Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-04-29 / 97. szám

Szatmár, 1903. április 29. Szerda. 'Mááodik évfolyam, 97. szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . Í2 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy bóra . . 2 kor. E^yes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. JL_ * A JU JL.JLA.JL..4..Í.JL i. 1 X XJL _E- -4. Jk. JL • A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, további szó Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : 100. Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: BARTHA KÁLMÁN. Felelős szerkesztő : HARSÁNYI SÁNDOR. Meghívó. A Nagy-Károlyban 1903. má­jus hó 6-án este 9 órakor a Polgári olvasókörben tartandó pártértekezletre a megyei füg­getlenségi párt tagjait van sze­rencsém meghívni. Budapest, 1903. april 25. Luby Géza. megyei pártelnök. Négy év után. Szatmár, április 28. Négy év kellett hozzá, hogy az országot fojtogató nagy hazug­ság szétfoszoljék. Négy éven át már egészen beleéltük volt magunkat abba a gondolatba, amelyet a miniszterel­nököt dicsőítő sajtó torknszakadtá- ból hirdetett, abba tudniillik, hogy az alkotmányosság megmentője Széli Kálmán volt. Ő nélküle a legfene­ketlenebb abszolutizmusba sülyed- tünk volna. Es ime egy szép reggel arra ébredtünk fel, hogy készen van nemcsak költségvetés és az el­lenzék közreműködése, de szükség esetén, ha Bécsből úgy kivánják, még parlament nélkül is kormá­nyozni. A különbség közte és Bánffy között csak az, hogy az előbbi szán­dékából nem sok titkot csinált, mig ö szemforgató kenetességgel az ab­szolút kormányzásra való vágyako­zást türelemnek nevezte. Megenged­jük, hogy a miniszterelnök szívesen tűr egészen addig, mig szerencsé­sen elérkezik a pátensekkel és a rendeletekkel való kormányzásig, amelyben neki bizonyára nagy kedve telnék. A nemzet azonban nem lesz ily türelmes. Nem fogja semmi szili alatt eltűrni a miniszterelnök kilá­tásba helyezett türelmes indulatát. Most már a számadást azok is megcsinálják, kik eddig hittek Széli Kálmánban. Amely kormány bele­megy olyan parlamenti harczba, a melynek tudta szerint, ha csak esetleg is, az ország adja meg az árát, az lelketlen és érdemtelen arra, hogy az ország kormányát rá­bízzák, Ez az ország, mesésen tiszta égboltozata alatt, melyről csak úgy mosolyogtak a kormányra a nagy­bőgők, teljes négy éven keresztül hiába várt arra, hogy az ő dolgára is sor kerüljön, mivelhogy az ő dol­gát következetesen megobstruálta a kormány. Hol marad az adóreform., mely a föllépő Széli-kormány első expozéjában szerepel ? ' Hol késtek az inségmunkák, a beruházások, holott semmiféle obstrukczió útjukat nem állta ? Hol van olyan törvény, melyet e négy év alatt akár gaz­dasági, akár kulturális téren az or­szág szüksége szempontjából hoz­tak volna ? S most egyszerre eszébe jut a kormánynak, hogy mi mindent vár­hatna a szegény ország a törvény­hozó működéstől. Most igen, s négy éven keresztül ráért minden ? Ez nem is kétkulacsosság, ez egyszerű és világos együgyüség, ha komo­lyan mondják és képmutatás, ha tudva akarnak vele ámítani. A hazugságok lehántása utár ez a helyzet és igazság. Négy év után, négy évi hazugság után ke­rüljön már egy kis sor az országra is és az igazságra is. belső szervezést illetőleg a jog Ö fel­ségéé. Széli e kijelentése után a balol­dalról többen közbekiáltották : — Nem ő felsége, de a magyar királyé ! Széli Kálmán folytatja beszédét és kijelenti, hogy a véderöjnvaslatok- ban nincs törvénysértés, mely az ob- strukczió'. indokolná. Polonyi replikája után az indein- nitás tárgyalása következett. Elsőnek Krasznay Ferencz az obstrukczió jogosultságáról beszélt. Utána Csávolszky Lajos azt bizonyí­totta, hogy a törvényes kormány a törvényen kívüli állapotban nem kor­mányozhat. ’’ Az ülés végén Lengyel Zoltán a vasúti alkalmazottak fizetésére vo­natkozólag interpellált, a melyre a kereskedelemügyi miniszter holnap vá­laszol. Az ülés ezzel véget ért. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, április 28. A képviselőház mai ülésén Széli Kálmán tegnapi beszédére történtek felszólalások s megjegyzések, a mely- lyekkel tegnap, tekintve azt, hogy a kormányelnöknek sok volt a mondani valója, nem háborgatták a felszólalók. Ismét a hadsereg nyelve képezte a felszólalások központját, a melyekre Széli ugyanesak Ígéreteket tett, hogy a jövőben magyar szellem, magyar ve­zényszó fog uralkodni. Az ülés lefolyásáról részletes tu­dósításunk a következő : A képviselőház mai ülésén Dá­niel Gábor elnökölt. Napirend előtt Polonyi Géza állott fel szólásra. Sze­mélyes kérdésben polemizál Széli Kál­mánnal, majd kimutatja, hogy a né­met vezényleti nyelvet a magyar al­kotmány megsértésével vezették be a hadseregbe. Kérdést intéz a miniszter- elnökhöz, hogy hol van az megirva- hogy a hadsereg nyelve német legyen ? Széli Kálmán kijelenti, hogy a kiegye­zési törvény fenntartja az egységes vezényleti nyelvet. A vezérletet és a TÁVIRATOK. Küldöttségek a Házban. Budapest, április 28. (Saját tu­dósítónktól.) A katonai terhek ellen ma ismét három küldöttség nyújtott be feliratot a képviselőházhoz. Az egyik küldöttség, mely mintegy 300 tagból állott Jászapátiból, a másik, 200 tagú, Ennyingről, a harmadik, 150 tagú Makóról érkezett a fővá­rosba. A küldöttségek átnyújtották Apponyi Albert házelnöknek felira­taikat. Nagy sikkasztás. Oravicza, április 28. (Saját tu­dósítónktól.) Itt ma óriási sikkasz­tásnak jöttek a nyomára. Az állam­pénztárban 30 ezer korona hiányt konstatáltak, s Rieser adótárnokot, és Szabó ellenőrt letartóztatták. A le­tartóztatottak bevallották, hogy a hi­ányzó összeget ők sikkasztották el. Bűnös manipulácziójukat már 10 év óta űzik. Elitéit párbaj őzök. Székesfejérvár, ápril 28. (Saját tudósítónktól.) Az itleni törvényszék ma tárgyalta azt a párbaj ügyet, mely a múlt év október havában az egész országban megdöbbenést keltett. A párviadalnak szerencsére nem volt ál­dozata, noha az egyik fél, Knöbel Elemér igen súlyosan megsebesült. A kir. törvényszék Fejér Jenő hírlap írót, ki Knőbelt megsebesítette, 4 hó­napi, Knőbelt pedig 2 heti államfog­házra ítélte. Az elítéltek felebbeztek. Szatmár, április 28. bizonyos átírat. f bem germanizái. V v ' ~'~£ \ Hgf, ízbep/is szó esett lapuinkban a mulMwWti egy német nyelvű’ hiva­talos iratról, a mit a helyben állomá­sozó katonai parancsnokság állítólag a város hatóságához küldött. Midőn la­punkban a német nyelvű átiratról szóló hir megjelent Pethő György gazdasági tanácsos tudvalevőleg nyilatkozott ama feltevés ellen, hogy a hirt tőle kaptuk volna, de említett nyilatkozatában arról nem tett említést, hogy német nyelvű átirat a városhoz nem érkezett. A mennyiben a hírünkben Jogialt tényál­lítás sem a városi, sem a katonai ha­tóság részéről megczáfolva nem lett, kénytelenek voltunk azt fönntartani és Pethő György tanácsos nyilatkozatát a magunk véleménye szerint kommen­tálni. Most azonban — kissé elkésve bár — illetékes helyről ama felvilágo­sítást kapjuk, hogy a német nyelvű átiratra vonatkozó hírünk tévedésen alapszik, mert a helybeli katonai ha­tóság sem a múltban, sem a jelenben, semminemű német nyelvű átiratot a váx’os hatóságához nem küldött, vala­mint a jövőben is figyelembe fogja venni a törvénynek idevonatkozó ren­delkezését. Hogy honnan eredt a mi téve­désünk, azt katonai részről a követke­zőkben magyarázzák meg: Mint minden tavaszszal, az idén is egy katonai és czivil hatósági közegekből álló vegyes bizottság adja és veszi át a gyakorlótéren épült katonai barakokat. Tavaszszal ugyanis a katonaság át­veszi a barakokat a várostól, őszszel pedig — ugyancsak hivatalos formá­ban — átadja azokat a városnak. Az átvételnél a katonaság leltárt és jegy­zőkönyvet készit, a melyben konsta­tálja az esetleges hiányokat. A jelen esetben ezen jegyzőkönyvet mint át­vevő, a katonaság kiküldőt!jei vették fel s miután ez a katonai hatóságnál maradt, tehát ennek részére vétetett fel, csak természetes, hogy a katonai hatóság szolgálati nyelvén: német nyelven tartozott a katonai bizottság a jegyzőkönyvet felvenni E jegyzőkönyv azonban a város­hoz nem került s a mi téves hírünk valószínűleg onnan eredt, hogy a ka­tonai hatóság csak szívességből küldötte V Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát JnL ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a °annonia szálloda mellett! 9 Szatmár és vidéke legnagyobb ezipőraí^ára. fJínnl\ri\rnr,hn\r t f tavaszi és nyári idégyre igegrendelt összes úri, női és gyermek wlByörKBZüöK I • valódi franezia sehewró bőrű lábbelik, # 9 9

Next

/
Thumbnails
Contents