Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-04-29 / 97. szám
2 Szatmér, szerda SZATMÁRI HÍRLAP 1903. április 29. 97 37ám. azt Pethő György gazdasági tanácsos hivatalába, hogy, mint a bizottság tagja, utólagosan írja alá, mert más elfoglaltsága lévén, ott a helyszínen nem várhatta be, mig a jegyzőkönyv elkészül. Megtörtént azonban véletlenül, hogy akkor, midőn a katonai kiildöncz a német nyelvű jegyzőkönyvet hozta, Pethö nem volt hivatalában és egy másik tisztviselő kezébe került a német irás, aki nem ismervén az előzményeket, visszaküldötte a katonai hatósághoz, azzal, hogy a város hatósága nem köteles német nyelvű átiratokat elfogadni. Később a dolog tisztázódott és Pethő György tanácsos szó nélkül irta alá a jegyzőkönyvet és ugyanazon küldönczczel visszaküldte a katonai hatósághoz. Ezek után természetesen mi is készséggel konezedáljuk, hogy tévesen lettünk informálva és a jelen esetben a katonai hatóság korrektül járt el, amennyiben német nyelvű átiratról szó sem lehet. (Még egy helyreigazítás.) Egyidejűleg egy másik hirünk rektifikálására is felkérettünk. Vasárnapi lapunkban irtuk meg, hogy szombaton a katonai lövölde mellett szántóvető gazdákat a czéllö- vészethez kiküldött tiszt karhatalommal akadályozta meg sürgős mezei munkájukban. Erre nézve a következő felvilágosítást vettük: A dologban mindössze annyi történt, hogy a kivezényelt tiszt a ezéllövószet megkezdése előtt esupa elővigyázatból kiküldötte a szokásos őrjáratot, hogy a közelben munkálkodó gazdákat eleve figyelmeztessék, hogy ezéllövószet lesz. A figyelmeztetésre a gazdák saját jószántukból kijelentették, hogy mikor a lövést kezdő kürt-jelzést hallani fogják, abban hagyják a munkát és eltávoznak. S tényleg igy is történt, a gazdák minden erőszakoskodás nélkül eltávoztak. A lövölde berendezése egyébként olyan, hogy a körülötte dolgozó munkások a ezéllövószet alatt is, minden veszély nélkül végezhetik munkájukat, s igy az őrjárat figyelmez tetőse inkább csak túlságos és jóaka- ratu elővigyázat volt. * A magunk részéről szívesen adtunk helyet e felvilágosító soroknak s csak örömünkre szolgál, hogy a polgári és katonai hatóságok között való érintkezés nálunk a törvénynek mindenben megfelelő s hogy a katonaság — respektálva a polgárság jogait — a polgársággal városunkban a legjobb egyetértésben ól. Biztosíthatjuk a tisztikart, hogy ezt a békés egyetértést mi nagyrabecsüljük és soha egyetlen tényünk sem fog odairányulni, hogy azt szándékosan megzavarjuk. Ez nem volt szándékunk a múltban és nem lehet czélunk a jövőben sem. SZÍNHÁZ. Fehér est a színházban. Jótékonyczélu műkedvelői előadás. Szatmár, április 28. Ha az a fekete folyadék, melyből a riporter a hosszú nyelveken kicsiny aczóltollával sűrűn szántja a barázdákat, aranynyá válnék, mily könnyű lenne lefesteni azt a képet, melyet a színház komor falain belül a nézőtér és színpad mutatott tegnap este. Egyik helyen a lelkesedés ragyogó derűje, másik helyen a jótékonyság fehérszár- nyu angyalának védelme alatt a fiatalságnak egy lelkes gárdája és a félén-, ken, trómázva tipegő, mosolygó arczu, rózsás gyermeksereg tömör sora. A nézőtérről biztató tapsvihar bátorította és jutalmazta a dilettánsok komoly figyelmet érdemlő pro- dukezióit, a festett világ deszkáiról pedig a közönség tüntető jóakaratát méltányló törekvés és szótáradó, mindenki által érzett szeretettel viszonozták a megérdemelt elismerést. Csupa fény, derű és ragyogás volt minden, melyre úgy a szereplők, mint a közönség mindenkor szívesen fognak visszaemlékezni. Az előadásról következőkben számol be tudósítónk: Félnyolczkor a színház zsúfolásig megtelt, a mi természetes, hiszen majdnem mindenkinek volt valakije, akit meg kellett nézni. Kótay Mariska és Krüzsélyi Barna dialógja vezette be az estét, ügy a „Vallomás“, mint a „Mézes hetek után“ előadása nagy tetszéssel találkozott. A kettő között volt beékelve Havas Miklós, Ferencz Ágoston, Veres Lajos és Lukácsi Mátyás quartettje, a kik Haydin concert quartettjét adták elő általános feszült figyelem között összevágóan és a legnagyobb praecizitással. A szűnni nem akaró éljenzésre rászolgáltak. Nagy hatást keltett a „Magyar táncz“, melyet Kanizsay Imre lelkes szavallata vezetett be. A magyaros jelmezben lejtett körmagyart háromszor ismételteitek meg. Az elismerésből Zellinger tánezmesternek is kijutott. Különös dicsérettel kell megemlékeznünk Lénárd István dr., Csomay Győző, Hármán Margit és Kőrösmezei Elláról, a kik „A nyolezadikpent“ czimen egy valóban ügyes és a komoly kritika mértékét megütő előadásban részesítették a közönséget. Különösen Lénárd István Dubrielje keltett általános figyelmet. Piece de zsistance gyanánt egy tréfás élő kép szerepelt, melyben a gyermeksereg szerzett nagy örömöt a közönségnek. Az élőkép összeállítása igen szépen sikerült és kellemes látványt nyújtott. Az őlőadás végeztével a „Polgári Társaskörben“ tánczmulatság volt, mely a legkedélyesebb hangulatban a hajnali órákig tartott. Az est anyagilag is legjobban sikerült. ügy hírlik, hogy az előadást ma megismétlik. ÚJDONSÁGOK. Harcz a gyermekért. Kálmán Arthur dr. Szatmáron is ismert budapesti ügyvéd ezelőtt mintegy másfél évvel válópört indított a felesége, született Freund Julia ellen A válópör még ma nincs végleg elintézve, de a házasfelek között azóta állandóan folyt a harcz a házasságukból származott két szép gyermek a hét éves László és az öt éves Magdáért. Az árvaszék még márcziusban meghozta elsőfokú ítéletét s a fiút az apának, — a kis leányt pedig az édesanyjának ítélte oda. A főváros közigazgatási bizottságának gyámhatósága ezt az ítéletet megváltoztatta s a törvényszéknek a válópörben hozott Ítélete alapján úgy a fiút, mint a leányt az apa gondozására bízta s ezt az ítéletet helybenhagyta a belügyminiszter is. Ezen az alapon a budapesti árvaszék április 24-ikén elrendelte a gyermekeknek az anyától való elvitelét, szükség esetén karhatalommal is. Április 24-én délután dr. Kálmán Arthur a hatóság kiküldötteivel megjelent volt a felesége lakásán, de az nem volt otthon, mert Abbáziába utazott, ahova hangversenyezni ment s igy ügyvédje dr. Nessi Pál országgyűlési képviselő adta át a két kis gyermeket az apának aki azokat Erzsébet- körut 21. szám alatt lévő lakására vitte. Kálmánnét komornája értesítette a gyermekek sorsáról s az asszony hétfőn este érkezett meg Abbáziából. Egyenesen dr. Kálmán lakására hajtatott, aki nem volt otthon s a lakás ablakait, ajtaját betörve a két gyermeket magával vitte egy fiakkeren. Dr. Kálmánt, aki egy közeli étteremben vacsorázott az édesanyja értesítette a történtekről, mire ő is fiakkerbe ült s a felesége után hajtatott. Még az Erzsébet-köruton utói érte s megállította a kocsiját. Az igy támadt nagy lármára a közönség is figyelmes lett s több száz főre menő néptömeg gyűlt egybe a házas társak körül. A kínos inezidensnek a rendőrség vetett véget. A gyermekeket kocsin a főkapitányságra vitték, ahol Zlinszky rendőrtanáesos, éjjeli inspekcziÓ3 kihallgatta a szülőket jegyzőkönyvet vett fel velük s az árvaszék végzése alapján a két kis gyermeket ki adta az apának. * Hegedűs Sándor Szatmáron. Hegedűs Sándor volt kereskedelmi miniszter, Szatmár város díszpolgára, tegnap délután két órakor Szatmárra érkezett, hogy az ev, ref. főgymnasi- umot fenntartó testület mai közgyűlésén részt vegyen. Az illusztris vendéget az állomásnál Pap Géza polgármester és Tünkóczi Gyula rendőr főkapitány fogadták és melegen üdvözölték. Hegedűs Sándor szívélyes szavakban adott kifejezést köszönetének és kijelentette, hogy szívesen jött annak a városnak falai közzé, a mely város őt díszpolgárainak sorába választotta. Ezután a nagynevű vendég kísérőivel együtt a „Pannóniába “ hajtatott, a hol itt időzóse alatt lakni fog. * A város ármentesitési dija. Az „Eesedi láp lecsapoló társulat“ átiratban tudatta a várossal az 1903-ik évre kivetett ármentesitési dijakat. A gazdaközönség körében nem valami lelkesedéssel fogadják ezt az átiratot, mert erre sok-sok ezer csengő koronával kell felelni. A várost csak közvetve érinti az átirat, mert helyes előrelátással a város minden egyes szerződésben kikötötte, hogy az ártéri költséget a bérlő tartozik fizetni. Sokan vannak tehát ez ügyben érdekelve. A tanács ezen körülményre tekintettel az átiratot közszemlére tette, a mit az érdekeltek megtekinthetnek és ha úgy találják, hogy a kivetés igazságtalam alapon történt, az elles felszólamlással élhetnek. * Lezárt akta. ’Három rendkívüli közgyűlés kellett ahhoz, hogy a város a Rákóczy utcza 24 szám alatt lévő Kovács-féle házat az állami óvoda ezéljaira megvehesse. A hosszas vajúdás után létrejött közgyűlési határozatot a miniszter — mist lapunkban már jeleztük — most jóváhagyta és igy a Kovács-féle ház a város tulajdonába ...t át. Az annak idején nagy porc vert úgy aktái tehát ezennel lezárultak. A mi ezután következik, csupa formalitás. De ezek a formalitások mégis elengedhetetlenek. Ezek közzé tartozik természetesen a Kovács féle háznak a város nevére való átíratása, mert a tulajdonjognak esakis a telekkönyvben történt bekebelezésével tekintheti magát a város jogos tulajdonosnak. A tanács tegnapi ülésében hozott határozattal megbízta Vajay Károly tiszti főügyészt, hogy az ingatlan telekkönyvi átíratása iránt intézkedjék. * A szűkkeblű tanács. Tegnap este a városi színházban fényesn sikerült műkedvelői előadás volt. Valamennyi szereplőt egy ezél vezérelt: önzetlen közreműködésével hozzájárulni a „Halász alap“ gyarapításához, a mely alapból tudvalevőleg szegény gyermekeket ruháznak fel. A midőn városunk lelkes társadalma a jótékony ezél érdekében sikra szállt, bizonyára számot vetett azzal, hogy czéljának megvalósitá3ában a közönségnek minden rétege támogatni fogja. Ebben a számításában azonban a hivatalos város részéről, melynek pedig tulajdon- képen példával kellene előljárni, kellemetlen csalódásban volt része, mivel a rendezőség azon kérelmét, hogy a világításért és fesszerelésért járó 50 koronáf, mondd ötven koronát a város engedje el a tanács megtagadta. Valóban gavallér cselekedet! Szép a takarékosság és szigorú gazdálkodás, sőt hasznos Í3, de ha az a közczél rovására történik, akkor igazán nem kérünk belőle ! A zálogházi bélyegilleték ellen. A szegény ember, ha megszorul pénz dolgában a zálogházba viszi legértékesebb holmiját, a melyre a zálogos a valóságos értéknek egy negyedrészét, néha még kevesebbet kölcsönöz. E mellett 24 százaléknyi kamatot vesz a kicsi kölcsöntőke után. Ez azonban nem olyan csodálatos, ha az ember azt is tudja, hogy a zálogintézet tu- tulajdonos a kincstárnak óriási bélyeg- illetéket fizet a kölcsönök után. Tulajdonlapén a kincstár viszi el a hasz not, 30 koronán aluli kölcsönökre valósággal ráfizet a zálogintézet tulajdonos. Kassa város tanáesa a zálogházi ingó tárgyak után fizetendő bélyegilleték leszállítása és a 30 koronán aluli kölcsönök után való kincstári illeték eltörlése tárgyában a pénzügyminiszter utján a képviselöházhoz feliratot intézett, melyet pártolás végett Szatmár város tandcsáuak is megküldött. A felirat példával illusztrálja a kérelem jogosultságát, a midőn felhozza, bogy egy 4 koronás zálogkölcsön után a 24 százalékos kamatláb mellett 1 hónapra 8 fillér kamatot fizetnek. Ezen 8 fillérnyi kamat után a zálogintézet tulajdonos 10 fillért köteles a kincstárnak fizetni. így tehát az ilyen kis kölcsönöknél ráfizet. A feliratot Szatmár város tanácsa pártolólag terjeszti a legközelebbi közgyűlés elé. * A szatmári diákok játéktere. A vallás és közoktatási miniszter egyik múlt évi rendeletével a középiskolák tanulóifjúságának testi nevelésére különös gondot fordított. A tornaórák számát megszaporitotta s a nyár beálltával játszótérén való szórakozást rendelte el. A szatmári tanintézetek igazgatóságai még tavaly az iránt folyamodtak a város tanácsához, hogy a diákok részére játszóteret létesítsen. A város a játékterek kérdését úgy szerette volna megoldani, hogy a katonai gyakorlótéren legyen. A katonai parancsnokság azonban értesítette a város tanáesát, hogy semmi szin alatt nem hajlandó a gyatorlóteret a diákok
