Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-01-16 / 13. szám
2 Szatmár, péntek S Z A T MARI II I R L A P. 1903. január 16 13 szám dományos Akadémia is több tagjával képviseltette magát, akik Eötvös Lóránt báró, elnök vezetésével rándultak le Kolozsvárra. Szélhámos igazgató. Budapest, január 15. (Saját tudósítónktól.) Az egész fővárosban ina délután kínos feltűnést keltett Erdős Armand letartóztatása. Erdős Armand a „Függet len Magyarország“ kiadóhivatalí igazgatója, aki ellen az utóbbi napokban igen sokan tettek csalás és sikkasztás miatt bűnvádi feljelentést, mig a mai napon a rendőrség letartóztatta. Erdős a többek közt egy budapesti hangszerkereskedőtől négyezer korona áru hangszereket vett bérbe, havi 20 korona bérért, de a bérbeadott hangszereket rögtön eladta. A „Független Magyarország14 kiadóhivatali tisztviselőinek kauezióját elsikkasztotta. A letartóztatott igazgató ezelőtt az „Egyetértés14 kiadóhivatali főnöke volt. Letartóztatott orosz herczeg. G«nf, január 15. (tíajáf tu- dósitónkől.) Az itteni rendőrség több esetben elkövetett csalás miatt letartóztatta Naka Sidzer orosz herczeget, akit kilencz év előtt Oroszországban halálra ítéltek, mert részese volt egy a czár ellen szőtt összeesküvésnek. A hei’czeg a halálos ítélet elől hazájából megszökött s a mai napig senki sem tudta, hogy Gcnfben rejtőzködik. Még nem késő! A harmadik csendörkerületi székhely. Szatmár, jan. 15. A „Szatmári Hírlap“ tegnapi számában röviden megírtuk, hogy az ujonan létesítendő három csendőrkerületi székhely egyikét a kormány Deb- reczennek szánta, egyben reá mutattunk arra az abszurdumra, hogy a bölcs kormány Szatmári ismét mellőzte és kombi náczióba sem vették a mi vároÖ pedig halkan és halaványan, mint a halál, sápadtan, mintha bosszúságát gyűrte volna le — utat nyitott magának a tömegben és elment a korcsmából. A cseplesz eiftberke ebben a pillanatban mindnyájukba tiszteletet oltott, a miről az emberek többé meg sem feledkeztek. Ettől a naptól fogva, valahányszor csak emlegették a Mous szabó nevét, az emberek mindig csodálkozva mondták: — Ördöge van! Ki hitte volna ? Hogy ez az ember egy-egy köböl búzát tud vinni a hóna alatt! A hire, dicsősége lassankint úgy megnövekedett, hogy végre maga is hitt az óriási erejében és mindenütt, mint legyőzhetetlen győző lépett fe’. Sikere annyira bátorrá tette, hogy mogkérte a szép Abelonát. Abelona egyszerűen a nyakába borult és csakhamar a felesége lett. Boldogan élt vele együtt abban a tudatban, hogy a falu legerősebb emberéhez ment feleségül. sunkat, holott —mint alant kifejtjük —- sokkal jogosultabbak lennénk mi az egyik csendörkerületi székhely elnyerésére, mint Debreczen, a mely már amúgy is csaknem roskadozik a kormány kegyei alatt. Daczára, hogy a képviselőház szerdán délelőtt tartott ülésén harmadszori olvasásban is elfogadta a javaslatot, azt hisszük, még nem lenne késő az alaposan elpuskázott javaslaton reparálni. Mig a javaslat törvénybeiktatva nincs, figyelemreméltó érveinkkel meggyőződtet- hetjük a kormányt, az Országgyűlést, az egész közvéleményt, hogy Debreczen helyett csakis Szatmári illeti meg jogosan az egyik csendörkerületi székhely. Ugyanis a Dcbreczenbe tervezett kerület hatásköre alá jut Hajdú, Jász- Nagv-Kun-Szolnok, Bihar, Bereg, Má- ramaros, Szabolcs és Szatmármegye. Valószínűleg e kerülethez csatolják még Ung és Ugocsamegyéket is. Ha már most geográfiái szempontból vesszük figyelembe e kerületi beosztást, első, a mi szemünkbe ötlik, hogy ennek a kerületnek éppen a központja Szatmár, mig Debreczen a kerület szélén fekszik. Hogy egyébként is mi predesztinálja éppen Debreczent arra, hogy az északkeleti vármegyék csendőrkerületének székhelye legyen, holott Szatmár a természetes központja az északkeleti vármegyéknek, ezt valóban nem tudjuk. Ez éppen olyan érthetetlen, a milyen abszurdum Szatmár mellőzése. De ha már a törvényjavaslat elfogadása előtt nem gondoskodhattunk arról, hogy a csendőrkerületek szervezésénél Szatmári illetékes helyen figyelembe vegyék, szinte kötelességünkké válik most, mig egészen el nem késünk vele, a dolgon lehetőleg reparálni. Az elfogadott javaslat még nem szentesített törvény ; a javaslat elfogadása ellen nem tettünk semmit, hogy érdekeink kellő védelemre találjanak, emeljük fel jogos tiltakozó szavunkat a törvény szentesítése előtt. Minden, a mivel gyarapodhatunk, csak előnyünkre szolgálhat; kereskedelmi és ipari forgalmunk emelése nagyonis reánk fér. Már pedig a csendörkerületi parancsnokság székhelye nem olyan jelentéktelen kérdés, a mint némelyek talán gondolják. A kerület mintegy száz őrssel, tehát legalább hétszáz emberrel szaporodik. A legkisehb községek is őrsöt kapnak. Maga a kerü leti parancsnokság mintegy ötven tisztet és két-három század legénységet hozna Szatmárra. A város forgalma s katonai szempontból való jelentősége nagy mértékben fog emelkedni a kerületi székhely létesítésével. Mindezek, azt hisszük, elég nyomós argumentumok arra, hogy a kerületi székhely érdekében, legalább most, mielőtt az elfogadott javaslatból szentesített törvény lesz, megmozduljunk s — ha egyebet nem — a kormányhoz és a képviselöházhoz intézendő memorandumban fejtsük ki részletesen mindama okokat, a melyek a csendörkerületi székhelynek Debreczen helyett, Szatmárra való helyezését teszik indokolttá. Lesz-e eredménye felszólalásunknak, egyelöro nem tudhatjuk, de legalább értésére adjuk a t. kormánynak, hogy elvégre is, nem vagyunk oly gyámoltalanok, hogy minden mellőzést szó nélkül tűrjünk. De meg : ha erélyesen fölemeljük szavunkat, talán eredménye is lehet ! A na^ykárolyi kasszafurót elfogták. Saját tudósítónk távirata. Nagykároly, január 15. A múlt esztendő deczember 29-én történt, hogv a nagykárolyi adóhivatalba ismeretlen tettesek éjjel betörtek és miután az egyik Wert- heim-szekrényt kifúrták és feltörték, mintegy 200.000 korona értékű értékpapírokat loptak el. Az ismeretlen kasszafuróknak akkor nyoinaveszett s a rögtön megindított nyomozás daczára, már-már azt kellett hinni, hogy a gazemberek- nak sikerült úgy elillani, hogy nem kerülnek a büntető igazságszolgáltatás kezébe. De a megszakítás nélkül folytatott nyomozás végre is eredményre vezetett: a kasszafurók egyike már a csernoviczi hatóság- kezében van. Nagykárolyban ugyanis tegnap a kora délelőtti órákban futótűzként terjedt el a szenzácziós hír, hogy az adóhivatal kassznfuróinak egyikét a csernoviczi rendőrség elfogta és letartóztatta. A szenzácziós elfogatásról nagykárolyi tudósitónk az alábbiakat táviratozza: A nagy károlyi rendőrkapitány ma reggel táviratot kapott a fővárosi rendőrségtől, hogy az adóhivatalba történt betörés tettesét Reisz Hersch nevű egyén személyében Csernovitzban elfogták. A szenzácziós hir a városban csakhamar elterjedt s mindenütt élénk feltűnést keltett, A fővárosi rendőrség távirata szó szerint a következő : Csernovitzi városi tanács távirata szerint ma ott elfogták Reisz Hersch ismert betörőt, midőn 472021, 472022, 629295, 629300 számú 1000 koronás, 4 százálékos koronajáradék kötvényt értékesíteni akart. Nála talált iratok szerint tegnap és tegnapelőtt Lemberg - ben, Targopolban és Colomiában 19000 korona értékű hasonló papírokat, regale kártalanítási és földtehermentesi- tési kötvényeket adott el. Csernovitz városi tanácscsal közöltük, hogy a papírok a nagykárolyi adóhivatalból lopattak el. Reisz fogvatartását kértük. A hir vétele után Demidor Ig- nácz rendőrkapitány azonnal táviratilag intézkedett a betörőnek Nagykárolyba való kisérése iránt, egyszersmint az ellopott értékek jegyzékét is meg- küldötte, kérve, hogy a tettestársak ki- nyomozása iránt is intézkedjenek. Ezek után nem szenved tehát kétséget, hogy a nagykárolyi kasszafurók egyike — mert igen valószínű, hogy többen voltak — hurokra került, s bizonyos, hogy az ellopott értékek nagyrésze is megkerül. Érdekes, hogy 2—3 nappal a nagykárolyi betörés után Szinyérváralján is betörlek az adóhivatalba, de ott idején vették észre a gaztettet és a betörök elmenekültek. Szinte bizonyosra vehető, hogy a szi- nyérváraljai betörést is a nagykárolyí kasszafurók követték el. A hurokra került Reisz Herschet, midőn e sorokat írjuk, már útnak indították Csernoviczból Budapertre és 2—3 nap múlva már Nagykárolyban lesz, a honnan a szatmári kír. ügyészség fogházába kerül. SZÍNHÁZ. Pogány Gábor. Bemutató előadás. Pogány Gábor báró (Bátosi) az ős nemes Pogány család utolsó sarjadéka. Könyelmii költekezése a tönk szélére juttatta. Az ősi kúria felett Damokles kardjaként függ a dob. A helyzet kétségbeejtő. Hosszas lelki tusa után Gábor édes anyjával, akinek talán halálát jelentené ha birtokától meg kellene válnia, megkéreti a dúsgazdag Lindner Bertát (Holéczy), aki bár tudja, hogy Gábor tönkrement, örömmel igent mond. Ugyancsak akkor jegyzi el, Kovács [Fodor) Pogány Annát (Étsy), Gábor távoli rokonát, aki viselkedésével elárulja, hogy Gábort szereti, de unszolására igent mond Kovácsnak. A harmadik felvonásban Gáhor rájön, hogy ő voltaképpen Annát szereti. Egy nagyon is romantikus jelenetben, melyben a szerző inkább külső efektusokkal dolgozik, megvallja lángoló szerelmét Annának, aki szótlanul omlik karjai közé. Az utolsó felvonásban Gábor paraboliztikus mesében feltárja a helyzetet arája és családja előtt. Mielőtt azonban kimondaná az igazságot, hírül hozzák, hogy Anna megölte magát. Ez vázlatosan Ferenczy drámájának tartalma, mely úgy szerkezetileg, mint lélektanilag hibás. Sok benne a valószínűtlenség, a lehetetlenség. A szerző e mellett a romanticzizmus letaposott ösvényén halad s ugylátszik Ohnet és társai hatása alatt irta meg a Pogány Gábort. Az előadás elég gyors tempóban folyt le. A czimszerepben Bátosi sokkal nagyobb hatást ért volna el, ha balkezével kevesebbet gesztikulált és helyesebben hangsúlyozott volna. Holéczy hálátlan szerepében is érvényesült értelmes beszéde és kifejező mimikája által. Étsy Emilia kedvesen játszott. Kár, hogy az érzelmesebb jeleneteknél hiányzott hangjából a melegség. Egry, Bern Rózsa és B. Polgár Fáni kitünően egészítették ki az ensemblét, mit Fodor Oszkárról egyáltalán nem állíthatunk. ÚJDONSÁGOK. Egy czigány és két dáma. A nagyváradi Rigó Jancsi. Igen-igen pikáns kis eset történt Nagyszaiontán. Az eset hőse egy Rigó Jancsinál is szerencsésebb, többszörösebben imádott barna czigány gyerek, ki eddig egy nagyváradi czigánybandá- ban czimbalmozott s most a nagyszalontai Joó Károly bandájának a czim- balmosa. Nagy Don Juán lehetett Nagyváradon a ezimbalmos. Valőságg
