenne a bukása után, mint elődje. Egyelőre azonban hadd gyönyörködjék abban a tudatban, hogy nyomdokaiba lépett és nincs nagyobb ambicziója, mint az, hogy elődjéhez hasonló legyen. Szatmár, május S. A helyzet. Budapesti tudósítónknak ma alkalma volt az összes pártok számottevő tényezőivel a helyzetről tárgyalni. A politikai helyzetről szerzett informácziót az alábbiakban ismerteti lapunkkal: A függetlenségi párt egy kiváló, nagyképzettségú fiatal politikusa igy nyilatkozott: „A függetlenségi párt a jogos harczot a katonai javaslatok ellen megkezdette, ezt a harczot folytatni fogja, hacsak módosításokkal elő nem állanak. Én belátom Széli Kálmán nehéz helyzetét, tudom, hogy reá pressziót gyakorolnak, hogy nem szabad a kisebbség terrorizmusának engednie. Ez a theoria helyes, azonban más részről a mi küzdelmünk is jogosult. Ilyen körülmények között elöbb-utóbb egy kivezető utat kell találni. Szerintem leghelyesebb lenne, ha a kormánypárton valaki felállana, úgy mint 1889-ben, a midőn az ellenzék a hires 14 és 25. § ellen vehemens harczot inditott és a nemzet nagy többsége ellene tüntetett és határozati javaslattal utasitaná a kormányt a nemzet közvéleményének kielégítésére. Ez esetben az ellenzék a katonai javaslatokat ugyan meg nem szavazná, de annak törvényerőre emelését tovább nem obstruálná. Ez a vélemény ugyan még nem a függetlenségi párt véleménye, de vagyunk elegen, hogy a véleményünknek érvényt szerezzünk.“ A néppárt egy lelkes hive ekként nyilatkozott: „Vagy-vagy! Vonja vissza a kormány a javaslatot, és akkor békesség lesz; — ha nem, úgy az állapotok lehetetlen helyzetet fognak teremteni, és akkor a kormány kénytelen lesz a Házat hiába, törvénytelenül is, de feloszlatni, vagy pedig a katonai diktatúrának a tért egyengetni. A kormány politikája, a mint látjuk, az abszolutizmushoz vezetett.“ A kormánypárt egyik korifeusa röviden, de velősen igy nyilatkozott: „Á helyzetnek változnia kell — bajnak baj van. A függetlenségi párt küzdelme nemzeti küzdelem, és a nép a nemzet akaratát szeretné érvényre emelni. A bécsi körök ezt tudják, de remélik, hogy egy nekik tetsző kormánnyal sikerül ezt a nemzeti érzést csirájában elfojtani. Széli Kálmán erre nem vállalkozik, mert a múltját nem fogja megtagadni. Szerintem plausibilis Kuen Hédervúry miniszterelnöksége is, a ki mindenre vállalkozik.“ — És a párt? — kérdeztem én. — A szabadelvüpárt tekintélyes része azon a nézeten van, hogy egy ilyenféle kormány és rendszer a nemzet és a mi ellentálló képességünket csak fokozni fogja. TARCZA. Madarak. — A , 9. : vári Hirlaf. “ eredeti tárczája. — Irta: Kóbor Tamás. Igazibban azt szeretném czimül adni ■ írásomnak: a tudós lesben. A Breum állatok világa czimü művének ötödik kötete jelent meg most a Légráay-czégnek ama remek kiadásában, mely n világ remek tipográfiái művészetévé '."'mben is tisztességgel megállr-' aelyét, ez pedig folytatólag a madarakról szól. Már az első madár- kötet megjelenésénél kifejtettem, milyen mérhetetlen becses tudomány, még in kábí uz élet megismerése szempontjából az a metódus, melyet Brehm Alfréd inaugurált s utána egész serege a tudósoknak adoptált: a puszta anatómiai és természetrajzi leírás és is mertetés helyet az egyes állatok élete módjának a fürkészése és - ismertetése. Az állatot voltaké pen az teszi, ahogyan él, még a szervezete is részben az életmódjának a produktuma. A bal nem azért vizi állat, mert kopoltyuja van, hanem onnan való a kopoltyuja, hogy vízben él. Ez az antitézis foglalatja az egész darvínizmusnak, a dar- vinizmus pedig ina sarkköve összes tudományainknak, természettudományon, fiziológián keresztül a politikáig és szociológiáig. Megérteni ezt könnyű, elismerni még könnyebb: jellemezni az egyes állatfajokat az életük módjával. De hogyan ismerni meg ezt az életmódot ? Különösen a madárét, mely épenséggel nem ül nyugodtan a szemlélőnek, mint az ember a fotográfus gépnek. Meglesni a remete-baglyot rengetegek legsötétebb zugaiban. Ki képes erre ? Kergetni a vándorló madarat két világrészen keresztül, apró fajok százának, ezerjének kikutatni a fölrajzi elterjedését, látni és megismerni őket a húzás, a fészekrakás, a szerelem, a költés, az öregedés, a fióknevelés idejében — melyik türelem nem rokkan bele? Nem lapozhat senki ebben az újabb Brehm kötetben (helyesebben : Brehm nyomán készült Chernél István féle kötetben), hogy a legnagyobb tisztelettel és csodálattal ne adóznék az állatvilág kutatóinak. Könnyű annak, aki az északi sarkra törekszik — vagy előbbre jut, vagy befagy — hazaérkezik, vagy otthagyja a fogát. Vállalkozása merész, de helyzete amilyen válságos, annyira egyszerű is. Könnyű a Kolumbus Kristófoknak uj világrészeket a Stanleyeknek fekete országrészeket átkutatni; az objektumuk egy helyben marad és csak az a kérdés: ők hogyan tudnak mozogni. De tessék valamelyik kis trógont kiismerni Dél-Afrika belsejében és Abesziniában, Amerikában megállapítani, itt milyen, ott meg amolyan Puszta megfigyeléssel megállapítani ennek a kis madárnak a fiziológiai karaklerjét. Törni magát a rengetegekben, üldözni öt a levegőégben, megtudni mit eszik, ráakadni a fészkére, hogy az milyen, megállapítani a fészek alját, milyen a tojása, hány tojást rak, mennyi ideig tart a költése ? Ha egyetlen fajtája volna, a feladat akkor is szédítő, de hány szárnyas teremtése van ennek a mi vilá gunknak! Bizony nem szoba-tudomány ez! S rég letűnt az ideje annak, hogy a zoológus a kitömött példányokon szerzi be a tudományát. Aki nem maga nézett utána anuak, a mit másoktól tanult, az nem zoológus. Különösen nem ornithológus. A német professzor, pápaszemmel az orrán, zöld botanizáló dobozzal a nyakán ma már csakoperette figura. A mai természettudós ereiben a vadász és a condottieri vére csörgedezzen s a misszionárius rajongása töltse el. Apró madarak megismerése: a legkeményebb férfinak való föladat. Bámulatos, hogy micsoda hősök élnek manapság, akik soha csatát nem nyertek, mégis a Hunyadiak, a Kini- zsyek és a Dugovics Tituszok fajtájából valók. Erről még nem igen esik szó ami iskoláinkban, mi még ott tartunk, hogy bátorságot, vitézséget csak a katonákon mutatunk a gyermekeknek, holott ma ezek a férfierények a tudósokba költöztek s ott fejlődnek páratlan tökéletességre. S milyen érdekes, milyen tanulságos e férfias kitartás gyümölcse, a madarak százainak az életleirása! Megelevenedik előtted az őserdő, a pampák, a prairiek pusztaságaiban csattognak a szárnyak, sziklás odvak- ban haitik a különféle madárhang. Játék és csata, szerelem és halál száz változatban, belső összefüggésben a környező természettel. A tudomány költészetté ihlelödik s a leírásból regény lesz. Mennyi érdekes, megkapó dráma görög le Chernet vaskos kötetében ! S milyeu szívesen és ékesszólóan, milyen megkapó elevenséggel és jellegzetességgel tudja elénk varázsolni ! Könnyű olvasmány és súlyos tanulság - - valóban, egy nemzet kultúrája nagyon is fogyatékos az ilyen munka nélkül. Brehm óta a madarak életének az ismerete nagyon haladt. A kutatók százai hordták össze újabb megfigyeléseikéit, amelyek sokrészben ellentmondanak egymásnak is, az öreg Brehmnek is. De bármilyen becses és tökéletesebb az újabb kutatók munkája, szinte megdöbbentő, mennyire it .. JL Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a °annonía szálloda mellett! ® Szatmár és vidéke Iegnaggobb czipőra^tára. pt f f tavaszi és nyári idényre ategrendelt összes ári, női és gyermek ».yz.lull • • @ | $ 0 § valódi franezia schewrcí bórli lábbelik. 0 Q|
