Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-04-16 / 86. szám

2 Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1303. április 16. 86 arám. zésével buzditólag hathat és tudomá­nyos alapon tovább fejlesztené a ta­karékpénztári intézményt. Behozhatja az ügykezelésnek, mérlegkészítésnek, a könyvelésnek egy­séges berendezését. Meghonosíthatja azoknak az intézeteknek, melyek kí­vánják, időközönkint való revízióját, mely feleslegessé tenné az állam gyám­kodó beavatkozását és megszilárdítaná a közönség bizalmát. Ezáltal nemcsak az intézet va- gyonbiztosságát, ügykezelésének egy­öntetű rendességét teremtenék meg, hanem megszereznék a tapasztalt re­vizorok tanácsát, szakvéleményét. Az egyesület kiterjesztheti gon­doskodását a hivatalnokok és család­jaik anyagi érdekeinek megvédésére, nyugdíj vagy segélyező ügy rendezésé­nél Emellett alkalmas szervezet a ta­karékossági szellem ápolására és fej­lesztésére is. Válságoknak, egyes ta­karékpénztárak nélküli megrohánásának megszüntetésére legalkalmasabb az egye­sületi kötelék. Ez az együttműködés minden irányban megteremtené áldásos ered­ményéi, bizalmat ébresztene a taka­rékpénztárak iránt és fölöslegessé tenné az állam beavatkozását; belenyúlna az egyes intézetek autonómiájába, anél­kül, hogy a takarékpénztárak önállósá­gát megsértené. Kívánjuk tehát, hogy a lelkesedés lángja ne hamvadjon el egyhamar és hogy a kötelék mielőbb kezdje meg működését, úgy a takarékpénztári ügy fellendítése, mint közgazdaságunk ér­dekében. Kertészeti kiállítás Szatmáron. Á ,.Gazdasági-Egylet“ ülése. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, április 15. Szatmárvármegye gazdasági-egye­sületének két szakosztálya és állandó választmánya tegnap délelőtt 10 óra­kor és délután 3 órakor ülést tartott a városháza nagytanácstermében. Az ülésen a tagok szokatlanul nagy szám­ban jelentek meg, mert több oly fon­tos tárgy került szóba, a melyek iránt általános az érdeklődés. Először a szeptemberben rendezendő, szokásos lóverseny előkészítésének részletei fog­lalkoztatták a tagokat. Az idén a ló­versenynyel kapcsolatban állatkiállitást is fog rendezni az egyesület. Elhatá­rozták továbbá, hogy ugyanakkor kertészeti kiállítást is rendeznek Szatmáron. Ez a kiállítás rendkívül érdekesnek ígérkezik, már azért is, mert több mint egy évtizede, hogy Szatmáron kertészeti kiállítás volt. Fontos ez az elhatározása az egyesü­letnek pedig azért, mert a vármegye közönségének alkalma lesz tapasztalni, hogy a legutóbbi kiállítás óta mennyit haladt a vármegye ezen a téren. Az ülés lefolyásáról részletes tu­dósításunk a következő: (A lovak veszedelme.) A gazdasági egylet állattenyész­tési szakosztálya délelőtt 10 órakor Ülésezett. Az ülésen B. Kovács Jenő szakosztályi elnök elnökölt, a ki ter­jedelmes jelentéssel adta az egybe gyűltek tudomására, hogy Szatmár vármegye néhány községében komoly veszedelem fenyegeti a lovakat. A ra­gadós állatkórok az utóbbi időben nagy mértékben léptek fel a vármegye te­rületén s különösen Puszta-Darócz községben alig van gazda ember, a kinek lova ne szenvedne a rosszindu­latú orrtakár betegségben. E miatt a szomszédos községek, de az egész vármegye gazdaközönsége, nagy káro­kat szenved, mert a betegség meggát- lására zárlato' kellett elrendelni. Ez az intézkedés fölötte megbénítja és korlátozza az állatforgalmat. A bajon úgy kivan segíteni a gazdasági egye­sület, hogy feliratot intéz a földmive- ésügyi miniszterhez. A feliratban kérni fogják a minisztert, hogy a központból egy szakközeget küldjön le a baj meg­vizsgálására, esetleg a veszedelmes állatkor meggátlását az uj „melaine“ szérummal való beoltás utján ren delje el. (Lóverseny és állatkiállitás.) Ezután áttért az állattenyésztési szakosztály ez idei őszi lóversenyek idejének megállapítására. A lóverse­nyeket régi hagyomány szerint a szent- mihálynapi országos vásár előtt való héten, vasárnap, vagyis szeptember hó 26. és 27-én tartják meg. A szak­osztály ezenkívül tervbe vette, hogy a .óversenyekkel kapcsolatosan gyümölcs és konyha kertészeti kiállítást ren­deznek, a melyen a vármegye gyü­mölcstermékeinek legszebb példányait fogják bemutatni. Végül 28-án délután lóvásár lesz A részletes prograrnmot a következőkben állapította meg a szakosztály : Szeptember 26-án délután ügető verseny, 27-én délelőtt a gyümölcs és konyhakerti kiállítás megnyitása, dél­után lóverseny. Másnap, 28-án délután a lóvásárt mutatják be a Deák-téren, 29- én pedig országos vásár, mely te- nyész és kancza díjazással lesz egybe­kötve. Az impozánsnak Ígérkező és ver­senyek és állatkiállitás előmunkálatait a gazdasági egyesület már legközelebb megkezdi s egy legközelebbi ülésen fogják a kiállítás helyét meghatározni. (Az állandó választmány ülése ) A szakosztály ülése után a gaz­dasági egyesület állandó választmánya értekezett. Az ülésen Domahidy Sándor az egylet uj elnöke elnökölt. Néhány ki­sebb és inkább személyeket érdeklő ügy elintézése után áttért a választ­mány a magyar általános biztositó társulat ügyére. A gazdasági egyesület ugyanis néhány évvel ezelőtt szerző­désre lépett az első magyar általá­nos biztositó társasággal arra nézve, hogy a gazdasági egylet tagjai a meg­kötött biztosítási ügyletek után kedvez­ményben részesüljenek. A kedvezmény dijtételenkint minden biztositó egyesü­leti tag részére 5 százalékot tett ki, s ugyancsak 5 százalék illette meg az évi biztosítások után a gazdasági egye­sületet, mint erkölcsi testületet. Ezen kedvezményből a gazd. egyesü etnek körülbelül 1500 korona jövedelme volt évenkint, A szerződés ez év május 30- án lejár s a biztositó intézet átirt az egyesülethez, hogy az uj szerződés­ben csak 1 százalék kddvezményt ad az egyleti tagoknak és az egyesület­nek, ezen felül megvonja a gyárak, iparvállalatok stb. biztosítása után a províziót. Kérdi tehát a gazdasági egyesülettől, hogy ily értelemben haj­landó e megkötni a szerződést ? A vá­lasztmány elhatározta, hogy a szerző­dést a régi formában hajlandó meg­kötni, s a viszonyt az eddigi feltételek­kel megtartja. Ezt a. hai:,rozatnt kö­zölni fogja az egyesület a biztositó in­tézettet. (A kertészeti kiállítás.) Délután a kertészeti szakosztály ülésezett Fekete Sámuel elnöklete alatt, Az ülésen a gyümölcs és kerté­szeti kiállítás előmunkálatainak módo zalait beszélték meg. Az uj kaszárnyák. A váüalkozó-czég újabb ajánlata. Saját tudósitónktól. Szatmár, ápril 15. Az uj kaszárnyák építése ügyé­ben — mint lapunkban megírtuk — a polgármester megkereste a vállalkozó ezéget, hogy a fenntartási költség czi- mén felajánlott 10,000 koronát húsz ezer koronára emelje fel. Tegnap ér­kezett meg a városhoz a vállalkozó- ezég válasza, amelyben kijelentik, hogy a fenntartási költséget 20000 koro­nára hajlandók felemelni és biztosí­tékul az építési költségek 10 százalé­kát teszik le, mihelyt az építésre a megbízást megkapják. A vállalkozók be­érkezett válaszának megbeszélése vé­gett Pap Géza polgármester ma, szer­dán d. u. 5 órára szükebb körű érte­kezletet hivott egybe, amely értekezlet elhatározta, hogy a fenntartási költsé­geknek 20000 koronára való felemelé­sét tudomásul veszi, azt a vállalkozó- ezégre nézve kötelezőnek tekinti, azonban végleges megállapodásra nem terjeszkedik ki ebben a kérdésben, hanem a vegyes bizottság határozatá­tól teszi függővé. Egyben elhatározta az értekezlet, hogy a vál!alkozó-czég- gel már most létet le 10—20000 ko­rona kaueziót, mert ha a vegyes bi­zottság tárgyalásainak befejezése után a közgyűlés azt határozza, hogy a ka­szárnyákat felépitteti, a város egyol­dalúig a Grünwald Testvérek és Schiffer czóggel szemben már le van kötve. Részletes tudósításunk az érte­kezletről a következő : Pap Géza polgármester részletesen ismerteti a vállalkozó ezóg válaszát, mire hosszabb vita indult meg. Toitelbaum Herman azt óhajtja, hogy a Grünwald és Schiffer vállalko­zók részéről nyújtandó 10 százalék óvadék előbb tétessék le, mintsem a város kötelezettséget vállalna az épí­tésre nézve és a felajánlott 2000 ko­rona fenntartási költséget adja át a város az államnak, hogy az gondozza teljesen a laktanyákat. Eelemsn Samu dr. szerint már most azt követelni, hogy a ezég a kauezió teljes összegét előre tegye le, méltánytalan, de egy minimális bizto­síték letétele feltétlenül szükséges mert a város a czéggel szemben er­kölcsi és jogi obligatióba kerül. Uta­sítsa a polgármester a vállalkozó ezé get, hogy most tegyen le 10—20 ezer korona biztosítékot, hogy a ezég eset­leges visszalépése esetén a város kárt ne szenvedjen. Örömmel látja, hogy a fenntar­tási költséget a ezég 2000 koronára emelte, azonban még mindig nincsen teljesen megnyugtatva, mert nem tudja, vájjon nem-e aránytalanul nagyok a terhek, melyek ezzel szemben a vá­rosra háramlanak. Kis terhet ilyen előny mellett, mely a város érdekét emeli, szívesen vállalhat el a közön­ség. De eltekintve ettől az aggodalmá­tól, megköthetőnek tartja a szerződést a vállalkozó-czéggel, mert ez csak előszerződés, amelyben a 20000 ko­rona megváltási összegül ajánltatik fel a város részéről a vállalkozóknak, hogy vagy elfogadja a 20000 korona téritményt, vagy ha meggyőződik, hogy a fenntartási költségek fedezésére ez az összeg kevés, úgy nem váltja azt magához. Keresztszaghy Lajos is kívánatos­nak tartja, hogy a ezég egy kisebb biztosítéki összeget már most tegyen le. A város a laktanyák építésével nem vészit, csak nyer, mert a bevételekből, a leteendő biztosíték kamataiból a vá­ros esetleges költségei fedezhetők lesznek. Papp Géza polgármester szerint mely most kötelezettséget nem vállal­hat semmiféle irányban, csak készsé­get jelenthet ki a vállalkozó ezégneb arra, hogy ajánlatát méltányolja és annak elfogadását a vegyes bizottság tárgyalásaitól teszi függővé. Vajay Károly dr. t. főügyész, Erdélyi István főmérnök és Farkas Antal dr. hozzászólása után a bizott­ság úgy határozott, hogy a ezéget 20.000 korona biztosíték letevésére utasítja, mielőtt a szerződést jogérvé­nyesen megkötnék; a fentartási köl- cségekre nézve pedig a vegyes-bizott­ság határozatát várja be. Ezzel az értekezlet véget ért. ÚJDONSÁGOK. * A képviselő választók névjegy­zéke. Lapunk tegnapi számába# jelez­tük, hogy Szatmár város központi vá­lasztmánya ülést tart, a melyen az országgyűlési képviselők választóinak 1904. évre szóló névjegyzéket fogják megállapítani. A névjegyzéket a köz­ponti választmány a jövő évre a kö­vetkezőleg állapította meg. Az összes választók száma 1660. Ebből kiestek halálozás és megszűnt jogok stb. foly­tán 168-an. Újonnan felvettek a név­jegyzékbe 186 választót. A tavalyi név­jegyzékhez viszonyítva a jövő évi név­jegyzéket, 18 választóval szaporodott a lista, a mennyiben tavaly 1645 vá­lasztó polgár volt. A megállapított névjegyzéket május 5-től 25-ig köz­szemlére teszik ki s ezen idő alatt adhatók be az esetleges felszólalások. * Katonát temettek. Tompán per­gett a dob, szomorúan haladt a me­net. Katonát temettek. A katona banda mély, fájdalmas dalokat játszott, busát, szomorút. A diszegyenruhás, czifra mundéros katonák lépésben haladtak a gyászkocsi előtt s a gyászkocsi után. Az arezokon ott ült a gyász, szomorú hangulat. Hatvani Zoltán főhadnagyot kisérték ki a temetőbe. Fiatal volt a délezeg katonatiszt, telve duzzadó am- biczióval, reményekkel. Egyszerre ne­héz betegség döntötte ágyba s hosszú kinos szenvedés után elragadta a ha­lál, ez a rémes ember, ki legyőzi még a legbátrabb hőst is. Az utolsó útra sokan kisérték el, a rokonok, bajtár­sak, barátok és ismerősök. Az utczá- kon, a hol a gyászmenet végig haladt, mindenkit megdöbbentett, mindenkinek könnyet csalt a szemébe a szomorú aktus. * A szatmári Rantzauk. Valóság­gal Erkman-Ghatrián, a hires franezía szinmüiró ezég tollára való ez az eset, mely régóta foglalkoztatja már a szat­mári bíróságokat. Szenzácziós fordulata Jókai mester fantáziáját is majdnem túlszárnyalja. Alig hisszük, hogy egy ötletes »helyi szerző“ fel ne dolgozza ezt a peres ügyet egy világot rengető színművé. Egy kis fantazmagória kell csak hozzá és kész a darab. Talán tiz éve, hogy Klein Vilmos és Kótai Lajos szatmári lakosok perben álla­nak egymással. A per tárgyát egy jó Kora föld darab képezi, a mely a két fél nagyberki birtoka között fekszik. A

Next

/
Thumbnails
Contents