Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-04-26 / 95. szám
2 Szatmár, vasárnap SZATMÁRI HÍRLAP 1903. április 26. 95 »vám. a felelőséget a magyar alkotmány meg semmisítéséért. * Mint fővárosi tudósítónk a késő esti órákban telefonálja a politikai körökben nagyon nyomott hangulat uralkodik. Erősen tartja magát a hir, hogy Apponyi és a volt nemzeti párt most már bizonyosan belementek az ex-lexbe. A hir levertséget keltett és egyre várják a bonyodalmas politikai állapot kibontakozását, TÁVIRATOK. A képviselőház ülése. Budapest, április 25. (Saját tudósítónktól). A képviselőház mai ülésén Apponyi Albert elnököl. Napirend előtt Rátkay László indítványt terjesztett a Ház elé a hymnusz törvényes rendezése tárgyában. Ezután Madarász József a nádorválasztás és nemzetőrség felállításáról szóló javaslatát terjesztette be. Széli Kálmán kijelenti, hogy a nádorválasztást a felelős kormányzati rendszerrel megegyeztetni nem tudja, a nemzetőrség felállítását pedig törvénybe ütközőnek tartja. Különben pedig a védelemről gondoskodva van. A javaslatok tárgyalását szavazással mellőzték. Az indemnitás tárgyalása során Nessi Pál ellene beszélt. Hivatkozott az ország közvéleményére, mely a katonai javaslatok ellen megnyilatkozik. Vagy oszlassák fel a Házat — úgymond — vagy vonják vissza a javaslatot. A gotterhalte kiküszöbölését követeli. A Ház ezután kérvényeket tárgyalt s azután az ülés véget ért. Pűlekiek *» IrépvIaalSKáaban. Budapest, április 25. (Saját tudósitónktól). Apponyi Albert házelnök, a mit beszél 1 Láza van, menjen haza, nehogy észrevegyenek valamit! De a leány szenvedélyesen kiáltotta : — Nekem nem kell, nem szeretem ! Védelmezzen meg, kényszdriteni akarnak. Olyan bájos volt a holdas éjben hogy csaknem elgyengültem s engedtem a kérésének. De szerencsére a festő-szemem észrevett valami jelentéktelen csekélységet, — mit beszélek — valami rendkívül fontos dolgot: A zöldnek és a lilának borzalmas összehasonlítását. A szegény gyermek sietségében a zöld blúza fölé lilaszin sált vetett magára s ez a két ellenséges szin belenyilalt a szemembe, égette a lelkemet is. Nem; soha olyan nőt nem szerethetek, a ki ennek a disszo- náncziának az irtózatos voltát nem érzi meg! Megvigasztaltam, elnémítottam, hogy visszajövök s beszélek a szüleivel s közben mindig csak a menekülésre vágytam. Sohasem láttam többé, de hallottam, hogy hozzáment Pierréhez, nagyon boldogok és sok gyermekük van. a festő elhallgatott s a felesége szólalt meg : — Hallottátok V Micsoda borzasztó ember I Még ma is eladná a lelkét egy csep festékért I ______ ké pviselőház mai ülése előtt fogadta a losonczi füleki és jászkiséri küldöttséget, mely mintegy 300 tagú volt. A deputáczió a katonai javaslatok elleni peticziót adta át Apponyinak. Kivégzett rablógyilkos. Bées, április 25. (Saját tudósítónktól). Itt ma reggel végezték ki Senekl Antalt, Irillioh trafikosné gyilkosát. A kivégzés ellőtt újra kihirdették a rabló- gyilkos előtt a halálos Ítéletet s azután az állam ügyész átadta a delikvensei a hóhérnak, a ki néhány perez alatt végzett vele. Elsülyedt vízimalom. Sszék, április 25. (Saját tudósítónktól). Itt ma borzalmas szerencsétlenség történt. A Száva folyón Schram Antal vízimalma elsülyedt. A mentési munkálatok alkalmával a tulajdonos a vízbe esett és belefult. A szerencsétlenség nagy szenzácziót keltett. A horvát zavargások. Varasd, április 25. (Saját tudósitónktól). Itt ma nagy néptömeg tüntetett a főispán lakása előtt. A garázda horvátok a főispán házának összes ablakait beverték. Majd kivonultak a pályaudvarra s a várótermekben az összes magyar, német és szerb nyelvű plakátokat letépték. A rend helyreállítására a hatóságok sürgős intézkedést kértek a belügyminisztertől. A legújabb hírek szerint a tüntetéseknek folytatása lesz. A szatmári forgalmi főnökség. Egy hivatallal kevesebb. Szatmár. április 25. A „Szatmári Hírlap8 egyikvezér- czikkében már volt alkalmunk bizonyítani annak a tételnek az igazságát, hogy a fejlődésnek, a haladásnak egyik szükséges, elengedhetetlen eszköze a közintézményeknek kellő szervezettsége. A hol a közintézmények, mint a közélet szálait össszeforrasztó kapcsok hiányoznak, ott szétmálik, szétforgácso- lódik a szervezet. Szükségtelen bizonyitani, hogy a forgalomnak, mint a kereskedelmi élet mozgató lelkének leghatályosabb eszköze a vasúthálózat, mely minden időben és minden körülmények között igyekszik kielégíteni a közszüksógletet. Az előrelátással és tervszerűen felépített vasúthálózatok valósággal vércsatornái az országnak, melyek szerves egészszé, széttéphetlenül összekapcsolttá, egységessé teszik a földrajzi fekvésnél fogva a legellentétesebb irányba gra- vitáló területeket. Magyarország megerősödésének, konszolidácziójának, kereskedelmi, Ipari, közművelődési és művészeti fejlettségének biztosítéka ma már a kellően kiépített vasútvonalakban rejlik. A vasut- politika, mely nagy fontosságú kulturális missiójánál fogva ma már külön kormányhatóságot is megérdemelne, egyike a legnagyobb felelősséggel járó és tiszta éleslátást, szakismeretet, tudást és forró hazaszeretetei megkövetelő feladatoknak. Ha a vasutakat kormányzó hatalom szűk látkörrel, mondhatni vakon intézi az irányítás nehéz munkáját, úgy a kormányhatalomnak ezt a szellemi fogyatkozását az egész ország megsínyli. Elmúltak azok az idők, midőn egy vasminiszter, egy Baross Gábor izzó magyarszeretete és rengeteg tudása öntöttek lelket vasutpolitikánkba. Ma már nem hótmértföldes léptekkel haladunk előre, hanem inkább merev stagnáczióban vagyunk. A fejlődés jelei helyett minden irányban a visszaesés megdöbbentő bizonyítékait látjuk. A túltengő hatalomban találjuk meg ennek a szomorú állapotnak az okát. Kiragadni az egyes autenomikus szervezetek kezéből a hatalmat és egy kézben egyesíteni, ez a mai kormány- rendszer jelszava. Az egyes orgánumok megszüntetése a központi hatalom növekedését eredményezi. Hogy ezeknek a szerveknek kipusztitása káros visszahatással van a közönség érdekére, az csak természetes. A vasutak élén egy mindenható miniszter, a vasutigazgatóságok és forgalmi főnökségek állanak. Önként értetődik, hogy a miniszter urnák legfőbb gondja első sorban a forgalmi főnökségeket beszüntetni és beolvasztani az igazgatóságokba. Szatmárnak szintén van forgalmi főnöksége, a mit természetesen most feloszlatnak. Egy hivatallal tehát Szat- máron kevesebb lesz. A közéletnek organikusan összefonódó szálaiból egyet tehát kirántanak. Nem lehet vita tárgya, hogy ez városunkra nézve veszteséget jelent és hogy Szatmár városa e vasúti főhivataltól való megfosztatása folytán tekintélyben sülyed. De hát hiába 1 Örök igazság az, hogy a legnagyobb hatalom, a legnagyobb igazságtalanság. A mig az ország életerőit mind egy kézbe igyekeznek konczentrálni, addig nem számíthatunk arra, hogy érdekeinket méltányosan figyelembe vegyék és istápolják. A gyorsvonatokat elvették tőlünk. Feljajdultunk a veszteségre. Kiáltó panaszszavunkra megjött a frappáns válasz : elveszik a forgalmi főnöséget is! ügy úgy, t. miniszter úr, csak tovább! Tessék folytatni! Elég türelmesek vagyunk, ha tetszik a bőrünket is lenyúzhatja! Mikor a hadsereg lövöldöz. Erőszakoskodó katonák. Saját tudósitónktól. Szatmár, április 25. Lapunk egyik múlt számában megírtuk, hogy Szepesi József és örökös társai kérvényt intéztek Szatmár város tanácsához, melyben á katonai lövőtér közvetlen szomszédságában lévő földbirtokukat megvételre ajánlották a városnak. A katonai lövőtér ugyanis nincsen elkerítve a szomszédos szántóföldektől s igy azok mivelése életveszélyes. A tanács a katonai parancsnokságtól szakvéleményt kért a ekkor kijelentették, hogy a lövőtér melletti szántóföldek mivelése körül olyan életveszedelem, amely a lőgyakorlatokból származnék, fen nem forog. Tegnap délután mégis olyan dolog történt a lövőtér melletti szántóföldek egyikén, mely éppen ellentétben áll a katonaság szakvéleményével, mert tegnap, midőn lövögyakorlatot tartott, egy békés, szántó vető embert egyszerűen eltiltott a munkájától. A katonaság ugyanis lögyakorla- tozott s nem tűrhette azt, hogy a gyakorlóhelytől 100 és 200 méternyi távolságban szántóvető ember dolgozzék. A katonáék bizonyára kémet láttak a békés földmivelöben, mert másként nem magyarázható meg az az erőszakoskodás, melylyel megakadályoztak két gazdát sürgős munkájukban. Az esetről tudósitónk a követ- kezőaet jelenti: A szatmári katonai lövőtér mellett Mák István németi-i lakosnak van egy nagy darab szántóföldje. Mák tegnap délután szántási munkákat végzett. Négy pejcsikója volt az eke előtt ő maga pedig vigan fütyörészve tolta az eke szarvát. A láthatáron egyszerre felbukkant a szatmári 5. gyalogezred egyik százada, hogy a lővőtéren lőgya* korlatokat tartson. A mikor a század tisztje észrevette a lövőlőtér mellett dolgozó Mák Istvánt, hozzá küldött egy bakét, hogy a szántással azonnal hagyjon fel, mert a katonaság lövöldözni fog. Mák kijelentette, hogy neki semmi köze a katonasághoz, ő nem a katonaság földjén, de a magáén dolgozik, ott pedig neki nem parancsol senki. A baka megvitte az üzenetet, de nemsokára négy fegyveres vitéz jött vissza és — se szó se beszéd — megragadták Mák István lovainak kantárját, hogy félrevigyék. És az erőszakoskodásnak az lett a vége, hogy Máknak be kellett szüntetnie a munkát. Ezek után a szomszédos földre siettek a katonák, a hol ifj. Gulya István szatmári lakos szántogatott. Eg a hely mintegy 260 méternyi távolságra van a lövőtértől. A katonák Gyulyát is felszólították, hogy hagyjs félbe a munkáját s a midőn ezt megtenni nem akarta, ugyancsak erőszakkal akadályozták meg a szántásban. Ez a száraz tény. Mit szól ehhe: a város hatósága? Nem régiben, miko: arról volt szó, hogy a lövőtér mellett a földmivelés életveszélyes, kijelen tette a tanács, hogy minden vészéi' ki van zárva. Megnyugtatta a földbir tokosokat, hogy egész nyugodtan dől gozhatnak földjeiken, mert ha a katonák a lőtéren gyakorlatozik is, ba nem származik. Es ime, a katonasáj maga veszélyt látott s ha szépszerive nem, hát erőszakkal vonta el a raun kától a földbirtokosokat. ___________ A legnagyobb baj az, hogy a lő tér nines ellátva golyófogókkal, mei ha ez volna, úgy nem történhet« összeütközés a hadsereggel. De hát város spórol! ügy értesülünk, hogy a megbár tott földbirtokosok a legközelebbi váró! egész kontinensen elismert nagynevű MARTIN SONS & G Iftd apgol gyapjúszövet gyárosnak “ SZ ATM ÄR0N \A/FI^7 ÍiYI II A és kereskedőnél egyedüli raktára: U I ULM Deák-tér. Freund-hás. Felhívja a nagy érdemi közönség Sgyelmét idényujdonságaira.
