Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-03-01 / 50. szám
50. szám. Szatmár, vasárnap SZATMÁRI HÍRLAP. 1903. márczius 1. 5 Az ítélet ellen úgy az ügyész, mint a védők semmiségi panaszszal éltek; előbbi szigorításért, utóbbiak fölmentésért. Ezzel a három napig tartott, izgalmas tárgyalás véget ért. SZÍNHEZ. — (Váljunk el.) Baróthi Irma, a pozsonyi színház bájos szendéje, a franczia vígjátékok e gyöngyében folytatta tegnap este vendégjátékát. A közönség nem volt olyan nagy számban a színházban, mint a „Dada“ előadásakor, de az ünneplésből bőségesen kijutott a valóban kedves Cypriennek. A kisasszony különösen a második és harmadik felvonásban alakította élethűen azt a szeszélyes, édes-haragos telivér franczia asszonykát — melyet egyedül Csilag Teréz tudott csodálatosan megjátszani. Baróthi Irma igen tehetséges fiatal színésznő, akit elbájoló egyéni vonásai különösen predesztinálnak a színpadra, ahol szép jövő vár reá és sok sikert, dicsőséget arathat. Ma Jókai színmüvében lép fel, — azt hisszük, bogy a mai siker után sokan fognak gyönyörködni alakításában. — íj3átosi Éndre jutalomjátéka.) Bátosi Endre színtársulatunk egyik legambicziozusabb és legszorgalmasabb tagja. Régi, tapasztalt, rutinirozott színész, a kinek egy-egy alakítása kiváló értékkel bir. Nevét — ritka Kivétellel — ott találjuk a szinlapon mindennap, mi annyit jelent, hogy napnap után fáradhatatlanul kell tanulnia, dolgoznia. Buzgalommal, igyekezettel játszik, a kinek tehetségét, a komoly kritika lapunk hasábjain már többször méltatta. Ennek az igyekvő, tehetséges színésznek kedden lesz a jutalomjátéka — egy igen érdekes bemutató kapcsán. A nagy szenzácziót keltett „Monna Vannát“ fogják előadni. Az előadás iránt oly szokatlan érdeklődés mutatkozik, mely élénk bizonyítéka annak, hogy a közönség Bátosi Endre iránt igaz rokonszenvvel viseltetik. ÚJDONSÁGOK. Szigorúbb osztályzást! A kultuszminiszter rendelete. Egy rendeletet közlünk alább a melyet VJ lassies kultuszminiszter bocsátott ki s a mely tartalmánál fogva nemcsak közérdekű, de egyszersmind közhasznú is. Arról van szó, hogy a középiskolákban a negyedik osztály végén szigorítsák az osztályzatot. Ne csak arra nézzenek, hogy a következő osztály tananyagának megértéséhez tud-e már eleget a tanuló, hanem meg kell itélniök a tanároknak azt is, hogy van-e hivatása egyáltalában a tanulónak a tudományos pályára ? Fontos és nagy horderejű intézkedés ez. Ma már majdnem mindenki a lateiner-pályára adja fiát. Azt hiszik, hogy csak ezen a pályán boldogulhat jobban az ember. Az utóbbi évek tapasztalatai szomorúan döntötték meg ezt a föltevést. A latenier- pálya minden körülmények; közt tiszteletet érdemel, de nemcsak a latei- nereket becsüljük, hanem mindazokat, a kik bármely tisztességes pályán emberül megállják a helyüket; megfelelnek kötelességüknek és emberi hivatásuknak. Dicsőség és jólét más pályán is terem, de a tapasztalatok bizonyítják, hogy a lateiner-pályán dicsőség és jólét nem mindig terem. Olyan korban tehát, a mikor szülők és tanárok bölcsesége a gyermek pályáját a helyes irányba terelhetik, amikor még a gyermek jövőjét mog lehet menteni, ilyen intézkedés minden körülmények közt figyelemre méltó, különösen, ha visszaélések nem járnak majd együtt az intézkedésnek végrehajtásával. A kultuszminisztérium által az erre vonatkozó kommüniké igy szól; „Az a körülmény, hogy a tudományos pályákra és a főiskolai tanulmányokra előkészítő középiskolákba s igy első sorban a gimnáziumokba jelentkező és tényleg felvett tanulók száma egyre növekvőben van és sok olyan szülő is erőlteti gyermekét a középiskolákban való további tanulásra, a ki látja, hogy gyermeke a gimnáziumok tudományosabb irányú tanításával kellő sikerrel megküzdeni nem képes és gyengébb értelmű fejlettségénél fogva már az V-ik osztálytól fölfelé támasztott magasabb igényeknek meg nem felelhet: WJassics Gyula köz- oktatásügyi miniszter rendeletet bocsátott ki valamennyi középiskolához, melyben a tanári testületeket figyelmezteti arra, hogy a középső osztályokban, főleg a negyedik osztályban, nemcsak az a kötelesség háramlik a tanárokra, hogy az elsajátított tananyag alapján ítéletet mondjon arról, vájjon a negyedik osztályt végző tanuló tud-e annyit, a mennyi a rá következő ötödik osztály tananyagának megértésére szükséges, hanem meg kell ítélnie azt is, vájjon nem előnyösebb-e a tanuló érdekében, ha oly korban, midőn még könnyebben cserélhet élethivatást, más iskolába megy át, vagy más életpályára készül, hol a tudományos képzettség feltételei szükebb körűek, vagy talán egészen is nélkülözhetők. Midőn ennek alapján Wlassies miniszter a tanárokat méltányos szigor kifejezésére inti és őket az osztályozás alkalmával a fenti szempontok figyelembe vétele mellett a tanulók tehetségeinek minden oldalról való mérlegelésére felhívja, egyben utasítja arra, hogy a szülőket is világosítsák fel és hassanak oda, hogy ezek az úgynevezett tudományos pályákra nem való gyermeküket a középiskolából kivegyék és értelmi fejlettségének s hajlamainak inkább megfelelő életpályára neveljék.“ Debreczen város a katonai javaslatok ellen. Debreczen város közvéleménye a napokban határozta el, hogy a katonai javaslatok ellen a képviselőházhoz tiltakozó küldöttséget meneszt. A mozgalom, mely már régebben megindult Debreczenben, nagyarányú. Első jelentés mozzanatának mondhatjuk azt az ülést, melyet a függetlenségi párt intéző bizottsága tegnap este tartott a pártkör helyiségében. — A gyűlés, mivel Kovács József elnök lemondott, Kertész József al- elnök pedig beteg, ad hoc elnökül Márton Imrét választotta meg. Az értekozlet elhatározta, hogy nagy deputácziót küld fel a képviselőház elnökéhez. A küldöttség egyetlen feladata: szóval és impozáns számával tiltakozni a katonai javaslatok tárgyalása elien. Az intéző bizottság úgy tervezi, hogy a városi bizottsági tagok sorából 150-et megnyervén az eszmének, e névsort Puky Gyula főispán elé terjeszti és felkéri őt a küldöttség vezetésére. A deputáczióban a városatyákon kívül még mintegy kétszáz debreczeni polgár venne részt. Ezt megelőzőleg rendkívüli közgyűlést hiv össze a főispán. A közgyűlés nem hoz semmi uj határozatot, hanem nyomósán ismét hangsúlyozza a novemberi határozatot, mely szintén a katonai javaslatoknak napirendről való levételét követeli. Ez a megerősitett közgyűlési határozat szankezionálja a küldöttség megbízatását. Az intéző bizottság tegnap a részleteket tárgyalta, ma esti ülésén pedig teljesen elkészíti a tervet. * A ev. ref. egyház és az iskolák államosítása. Elemi iskoláink tudvalevőleg még a múlt évben államo- sitattak, a mi annyit jelent, hogy az iskolák átmentek az állam tulajdonába és az iskolák fenntartásával járó összes kiadásokat ezután az állam viseli. A tiszántúli ev. ref. egyházk. a szatmári ev. ref. elemi iskolák államosítása ellen tiltakozó határozatot hozott, melyet annak idején ismertettünk és a melyben kétségbe vonta a városnak azt a jogát, hogy az ő fennhatósága alatt álló ev. ref. elemi népiskolákat előleges megkérdezése és beleegyezése nélkül államosítani joga lett volna. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület az államosítás ellen a vallás és közoktatásügyminiszterhez memorandumot intézett, melyben felso- sorolja mindazon kérelmeket, melyek az államosítással az egyházat érték és kérte az egyházkerület a kultuszminisztert, hogy a Szatmár város törvényhatósága által az államosításra vonatkozólag hozott és miniszterileg jóváhagyott határozatot bontsa fel, az egyházkerület fennhatósági jogait ismerje el és utasítsa a várost, hogy az ev. ref. tanítók fizetéseit a status ante quo szerint a város továbbra is folyósítsa. A kultuszminiszter az egyházkerület tiltakozó határozatát megküldte Szatmár város törvényhatóságának. Az érdekes és nagy port vert ügyben a közigazgatási bizottság fog legközelebb határozatot hozni, mely elé az érdekelt körök nagy érdeklődéssel tekintenek. * faeladás a Csererdőn. E hó 22-én a város tulajdonát képező Csererdőben ledöntött vastag szálfák eladása tárgyában Pethő György gazdasági tanácsos és Léber Antal városi főerdósz közbenjötte mellett a város gazdasági hivatalában zárt ajánlati versenyt tartottak. Három ajánlat érkezett be, melyek közül a Lord és társa és a Neuschloss-féle ezég ajánlatával szemben a Spitz László részteleki ezég tette a legmagasabb ajánlatot és igy a város az adásvételi szerződést velük köti meg. Ez alkalommal jegyezzük meg, hogy a kisebb haszonfákat */< részben eladták, V* rész pedig vevő hiányában eladható nem volt. * Magyar tanítók. Wlassies Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter igen érdekes és komoly figyelmet keltő rendeletet bocsátott ki, melyben közölte a kir, tanfelügyelőségekkel, hogy ezután csakis oly tanító nyerhet alkalmazást, a ki magyar honos. Ezután tehát úgy a községi, mint az I állami tanítóknak magyar állam polgároknak — kell lenni, — a mi i annyit jelent, hogy a magyarság tért hóditó szelleme hazánk egész területén érvényesülni fog. A magyar iskola a sziklánál erősebb fundamentuma hazánk jövendő fejlődésének. A szinarany, tiszta magyarság, a nemzeti ideál órczalapja az izzó, magyar érzéstől áthatott magyar iskola. Ez még nem a magyar nyelv feltétlen diadalát jelenti, hanem azt, hogy magyar szellemtől és érzéstől áthatott tanítói gárda fogja gyermekeinknek az alapvető ismereteket nyújtani. Vívmánynak ez is nagy és értékes, a mit méltányolnunk kell. * Uj Utcza Tegnap délután három órakor a városháza kis tanácstermében szakbizottsági ülés volt, mely igen érdekes tárgygyal foglalkozott. Hantz Jenő dr. ugyanis kéremmel fordult a városhoz, hogy a Kisfaludy- és Kinizsi-utczák között uj utczát nyissanak, mely a Komka-féle telken épülő uj állami iskolához vezet. A szakbizot- ság akként határozott, hogy nem tartja sem czélszerünek, sem szükségesnek az uj utcza megnyitását, mert az uj állami iskolák kerületi beosztását még nem állapították meg. A szakbizottság szerint csakis az lenne czélravezetö, ha a mostani Bocskai-köz hosszabbit- tatnék meg a Kinizsi-utczáig. Az érdekes ufezarendezési tervekről még szó fog esni. * Hirek Gödöllőről. A király legutóbbi budapesti időzése alkalmával, tudvalévőén csupán egy Ízben volt Gödöllőn s kivételképen akkor sem vadászott, csak egy-két órát töltött a kastélyban. Fővárosi tudósítónk most arról értesít, hogy márczius első felében, amikor a király újra Budapestre érkezik, körülbelül egy hetet fog tölteni Gödöllőn s ez idő alatt csupán az általános kihallgatásra rándul be a fővárosba. Ez idő legnagyobb részét vadászattal fogja tölteni. Pettera fővadászmester jelentése szerint a vadállomány igen tekintélyes, különösen vaddisznó van igen sok. A vaddisznók malaczait vagy két év előtt a gödöllői királyi vadaskertben föllépett himlőjárvány megtizedelte, az idén azonban számra újra meggyarapodva várják a koronás vadászt. A gödöllői kastélyban is nagyban folynak a készülődések. Az idén nagyobb átalakításokat terveznek a kastélyon; első sorban a már erősen megrongált kerítést hozzák rendbe, aztán pedig a kastély vízvezetékét fogják helyre állítani, amelyen szintén sok javítanivaló akad. A kastély remek parkját, az idén is csak bizonyos napokon látogathatja a nyaraló közönség, mig a kastélyt csak 40 fillérnyi belépő díjért lehet megtekinteni, amelyet a katonatiszti nyugdíjalap javára fordítanak. Eddig úgy volt, hogy a kastély megtekintésére a várkapitányság adott enge- delmet, mióta azonban a várkapitányi állást Gödöllőn megszüntették, azóta a kastélyt őrző két szolga kalauzolása mellett és csak a 40 fillér lefizetése ellenében lehet megtekinteni a királyi termeket. * Lótenyésztési tárgyalások Debreczenben. Losonczy Mihály miniszteri tanácsos elnöklésével huszonnégy vármegye kiküldötte, az egyes lótenyésztési bizottságok elnökei tartottak értekezletet csütörtökön Debreczenben a vármegyeházán. Az értekezleten meg-
