Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-04-26 / 95. szám

Szatmár, 1903. április 26. Vasarnap. Második évfolyam, 95. szí Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. EJyes szám éra 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. Megjelenik M>bnta ,' (.hétfő kivájjlvel.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám.. Telefon : 106. Lapvezér; URAY GÉZA. Főszerkesztő: BARTHA KÁLMÁN. Az ellenzék küzdelme. Szatmár, április 25. Folyik a harcz keményen. Csak pár nap s elérkezik az időpont, mely a törvényeset a törvénytelen­től elválasztja. A kormánypárti sajtó a gúny és szatíra legerősebb görög- tüzét szórja mindenre, a mi ma­gyar, nemzeti és hazafias. Pedig úgy a Lajthán innen, mint a Lajthán túl nap-nap után többen és többen látják be, hogy ez a mostani közösügyes állapot be­teges, egészségtelen, sorvasztó és ha- lálthozó. Ennél a mai helyzetnél sokkal jobb, ha mind Magyarország, mind Ausztria visszaadatik önmagá­nak s mindkét fél megszabadul a közösség súlyos bilincseitől. Jobb! Sokkal jobb! Mert 1867. óta tart ennek a közösügyes álla­potnak mostani rendszere. Sohasem volt jó! De sohasem volt rosszabb, mint ép jelenleg. Ezért hiszik az ellenzék harezosai, hogy ez a rend­szer már nem tartható sokáig ienn, még mesterséges politikai injekci­ókkal sem. Nem tartható sokáig lenn ez a mai rendszer! Mert oly nagy a teher az adófizető polgárság vállain TARCZA. Zöld és lila. Irta: Francois de Nion. A festő beszélni kezdett s mind­nyájan figyelemmel hallgattuk szavát: — Pár évvel ezelőtt, a mikor La Platából hazatértem, a gőzhajón egy fiatal emberrel ismerkedtem meg, a ki Brazíliában született s különös körül­mények folytán még sohasem volt szü­leinek franczia hazájában. — Kedves szelíd, intelligens, ideális hajlandóságú ember volt. — Hamar megbarátkoz­tunk s mivel nem volt zárkózott ter­mészetű, csakhamar megtudtam min­den titkát: a derék, becsülelcs titkab egy becsületes embernek. Azért jött Francziaországba, hogy megházasodjék, franczia leányt vegyen feleségül. A szülei már nem éltek, csino- vagyont hagytak rá s mivel szülőhazájukkal mindig megtartották az érintkezést, si­került nekik elősegítem hűk házas­ságát. — Az utitársam tenát, bár még a fényképet sem látta soha, bizonyos nyugodt vonzódással beszélt a meny­asszonyáról már is. oly koldussá lett Magyarország; oly elégedetlen Ausztriának ininden- rendü, rangú, szerű és számú nem­zetisége ; oly példátlanul el vannak Magyarországon és Ausztriában ha­nyagolva a népmilliók érdekei; oly fejvesztett kapkodás észlelhető a po­litika és diplomáczia minden kér­désében ; oly tulerősödött a katonai reakezió; hogy ez a mostani álla­pot már nem tarthat sokáig. És ilyen viszonyok között a kormány a múlt évben kért négy­havi indemnitit nem arra használta fel, hogy a közállapotokat szanálta volna; hogy a költségvetést sietve letárgyaltatta volna; hogy ez idő egyrészét a tisztviselők fizetésének rendezésére használta volna fel, — hanem arra fordította, hogy az osz­trák katonaság tényleges és szám- szerinti erejét igyekezzék fölemelni. Ez ellen állott síkra az ellen­zék. Ez ellen küzd ma is, a mikor nem adja meg a kormánynak a fel­hatalmazási törvényt. A lefolyt és folyamatban levő vitákban éles kritika tárgyává tet­ték a közös hadsereg szellemét, rendszerét és vezetőembereit. Jól tették ! Ez a hadsereg nem a mienk. Nekünk magyaroknak nem Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. veszi be a természetünk, német ve­zényszavával ; fekete-6árga zász­lajával. Ez ellen folyik a küzdelem ma még szóval, vitával, ue talán eredménynyel. Megérkeztünk Bordeauxba s a tár­sam minden áron magával akart vinni, hogy bemutasson az ipának, napának és a feleségének, a hogy kifejezte magát. — Nyár közepén voltunk, sem­mi sem vonzott Párisba s igy bele­egyez! em, hogy kerülöutat csinálok, hogy jelen legyek a messziről jött vő­legény megérkeztén. Kölönös és kedves jelenet volt az. A barátomat — nevezzük Pierrenek — délvidéki lelkesedéssel és szívességgel fogadták, mintha az egyetlen fiú térne haza a szülei házba. Egy negyedórával később, hogy megérkeztünk, már min­denki a keresztnevén szólította, sőt. a menyasszony apja, ha nem csalódom, tegezni kezdte. S alig ismerkedtünk meg egymással, már is asztalhoz ül­tünk. A háziaknak az a komikus öt­lete támadt, hogy a barátomat nem ültették a menyasszonya mellé.- - Van még elég ideje hozzá ! — mondta az apa s igy Pierre a me­nyasszony anyja mellé került, akinek a jobb oldalán én ültem. Az első falatok után s ama pár udvarias szó után, amit az anyjához intéztem, észrevettem, hogy a másik POLITIKAI HÍREK. Nem lesz seczesszió? Ölelkezés az ex lexben. Szatmár, április 25. A hogy most állanak a dolgok, a hogy a fél és egész hivatalos lapok hirdetik, nagyon hasznos valami lesz az ex-lesz. A mit megcsinálni semmi sem tudott eddig, megcsinálja az ex-lex. Összeforrasztja legalább kis időre az édes törvénytelenségben a kormány­párt zagyva táborát. Széli Kálmánnak még Tisza-lex sem kell. Öt épenség- gel nem zsenirozza az alkotmány ve­szedelme. A Magyar Távirati iroda, tud­valevőleg a kormány félhivatalos ko­nyomatosa, a következőket jelenti: Némely lapoknak állhatatosan ismételt híradásai, hogy a következő ex-lexszel szemben a szabadelvüpárt kebelében eltérő nézetek állanak szemben egymással, a mi értesülé­sünk szerint nem egyebek ezélzatos hireszteléseknél. A szabadelvüpárt tagjai törhetlen szolidáritásban ra­gaszkodnak a katonai javaslatok te­kintetében kezdettől fogva elfoglalt álláspontjukhoz. Ezen a következetes magatartáson nem változtat az ex- lex bekövetkezése, a melyért a fele­lősség ország-világ előtt az ellenzék­nek obstruáló részét terheli. Ily körül­mények közt a szabadelvüpárt veze­tősége nem látott okot arra, hogy a párt külön manifesztáczióban nyilvá­nítsa elhatározását, különösen, mivel Széli Kálmán miniszterelnök legköze­lebb fel fog szólalni a képviselöház- ban, hogy ez egyedül illetékes fórum előtt tájékoztassa a közvéleményt a helyzetről. Meg kell jegyeznünk, hogy ugyanez a kőnyomatos a Bánffy-féle ex-lex be­következésekor ugyanezt irta. Egy nap­pal a szeczesszió bekövetkezése előtt pedig pozitív módon jelentette, hogy Bánffy lemondásáról szó sincs. Ezt csak a félhivatalos szócsövek megbízható­ságának jellemzésére mondtuk. Apponyi pedig megszavaz mindent. Az ex-lextől sem fél. Soha még poli­tikai czélokért küzdő csoport olyan gyalázatosán nem alkudott meg, mint a volt nemzetipárt. Hogy pedig Széli Kálmánt tartja az udvar, ez azt jelenti, hogy Széli az egyetlen ember, ki nyugodtan vállalja oldalból Jeanne kisasszony a meny­asszony szomszédom. Nagyon csinos volt. Ezek közt a barna, kiabáló, lár­más emberek közt olyan volt, mint valami illatos rózsa, valami kis szőke, hallgatag tündér. De észrevettem, hogy nagyon okos: fontoskodás és elfogult­ság nélkül beszélgetett. Elmondtam neki a véleményemet Pierréről s sze­rencsét kívántam neki. Ránézett a vő­legényére s azt mondta nyugodt hangon : — Csodálatos, de nem ilyennek képzeltem. S én meggondoltam, hogy dol­gozhatott éveken át ennek a leánynak a képzelőtehetsége. S a vőlegénye most nem olyan, mint aminőnek ö képzelte hősét. Egy hétig maradtam ebben a házban, a hol nem gondoltak másra, csak az evésre, meg az ivásra s ez alatt az egy hét alatt kevesebbet be széliem Pierrével, mint a menyasszo­nyával. Sikerült e lélek néhány titok­zatos fátyolát fellebbentenem s érez­tem azt a felséges , de veszedelmes dolgot : a fiatal férfi és a fiatal leány között való tiszta barátságot. Közben készülődtek az esküvőre. — Én azon­ban kényszerülve voltam Párisba menni, a bucsuzkodáskor megígértem, hogy három hét múlva visszatérek a lakodalomra. Egyedül hajtottam ki ko­csin az állomásra, mert a cselédség mind el volt foglalva, a kocsit ott kel­let hagynom az állomáson, azonban majd másnap visszaküldik. Kedvetle­nül indultam útnak, mert Jeanne nem volt ott a bucsuzáson, még csak ke­zet sem foghattam vele. Lovam üggetve ment végig a nyárfasoron a fehér holdfényben, mi­kor egyszerre árnyék merült fel előt­tem. Jeanne volt, aki kezét rátetta a gyeplőszárra. — Kisasszony. — Eljöttem . . . hogy elbúcsúz­zak öntől! Észrevettem a zavarát és a köny- nyes szemét s megütközve néztem rá; ekkor egyszerre indulatosan kiáltott fel? — Vigyen magával! Nem akarok hozzá menni: Mentsen’meg ! Leugrottam a kocsiról megragad­tam a kezét. — Gyermekem, gondolja meg, Megérkeztek!! Róth Fülöp kárlsbádi czipőraÉtárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! # Szatmár és vidéke lagnaggobli czipőra^tára. tavaszi és nyári idényre njegrendelt összes úri, női és gyermek 1 • # • # valódi franezia sehewrő bőrii lábbelik. % 0 Jk

Next

/
Thumbnails
Contents