Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-04-08 / 81. szám

Szatmár, 1903. ápriHs 8 Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . Fél évre . Negyedévre ; Bgy hóra . Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . 2 kor. E^yes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerda Wo IV POLITIKAI NAPILAP. Második évfolyam, 81. szám Megjelenik naponta thétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon ; SOS. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Mozgósítás előtt. Szatmár, április 7. A helyzet a Balkánon napról- napra komolyabb lesz. A gyilkolá­sok, gyújtogatások és kínzások na­pirenden vannak. Török, bolgár, ma­cedón és albán valóságos kavargó gomolyt képeznek és kell most, hogy e kavarodásnak valaki véget vessen. A Balkánon nagyon sok osztrák­magyar, német, orosz és franczia alattvaló van, a kiknek élete és va­gyona forog koczkán. Már ezek ér­dekében is muszáj valamit tenni. A török porta már több Ízben mutatta ki tehetetlenségét és nem- bánomságát. annak r. segítségében tehát nem lehet bízni. így tehát kell, hogy Ausztria-Magyarország és Oroszország, mint e két legköze­lebbről érdekelt fél vegye kezébe az akciót. A két állam memoran­duma és reformtervezete volt az akció első lépése. Ez a lépés simán folyt le. A szultán a kényszerítő körülmények következtében elfogadta a reformtervezetet és megígérte, hogy keresztül viszi azt. De csak ígérte. Eddig azonban egy lépést sem tett a keresztülvitelre. A szultán ezen nembánomsága vérszemet csinált az albánoknak, a Balkán e legvadabb nép törzsének, a mely attól tartott, hogy ha a re­formok életbelépnek, akkor függet­lenségüknek és szabadságuknak (értsd szabad rablás és fosztogatás) vége lesz. Tűrték azt is, hogy a porta is inkább a pokolra kivánná a reform tervezetet és örülne, ha nem kellene Ígéretet teljesíteni, fegyvert fogtak tehát és neki men­tek először Mitroviczának halált or­dítva minden oroszra és osztrák- magyarra. Az albánok támadása nem a törökök ellen irányul, hanem az oroszok és osztrák-magyarok ellen. És ezt jól tudják Pétervárott és Bécsben is. Ezért kellett szom­baton jőve-jönni Vladimir orosz nagyherczegnek és Goluchovszki Agenor külügymimiszterünknek. Most már bizonyos, hogy nem bíznak a porta ígéretében és maguk fognak cselekedni. — Nem lehetet­len tehát, hogy a küszöbön levő POLITIKAI HÍREK. Széli Kálmán a megyei tisztvise­lők ellen. A vármegyei tisztviselők mozgalma, mely arra irányozúdik, hogy az ö fizetésük ügye is rendeztessék, nagyon konslernálja a kormányt. És ezzel a mozgalommal szemben is ah hoz az eszközökhöz folyamodik, mely­nek alkalmazását megkísérelte a ka­tonai javaslatok ellen tiltakozó orszá­gos mozgalom elfojtására. Ez az utóbbi kísérlete alapos kudarezot vallott. Hisz- sziik, hogy a megyei tisztviselők be­csületes önérzetén is megtörik a kor­mány igaztalan, teljesen jogtalan, sőt a legelemibb méltányossággal is me­rőben ellenkező frondőrködése. Arról értesülünk, hogy a belügyminisztérium körében valósággal ellenséges irányzat uralkodik a vármegyei tisztviselők moz­galmával szemben. Értesülésünk for­rása igen közel van a belügyminiszté­riumhoz és egészen megbízható. Amiről hirt adhatunk, nem kevesebb, mint az, hogy Széli Kálmán miniszterelnök, belügyminiszteri minőségben határo­zottan ellenzi és elitéli a vármegyei tisztviselők jogos és méltányos köve­teleséseit, mint olyanokat, melyek idő - előttiek. És ép ez okból a belügymi­niszter elejét szeretné venni annak, hogy a vármegyei tisztviselők moz­galma nagyobb arányokat öltsön. Ér­tesülésünk szerint Széli Kálmán a főispánokhoz intézett titkos rendelet­tel megakarja hiúsítani azt, hogy a vármegyei tisztviselők megtarthassák e hó 26-án a tervezett kongresszusukat, ami ha sikerül neki : akkor a vár­megyei tisztviselők fizetésjavitásának ügye csakugyan elposványosodik és hosz- szu időre a lomtárba kerül. Széli Kálmán észrevette azt, amit ugyan könnyen észrevehetett: hogy a vár­megyei tisztviselők minap nála járt küldöttségét valósággal felháborította az a hang és az a rideg modor, amit a küldöttséggel szemben alkalmazott. Mondjuk, hogy ezt a felháborodást könnyen észrevehette, mert annak igen hangos, sőt tüntető nyilvánulásai is voltak. így megtörtént, hogy a küldött­ség néhány tagja a miniszter beszéde alatt izgatottan méltatlankodott s ily közbeszólás mellett: „Ugyan ne hall­gassuk ezeket az üres fecsegéseket“, tüntetőén kiment a teremből. Sőt né­melyek ezt is közbekiáltották Szélinek : „Oszlassa csak föl az országgyűlést, majd meglát akkor bennünket !u Széli Kálmán tehát megharagudott a vár­megyei tisztviselőkre, akik kifejezésre Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazinczy-u. 6, hová az előfizetések és a lap szét- ; küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. húsvéti ünnepekre egy-kót magyar hadtest a Balkánra rándul le ren­det csinálni a bolgárok, albánok és törökök között. juttatták egész viselkedésükben, hogy nem alamizsnát kérnek, hanem a munka jogát akarják érvényesíteni. És a miniszterelnök most éreztetni akarja velük, hogy hatalmi befolyásával útját vágja mozgalmuknak. Igazán szép hála és köszönet azért, hogy a vármegyei tisztviselők a választásoknál mindig a kormány szekerét tolják és népszerű­ségüket. tönkreteszik az által, hogy a választásoknál szembehelyezkedve a néppel, ezt a rendelkezésükre álló ha­talmi erő minden nemével nyomják. TÁVIRATOK. A miniszterek Bécsben. Budapest, április 7. (Saját tu­dósítónktól.) Széli Kálmán minisz­terelnök és Fej érv áry Géza honvé­delmi miniszter ma délután Becsbe utaztak. A miniszterek utazásának nagy politikai fontosságot tulajdonítanak. A király mindkettőjüket fogadni fogja. Szerencsétlenség a tengeren. Fiume, április 7. (Saját tudósí­tónk tói.) Chersó szigetről ma reggel egy kis vitorlás hajó indult el Vallon községbe. A vitorlás hajón 21 utas volt. A tengeren hirtelen vihar tá­madt, s a hajó felborult. Az utasok közül 3 asszony és egy férfi a ten­gerbe fúltak. A többieket megmen­tették. Két utas a nagy ijedelemben megőrült. Szerbia uj alkotmánya. Belgrád, április 7. (Saját tudó­sítónktól.) Sándor király ma prokla- mácziót intézel,t a szerb nemzethez, a melyben a két év előtt adott alkot­mányt megsemmisítette. A balkáni forrongásokra való tekintettel uj al­kotmányt ad a népnek, hogy előmoz­dítsa Szerbia virágzását, fejlődését és haladását. Öngyilkos önkéntes. Budapest, április 7. (Saját tudó­sítónktól.) Kund Árpád, a 32. gya­logezred önkéntese tegnap szüleinek Muzeum-köruton levő lakásán meg­mérgezte magát. Az öngyilkos har­madéves orvosnövendók volt. Tetté­nek okát homály födi. Vasúti szerencsétlenség Insbruck. április 7. (Saját tudó­sítónktól.) A közeli Arlberg és Da- laas állomások között óriási vasúti katasztrófa történt. A pálya mentén sziklák omlottak a sínekre akkor, mi­dőn egy tehervonat közeledett. A szik­lák a vonat 7 kocsiját összezúztak. Egy kalauz szörnyet halt s az uta­sok közül is többen megsebesültek. Elitéit szoczialista Budapest, április 7. (Saját tu­dósítónktól.) Az itteni törvényszék ma Boros Mihály szoezialistát Müller Lujza munkásleány ellen elkövetett becsületsértés és rágalmazásért 8 havi fogházra és 200 korona pénzbünte­tésre Ítélte. Két uj kaszárnya. Az építkezési szerződések megkötése. Szatmár, április 7. Szatmár város tanácsa tegnapi ülésében rendkívül fontos ügy aktáit zárta le. A huszár pótkeret kaszárnya építéséről esett ismét szó, a mely már régóta foglalkoztatja a közvéleményt. Az építkezés ügyében kedvező for­dulat állott be s most már bizonyos, hogy olyan akadály nem gördül az építkezés elé, a mely útját szegné a a terv megvalósításának. A város gazdasági életében rend­kívül fontos kérdés ez. Az ipar és keres­kedelem nagy arányú fellendülését méltán várhatjuk a kaszárnyák felépí­tésétől, mert hiszen bebizonyított tény, hogy a vidék igen sok városa csaknem annak köszönheti felvirágozását, hogy sok katonaságot kapott. Idestova két-három éve már, hogy a hadügyi kormány a huszár pótkeret kaszárnya kiépítésére felhívta Szatmár városát. A terveket és költségvetést annak idején elkészítette a tanács. A város közgyűlése azonban, a mikor tárgyalásra került a dolog, nem fogadta el sem a terveket, sem a költségvetést, mert kiderült, hogy az építkezésbe be­fektetendő tőkének még a 3%-át se hozta volna be az az összeg, melyet az államkincstár bérösszeg gyanánt fel­ajánlott, ezenkívül a kaszárnya fenn­tartási költségei is a várost terhelték volna. A város ekkor felterjesztést inté­zett a hadügyi kormányhoz, hogy leg­alább a megtérítési költségeket adja meg, azonban a kormány nemleges választ adott. Ezek után a kaszárnya épitése hivatalosan lekerült a napirend­Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk: a t. vevőiközönségnek: mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! % Szafonpp és vidéke legnagyobb czipőpa^feára, MofrnrflroTfmlT f f tavaszi és uyári idényre iqegrendeifc összes úri, női és gyermek MBlJtilWlM • • # 9 @ © # valódi franezia sebewrő bőrű. lábbelik. # # K Jt

Next

/
Thumbnails
Contents