Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-03-03 / 51. szám

SZATMÁRI HÍRLAP Mindkét kérdésre határozott nem­mel kell felelnünk! A rendőrség mai létszáma ma nem áll arányban a város lakosságá­nak és területének nagyságával. Az a kis létszám úgyszólván eltörpül, ha arról van szó, hogy egy előre nem lá­tott, nagyobb esetnél kell erejét érvé­nyesítenie. Az elmúlt tél bizonyítja, hogy azoktól az őrszemektől csirkefogóink bu nélkül garázdálkodhattak és hogy hónapok kelletlek hozzá, mig a jó madarak mind hurokra kerültek. Most azonban közbiztonsági álla­potaink kezdenek veszélyes jelleget öl­teni. Tegnap éjjel, majdnem ugyanazon időben, egyszerre közéletünk két is­mert alakja ellen intéztek vakmerő támadást s ha az illetők lelekjelenlé- tüket meg nem tartják, komoly vesze­delem érhette volna őket. De bátor föllépésükkel, no meg az öklük segít­ségével megmenekültek a komolyabb bajtól. Nem akarunk rekriminálni. A rend­őrséget nem okoljuk közbiztonsági állapotaink ezen rosszabbra fordulásá­ért, de kérnünk kell, hogy hathatós eszközökkel minél sürgősebben hassa­nak oda, hogy a polgárság vagyon- és életbiztonsága kellő számú és jól fe­gyelmezett rendőrséggel biztosítva legyen A két megtámadott úri ember nevét saját kívánságukra nem kö­zöljük. * MárczillS 15. Mintha csak Isten ujja lenne, hogy a természet újjáéle­désének dicső hónapjában adta meg a magyar nemzetnek egy uj, reménytel­jes jövőre az érczalapot azokkal az örökéletü alkotásokkal, melyek 1818. inárczius havában lettek lerakva. Arany- lap ez a nap históriánkban, mely fényt, erőt és rendithetlen bizalmat ad a magyarnak az örökéletre. A lelkesedés lángja évről-évre melegebben tör ki a keblekből, midőn méltatjuk a napot. Városunk hazafias közönsége is kiveszi részét a lélekemelő ünnepélyből. Híven a múlthoz, ez évben is a „Kölcsey Kör* veszi kezébe a vezetést az ün­nepélyek rendezésénél. Az ünnepségek sorrendje és műsora még nincs meg­állapítva, de annyit már is közölhe­tünk, kogy a „Kölcsey-Kör“ inárczius 15-én délután a színházban tart ün­nepséget, melyben részt fog venni Ferenczynó Lányai Irma szavalhattak Lónyai Piroska énekszámokkal ; ezen kívül Rákosi „Aranylakodalom“ czimü szinmüvéből előadnak egy felvonást, a férfi dalegyesület énekel. Az ünnepet méltató szónok személyére nézve még nem történt megállapodás. Ezen alka­lommal említjük meg, hogy márczius 15-én ünnepségeket rendeznek az ev. ref. főgimnáziumban és az Iparos Ol­vasókörben. * Szövöiskola Szatmáron. Érde­kes kérvény érkezett tegnap a város­hoz. A kérvényt Mikolics Szeréna dobrácsapáti lakos nyújtotta be. Miko­lics Szerénának Dobrácsapátiban álla­milag segélyezett szövőipar vállalata van, a melyet most Szatmár város te­rületére akar áthelyezni. A városhoz intézett kérvényében kifejti, hogy a szövőipart Szatmáron megakarja ho­nosítani, mely czélból az iparszerü rendes üzem mellett szövő iskolát és ezzel kapcsolatosan kézimunka is­kolát létesít. Ez időszerint vállalatá­51. szám. Szatmár, kedd ban mintegy 25—30 leány dolgozik, Szatmári azonban a szövőipart gya­korló leányok számát 50—60-ra fel­emelné. A támogatás, amit ennek el­lenében kér a várostól, alig, hogy fi gyelembe vehető, úgyszólván semmi, mert csak arra kéri a várost, hogy a Vörösmarty-utczán levő, régebben ka­tonai kórháznak használt épületet, en­gedje át részére mérsékelt bér ellené­ben. Az érdekes és különösen a kéz müipar meghonosítása és fejlesztése szempontjából nagyfontosságu ügyben a városi tanács ma fog határozni. Is­merve a városi hatóságnak iparügyünk fellendítésére irányuló készségét, nem kétkedünk benne, hogy Mikolics Sze­réna ajánlata kedvező elintézést fog nyerni. * Mikor hernyózzunk ? Beléptünk a hivatalos tavasz első hónapjába. Kót-három hét kell még és aztán az enyhére fordult idő rügyet fakaszt a lombtalan fák száraz ágain és megindul az életre ébredés virág illatos proczes- susa, hogy aztán egy szép napon meg­lepetten kiálthassunk fel: „íme, itt van a virágban pompázó, örökifjú, gyö­nyörű tavasz.“ És a hosszú szobafog­ságra ítélt ember siet ki a szabadba, élvezni a balzsamos, kristálytiszta le­vegőt. Ez azonban a tavasznak csak poetikus része. A másik része már prózai. A munkások ezrével sietnek ki a földekre, hogy végezzék az előké­szítő nagy munkálatokat. Kertészeink pedig kimérik a kerti ágyak formáit, terjedelmét, nyirbálják a fákat és her- nyóznak. Ez utóbbit aztán már kőteles mindenki kellő időben megtenni, mert ezzel nemcsak a saját, de a mások gyümölcs termését is veszélyezteti. — Persze, nem mindenki tudja, hogy mikor kell hernyózni. A rendőrfőkapi­tány kioktatja erre az embereket olya- tén módon, hogy a ki a hernyófészke két e hó végén le nem szedi és meg nem semmisiti, azt 100 korona pénz­bírsággal fogja sújtani. Azt hisszük, hogy ez elég világos magyarázat! * Jtam kell hivatalos mezőőr! A tagosítással beállott birtokviszonyok változása folytán Pethő György gaz­dasági tanácsos felhívást intézett a Szamos balparti érdekelt birtokosok­hoz arra nézve, hogy a mezőőri szol­gálatot miként óhajtják teljesittetni ? A gazdasági tanácsos felhívására az érdekelt birtokosok, tehát úgy a száz holdnál nagyobb, mint a kisebb bir­tokosok is kinyilatkoztatták, hogy a mezőőri szolgálatot önmaguk óhajtják fenntartani. Az érdekelt birtokosok­nak erre vonatkozó nyilatkozatai a mai tanácsülés elé kerülnek, ahol azokat tudomásul fogják venni. * Halászbárczák megváltása. A halászati engedélyeket eddig a főszol- gabiróságok szolgáltatták ki. Ezentúl azonban a főszolgabiróságok nem lesz­nek jogosultak ilyen engedélyek kia­dására, mivel újabb rendelkezés szerint a halászati engegélyeket csakis a m. kir. adóhivatalok adhatják ki. * Ledőlt kőkerítés. A szatmári gör. kath. parochiának a Görbe köz­ben elterülő telkén a kőkerítés tegnap délután mintegy húsz méter hosszú­ságban iszonyú robajjal ledőlt. A szo­katlan zaj a szomszédos házak lakóit ugyancsak megriasztotta, akik az első pillanatban azt hitték, hogy földrengés rázta meg a környéket. Az elszálló porfelhővel aztán a megrettent szom­szédok félelme is eltűnt. Nagy néptö­meg verődött össze a nem mindennapi látványra. Szerencse, hogy a hosszú fal ledőlésekor senki sem volt a közel­ben és igy emberéletben nem esett kár. * Kedélyeskedö tolvajok. A hu­mor igen gyakran derűs színben tüntet fel olyan eseményeket, melyek a meg­szokott, sablonos alakban épenséggel nem keltenek érdeklődést. Ha valakitől ellopnak néhány tyúkot vagy libát, hát üsse kő, e miatt a közvélemény nem csap patáliát, legfeljebb a krónikái hűség kedvéért regisztrálja a tényt. De a hogyan a Kaufmann Salamon nagypeleskei lakos harmincz darab tyúkját ellopták, az már megérdemli a figyelmet, mert olyan tolvaj humort vegyítettek a lopás históriájába, melyen Kaufmann Salamon kivételével min­denki kaczagni fog. Erős zár alatt volt 32 darab tyuk. Tegnapelőtt reggel aztán meglepetéssel tapasztalta, hogy a 32 tyuk leolvadt kettőre, mert a többit ellopták. És cső dák-csodája az erős wertheim lakat rajta van a rete­szen és — zárva. A károsult nem akart hinni szemeinek. Próbálta a la­katot lefejteni, de nem sikerült. A zsebében őrzött kulcsra aztán fölpat­tant a zár. Azok a tolvajok, miután munkájukat elvégezték, a lakatot visz- szatalték és ismét bezárták. De hát kik tehették ezt? Kaufmannal együtt a csendőrség is ennek a problémának a megoldásán gondolkozik. * Állatbetegség a vármegyében. A közeli Ombod községben a rühkór a lovak között szórványosan fellépett. Nagy László alispán a zárlatot azon­nal elrendelte. T a N Ü G Y. )( Egyöntetűség a tanköteles gyér mekek összeírásánál. A tanköteles gyermekeket ez évtől kezdve az állami tanítók fogják összeírni. Hogy az ös'z- szeirásban egyöntetűség legyen, a köz­ponti statisztikai hivatal az illető taní­tókat nyomtatványnyal látja el, melyet az összeírásnál használni fognak. A szükséges nyomtatványokat a statisz­tikai hivatal Szatmár vármegyének is megkiildötte. A vármegyei közigazga­tási bizottság az összes községi elöl­járóságot a megfelelő utasítás kapcsán a szükséges nyomtatványokkal most elfogja látni. )( Tanítók második korpótléka. A tanítók második korpótléka még csak ez év október hó 1-én válik ese­dékessé. Daczára ennek, egyesek már most tudakozódnak és érdeklődnek a korpótlék folyósítása iránt és szám­talan levél érkezik a tanfelügyelőség­hez, melyben felvilágosítást kérnek. Illetékes helyről nyert informácziók alapján közölhetjük, hogy ezekakór- dezősködósek ez idő szerint teljesen feleslegesek és koraiak, mert ez ügyben a kulturminiszter még nem intézkedett. Az iskolaszéki elnökök és tanítók nyu­godtak lehetnek, mert mihelyt a mi­niszter rendelkezése leérkezik, a kir. tanfelügyelöség azt azonnal közhírré teszi, hogy a folyamodók illetve az arra jogosultak a második korpótlékot mihamarabb megkaphassák. “törvénykezés­Antiszemita zsidó. Igen érdekes, párját ritkító ügy­gyei foglalkozott a múlt héten az aradi tötvényszék felebbezési tanácsa. Dr. Grósz Endre kisjenői albiró ügyé­vel. Az albiró ur, a mint mondani szokás: zilált felekezeti körülmények között él, vagyis zsidó, ügy látszik, hogy nem igen szereti a saját hitfele­kezetbelieit, erre enged legalább követ­keztetni azon viselkedése, melyet a kisjenői zsidó hitközséggel szemben tanusitott. Alaposan összepocskondi­ázta a hitközségei s annak elnökét is durván megsértette. Bizonyára ő maga sem tudja, hogy miért. Csak nem azon oknál fogva, hogy ö zsidó? Hiszen ebben ártatlan az albiró ur által any- nyira lebecsült hitközség, mely nem adott okot a sértésekre. A zsidó albiró antiszemitáskodásának története — mint egy aradi lapban olvassuk — a kö­vetkező : Múlt év deczember havában a kisjenői izr. hitközség közgyűlést tar­tott s erre Schillinger Márton hitköz­ségi elnök meghívta dr. Grosz Endrét is. Kacz Mórnak jutott a szerencse, hogy a gyűlésre szóló meghívót az albirónak kézbesítse. Kacz illő tiszte­lettel beállított a bíróhoz s átadta neki a meghívót. Micsoda dolog az, hogy engem a zsidók gyűlésbe merészelnek hívni ? — fakadt ki a telivér izraelita. Kacz szerényen hajlongott és nem szólt semmit. — Menjen és ne alkalmatlankod­jék többé nálam, — volt az elulasitó válasz. Az elnök megbízottja erre arra kérte a szenvedélyes hitközségi tagot, hogy legalább láttamozza az ivet, mely azt bizonyítja, hogy ő kötelességének eleget tett. A biró ur szerint ekkor megtelt a méreg pohár. Olyan hango­san, hogy csak úgy rengett bele a szobája fala, kiáltotta: — Azt a piszkos zsidó hitköz­ségi istenit magának, hát nem takaro­dik már el?! — Kitaposom a maga belét, meg azét is, aki küldte 1 Szegény Kacz Mór, amúgy is rósz gyomra ember lévén, elsietett a nagy antiszemita házából s ami történt, azonnal elbeszélte a hitközségi elnök­nek. Schillinger erre becsületsértésért feljelentette dr. Grósz Endrét, a kit a saját járásbírósága 30 korona pénz- büntetésre ítélt. Dr. Grósz megfeleb- bezte az ítéletet s igy került az tegnag az aradi törvényszék felebbezési tanácsa elé. A törvényszék indokainál fogva helybenhagyta a járásbíróság Ítéletét. 1903. márcziu# 3. 3 KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A „Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, márcz. 2. Zárlat 5 órakor: Búza 1903. áprilisra ...... 7.68 -7.69 Rozs 1903. áprilisra ........................7.78—7.79 Zab 1903. áprilisra........................6.62—6.63 Tengeri 1903. májusra...................6.08—6.09 Repcze augusztusra........................6.19—6.20 Zá rlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ......................... 686.25 Mag yar hitelrészvény ..........................741.41 Leszám itolóbank részvény..........453.— Rim a-Murányi vasmű részvény . . . 483.— Osztrák-magyar államvasuti részvény . 689.75 Küzuti vasút............................... 622.50 Városi villamosvasút részvény . . . 311.50 REGÉNYCSARNOK A LEJTŐN. 62 Regény. Irta: Glaretie Gyula. Az orvos, aki szokva volt az élet fizikai és erkölcsi fekélyeit szemlélni, kiérezte, hogy e leánynál valami rend­kívüli megy végbe, de a tudós, aki annyi homályos elmében olvasott, hi­ába iparkodott kitalálni, mit rejteget ez az élő talány.

Next

/
Thumbnails
Contents