Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-03-03 / 51. szám
2 Szatmár, kedd 1903. márczius 3. 51 szám. ellen hoszzasan, egész az ülés végéig. Benedek határozati javaslatot nyújtott be, hogy a katonatisztek házassági kaucziója töröltessék; a hadseregben a párbaj mánia megszüntessék és hogy az alkalmas altiszteknek megengedjék, hogy tisztivizsgát tehessenek. A király Budapesten. Budapest, márczius 2. (Saját tudósítónktól.) A király ma este kíséretével Bécsből Budapestre érkezett. 0 Felsége nehány napig Budapesten marad, aztán Gödöllőre meav vadászatra. o v Emberirtó orkán. London, márczius 2. (Saját tudósítónktól.) Londonban ma óriási vihar pusztított. A dühöngő orkán több száz háznak a tetejét leszakította és emeletes házakat dü- tött romba. Az egész városban leírhatatlan rémület volt. A házak tetejéről lehulló cserép- és tégladarabok harminczhárom embert megöltek és számosán életveszélyesen megsebesültek. A dühöngő orkán egy fél óránál tovább tartott. Nagy sikkasztás. Lőcse, márczius 2. (Saját tudósítónktól.) Keresztélyi István a Dessewffy grófi uradalom jószág- igazgatója az uradalom pénztárából kétszázezer koronát sikkasztott és nyomtalanul eltűnt. Yalószinünek tartják, hogy a sikkasztó jószág- igazgató Amerikába szökött. Elfogatásira a legszélesebb hatósági intézkedés tétetett. Elfogott sikkasztó. Hamburg, márczius 2. (Saját tudósítónktól.) Sztankay Béla, volt bodrogh-olaszii körjegyzőt, aki több rendbeli sikkasztás miatt Amerikába akart szökni, ma Hamburgban, éppen midőn a hajóra akart szállni, elfogták és letartóztatták. A sikkasztó körjegyző már útban van Budapest felé. Tímár ház előtt fújták, csak ugv harsogott : Aki Lázár szegény paraszt: Utczaszélen kér egy garast: A dolog Klárit mintha már kezdte volna bosszantani. De mi köze más embernek az ő vőlegényéhez! Ha nem tetszik másnak, elég, hogy ő neki tetszik, hiszen ő megy hozzá s nem az öreg biró, pedig az is próbálta piszkálni a leányt: — De hogy a te vőlegényed, Lázár! — Szegény Lázár! — hagyták rá az esküdtek. — Sajnálom azt a szép teremtést — tette hozzá a boltos s itt persze már Klárit értették. S ezt a szép hajadonnak mind végig kellett hallgatnia. Eleintén még büszkén hordozta a fejét, utóbb daczo- san szegte hátra liliom nyakát, hanem lassan mintha belefáradt volna, ragyogó szeme elborult és sírni kezdett. A világ: pedig egyre csak azt hajtotta előtte: — Miért, hogy Lázár az a Lázár! Az öreg asszonyok voltak még C3ak hátra. Pedig azok is megszólalSZATMÁRI Népgyülés Nagykárolyban. Tiltakozás a katonai javaslatok ellen. Saját tudósítónktól. Nagykároly, márcz. 2. Nagykároly város és Szatmárvár- megye hazafias közönsége impozáns módon foglalt állást a katonai javaslatok ellen. Vasárnap délután népgyü- lést tartott — pártkülönbség nélkül — Nagykárolyban a vármegye székhelyén. A népgyülésen mintegy 5—6000 ember vett részt, köztük igen sok szabadelvű választó; sőt a népgyülés elnöke Roóz Samu ügyvéd volt, aki az ottani sza- badelvüpártnak egyik legtekintélyesebb tagja. A gyűlés lefolyásáról az alábbi tudósításunk számol be : Már a kora délelőtti órákban százával sereglettek be a szavazópolgárok a vármegye minden részéről Nagykárolyba. A várost, mint a nagy nemzeti ünnepek alkalmával lobogó- diszbe öltöztette a hazafias lakosság. Baudisz Jenő, nyugalmazott árvaszéki ülnök, ügyvéd délután fél három órakor nyitotta meg a gyűlést, melynek elnökéül Roóz Saimt ügyvédet javasolta. A gyűlés egyhangú lelkesedéssel kiáltotta ki Roóz Samut elnökké, aztán két alelnököt választottak. Az egyik Adler Adolf dr. függetlenségi párti, a másik Báthory István gymna- ziumi tanár, néppárti szavazót. A népgyülés jegyzője Nemestóthi Szabó Albert ügyvéd lett. Miután Baudisz Jenő nehány rövid szóban ismertette a gyűlés czél- ját, Roóz Samu elnök szólalt fel. Hosszasan fejtegette, hogy a nemzet újabb megterheltetése ellen e haza minden polgárának, pártkülönbség nélkül tiltakoznia kell. Rámutatott az ország szomorú közgazdasági helyzetére, mely szerint a militarizmusnak újabb áldozatot hozni, teljesen lehetetlen ; sőt hazafiatlanság. Lelkes, meg-megujuló éljenzés követte Roóz Samu beszédét. Pap Béla tartott ezután hazafias szellemtől áthatott, gyönyörű beszédet, melynek során határozati javaslatot olvasott fel, meiy szerint a népgyülés tiltakozik a képviselőházban most napirenden levő katonai javaslatok ellen tak. S hogy bele kezdtek, hát nem volt se vége, se hossza. Még jósolni is próbáltak, s a mit ott elmondtak, azok mind olyan dolgok voltak, hogy abba beleborsózott szegény Klára háta. Még a bibliabeli Lázárt is elő- ránczigálták. Pedig ez csakugyan koldus Lázár volt. Tímár Klári nem tudta, mi van vele az esze mintha bomlani kezdett volna. Kovács Lazsi, ki időközben szintén megkerült, szeretettel simogatta szöghaját, suttogott neki örömről, végtelen boldogságról. S a leány könnyei peregve omoltak. A legény azt hitte, az ő menyasszonya határtalan boldogságában hullatja könnyeit, pedig egyszer csak fölugrott, két szeme vadul forgott. — Ereszszetek ! -— kiáltotta keserűen — ereszszetek a paphoz, megmondom neki, ne hirdessen többet. Akik látták, azok ereiben megfagyott a vér. Dehogy tudták útját állani. S a — leány futott . . . nyargalt ész nélkül földulni két szív boldogságát. Vagy talán nem is ő, — a világ dúlta föl azt . . . HÍRLAP. és feliratot intéz a képviselőházhoz. A népgyülés tiltakozó feliratának átadásával, minthogy a választókerület országgyűlési képviselője: Domahidy Elemér, ellentétes állásponton van, egyik vármegyei függetlenségi képviselőt bíznak meg. Lengyel Zoltán dr. országgyűlési képviselő hosszabb beszédben fejtegette ezután, hogy minő óriási terheket ró a javaslat az ország lakosságára. Végül inditványozta, hogy a népgyülés tiltakozó feliratát egy nagyobb küldöttség adja át a képviselőház elnökének. Báthory István beszédében ama országgyűlési képviselők ellen kelt ki, akik mindent vakon megszavaznak Ausztriának. Adler Adolf dr. igen lendületes beszédben köszönetét fejezte ki a szabadelvű és néppárti választópolgároknak, akik lehetővé tették, a nagykárolyi függetlenségi párt kezdeményezésére egy pártszinezet nélküli népgyülés megtartását. Ebből ő azt látja és joggal reméli, hogy azok a javaslatok, a melyek ellen a függetlenségi párt hazafias kitartással küzd, nem fognak törvényerőre emelkedni. Kitartást kivan a függetlenségi jártnak a további hazafias küzdelemre és ebben a kérdésben továbbra is összetartásra kéri a szabadelvű és néppárti érzelmű, hazafias választópolgárokat. Végül nagy lelkesedés közepette felolvassa Kossuth Ferencznek a gyűlés folyama alatt hozzá érkezett levelét, amely szószerint a következő: „A most folyó nagy politikai harcz alatt, midőn nap-nap mellett tapasztaljuk, hogy a magyar nemzet jobb jövőjéért, polgártársaink jóléte ért folytatott küzdelmünkben minden igaz magyar velünk érez. Nagykárolyi polgártársaink, pártkiilömhség nélkül megnyilvánuló hazafias ténye megerősíti, fokozza nemes küzdelmünk igazságába vetett hitünket. Kossuth FerenczA A gyűlés lelkes éljenzéssel fogadta Kossuth Ferencz levelét, aztán Adler Adolf dr. indítványára elhatározta, hogy melegen üdvözli mindazon országgyűlési képviselőket, a kik akár a képviselőházban elhangzott beszédeikkel, akár szavazatukkal, a javaslatnak törvényerőre való emelkedése ellen eddig küzdöttek és ezután küzdeni fognak. E határozatról pedig a budapesti összes ellenzéki pártköröket feliratban értesítik. Roóz Samu elnök ezután felolvasta a népgyülés által elfogadott határozatokat és mielőtt a gyűlést berekesztette, felkérte a nagyszámú közönséget, hogy a milyen rendben gyülekezett, minden rendzavarás nélkül oszoljon szét, nehogy a lelkes hangulatot, bármilyen kellemetlen inczidens zavarja meg, a mi nem volna méltó az impozáns gyűlés komolyságához. A hatezer emberből álló óriási néptömeg ezután a leglelkesebb hangulatban, minden rendzavarás nélkül eloszlott. A népgyülés tiltakozó feliratát a csütörtökön este induló személyvonattal egy nagyobb küldöttség viszi Budapestre, a hol a képviselöház elnökének adják á1. A nagykárolyi küldöttséghez a zilahi, szilágy Somlyói és tasnádi küldöttség is csatlakozni fog. SZÍNHEZ. — (Keresd a szived.) Baráti Irma, a pozsonyi színház kitűnő nai- vájának bucsuvendégfellépte Jókai Mór nagyhatású regénye, „A kőszivü ember fiai“ után készült „Keresd a szived“ ezimü színműben történt. A színmű maga csak halvány másolata a gyönyörű regénynek és igy a költészetnek azt a csodás melegségét, mely a regényben oly pazar sugárban árad az olvasóra, a darabban az egyes szerepeket betöltő színészeknek kell éreztetni a közönségben. A vasárnap esti előadásban csupán Baróti Irma volt az, ki Edithben elénk vezette azt a bájos, aranylelkü és har- matosszivü leányt, a kit hallhatatlan költőirónk felruházott a kellemnek, a szépségnek, a jóságnak és a bájnak nimbuszával. Edith kreálása minden tekintetben sikerült Baróti Irmának és öntudatos, kedves, szivhez és lélekhez szóló játékával a magasabb művészet légkörét éreztette velünk. Valóban sajnáljuk, bogy ily röid ideig láthattuk színpadunkon. A vendég mellett Szentes, Holéczy, Bátosi és Polgár Fáni érdemelnek említést, a többiek a lehető legrosszabbul játszottak. — (A cornevillei harangok.) A tegnapi előadás éppen olyan bizonytalan, ingadozó volt, mint a múltkori. A zsúfolt karzat mindazonáltal jól mulatott és kaezagott még ott is, a hol nem kellett volna. Az előadás kiemelkedő pontja ezúttal is Szentos János Gáspár apójának művészi alakítása volt. Mellette szinte bosszantó kontraszt volt a Kvémer Sándor színtelen jegyzője. Lónyai Piroska temperamentumával, Ferenczv József szép énekével hatott. ÚJDONSÁGOK. A közbiztonság városunkban Megtámadott úriemberek. Rendőrségünk létszámát a múlt évben öt logénynyel szaporították. Annak idején, midőn a rendőrfőkapitány olőterjesztése alapján az ügy a város közgyűlése elé került, a javaslat ellen egyetlen szó sem hangzott el. A rendőrség létszámának szaporítását tehát általában mindenki közszükségletnek tartotta. Ezzel kapcsolatosan — avagy talán még ezt megelőzőleg — a rendőrfőkapitány a várost kerületekre osztotta fel és az éjjeli őrszolgálatra kirendelt őrszemeknek szigorúan megállapította a területet, mely hatásköre alá tartozik és a mely fölött lelkiismeretesen kell őrszolgálatot teljesítenie. Mindkét intézkedés helyes, jó és szükséges volt. De kérdés, hogy a rendőrség létszámának öt emberrel való szaporítása kielégitette-e azt a szükségletet, mely a megfelelő és kifogástalan közbiztonsági állapotok fenntartása végett szükséges ? És kérdés, hogy az éjjeli szolgálatra kirendelt őrszemek képesek-o a felügyeletükre bízott nagy terület felett teljesen kielégítő és megnyugtató őrszolgálatot teljesíteni'?
