Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-02-18 / 40. szám

Szatmár, 1903. február í8 Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . Fél évre . Negyedévre . Egy bóra . , Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy bóra . . 2 kor. Ejjyes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerda. Második évfolyam, 40. szám POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Kazlnczy-utcza 6. szám. hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. i 1 Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazinczy-u. 6, hová az előfizetések és a lap szét­küldésére vonatkozó felszólalások intézendök. Tomboló vihar a képviselőházban. Saját tudósítónk távirata. Budapest, febr. 17. Tetszik talán emlékezni még arra a bizonyos Abrahamovitzra, a ki az osztrák Reichsrathban abban a megtiszteltetésben részesült, hogy kalamárisokat hajigáltak a fejéhez és olyan dolgokat miveitek vele, a melyek erősen ártottak az elnöki méltóságnak és tekintélynek. Az Abrahamovitzok eltűntek az osztrák Reichsrath elnöki székéből, de a tin­tás üvegek hajitói megmaradtak ottan. Isten ments, hogy nálunk a parlamenti erkölcsök annyira elfa­juljanak, mint az osztrák törvény­hozó testületben. Ezt senki sem kí­vánja. Maradjon az csak speciális dicsősége az osztrákoknak. Ők, a kik oly szemérmetlenül hirdetik, hogy nálunk még ázsiai állapo­tok uralkodnak, hadd örüljenek az ő ázsiai állapotaiknak. Sajnos azonban, hogy azok a bizonyos „ázsiai állapotok“ felütöt­ték fejüket a mi parlamentünkben is, veszélyeztetve annak méltóságát és múltjának nemes tradiczióit. Az obstruáló ellenzék ugyanis ma olyan botrányt provokált az uj parlamentben, melyhez hasonlót még a régi parlament viharedzett oszlopai sem tapasztaltak. A vihar Fejérváry Géza bá­ró beszéde alatt tört ki, a ki ka­tonai bátorsággal és becsületes őszin­teséggel vágta szemébe Lengyel Zoltánnak, hogy tudva valótlansá­got állított: szóval hazudott. Alig ejtette ki az ősz generá­lis a súlyos szavakat; az ellenzék táborában perczekig tartó tomboló lárma keletkezett. Egyes ellenzéki képviselők elkapatva az indulattól és felháborodástól, vad haraggal, öklükkel ütögették a padokat s har­sány hangon követelték az elnöktől a miniszter rendreutasítását. Az elementáris erővel kitört vihar csak nagysokára csendesedett le, amikor is Apponyi Albert gróf elnök, sápadtan, de szilárd haiigon rendreutasitotta Fehérváiyt. A vihar azután még ki-kitört; végre is az ülés meglehetős nyu­galomban véget ért. A viharos ülésről részletes tudó­sításunk a következő : A képviselöház mai ülésén foly­tatja a katonai javaslatok tárgyalását. Elsőnek Thaly Ferenez beszélt az ujoncz- javaslat ellen. Utána váratlanul Fejérváry Géza báró emelke­dett szólásra. Sorra czáfolja az ellen­zéki állításokat. A 21900 ujoncztöbblet Magyarországnak 7 millió koronájába kerül, de ennek daczára egy fillér adó­emelés sem lesz, tehát a szabadelvű- pártot méltatlanul támadják. Az ellen­zék — úgymond a miniszter - - sok valótlanságot állított. így Lengyel Zoltánnak egy panaszát megvizsgáltatta, s kiderült, hogy Lengyel hazudott. Igenis hazudott, hazudott ! Tomboló vihar. A miniszter szavaira perczekig tartó tomboló lárma keletkezett. Az ellenzék szenvedelyes haraggal zúgta : — Rendre! Utasítsa rendre a minisztert! Apponyi Albert gróf kétségbe­esetten rázta a csengetyüt, de képte­len volt a rendet helyreállitani. A tomboló lármában a szélbal lerohant a terem közepébe. Elöl Len­gyel Zoltán, Molnár Jenő kikelt arcz- czal, kiáltozva Fejérváry felé rohan­tak inig jobbról a szabadelvű képvi­selők rontottak elő, megfogták Lengyelt és Molnárt, mert tettlegességtöl tar­tottak. E közben perczekig tartó óriási zaj, teljes fejetlenség uralkadolt í* házban. A karzat felugrott helyéről, a parlamentben sohasem látott izgatott­ság keletkezett. A szélbal dühösen követelte, hogy Fejérváry kérjen bocsánatot. Végre nagynehezen helyreállt a csend. Az ellenzék megelégedéssel vette tudomásul, hogy Apponyi Albert gróf Fejérvárit inparlamentáris kifejezé­séért rendre utasítja. Fejérváry báró kijelentette, hogy meghajlik az elnöki rendreutasítás előtt, s a történtek felett sajnálatát fejezi ki. Amit mondott, nagyfokú izgatottsá­gában engedte meg magának. Azután higgadtan, mintha mi sem történt volna, folytatta védőbeszédét a javaslatok mellett. Horváth Gyula e közben valamit közbeszólt, amit a zajtól nem lehetett megérteni. Fejér­váry visszaszólt a közbeszólónak, mire újból kitört a lárma. Az elnök végre is kénytelen az ülést felfüggeszteni. Szünet után Fejérváry befejezte beszédét, kérve az ellenzéket, hogy igazságosan, TÁRCZA. Hogyha olykor ... Hogyha olykor kedvem támad S elhuzatom a nótámat: Oly nagy bűn az, olyan vétek. Hogy érette elitéltek ? ... De mit tehetek én róla, Hogy szivembe van a nóta . . . — Hogyha olykor neki árad, Enyhül a bu, — fogy a bánat!... De meg az a szegény czigány! — Keresete úgy is silány — Ha nem akad egy-egy napja: Hogy él meg az istenadta?!.. Baka Elek. Művésznők vallomásai. A premiér. Hogy megyek premiérre ? Azt hi­szem, hadvezérek készülődhettek úgy a döntő ütközetre, mikor hajnalhasadta- kor sátorukba lépett a csatlósuk. Értem is csatlósom jön: a szobaleányom, a ki ruháimat viszi a színházhoz. Remegve lép be, kezében nagy kosárral. Szegény! Sokan mondják: szeszélyes asszony vagyok, úgy lehet igazuk is van. De, hogy premiér előtti időkben nincs nálam kiálhatatlanabb teremtés, azt magam sem tagadhatom. Kezdődik a krízis jó egy héttel a premiér előtt. Elfog a nyugtalanság és azzal emésztem magam, hogy nem tu­dom a szerepemet. A mikor csak egy szabad perczem akad, éjszaka, ha fel­ébredek, rögtön eszembe jut, hogy is szól az a bizonyos része, a melyeken mindig fennakadtam a próbákon. És ilyenkor nincs nyugtom. Ha éjszaka van, világot gyújtok, megkeresem a szerepet és elolvasom az illető pasz- szust hússzor is, a mig megragad. De akkor már ugy érzem, hogy a többit nem tudom. Erre sem emlékszem, arra sem... És ez a kínos nyugtalanság gyö­tör egészen a főpróbáig. Rendesen félórával az előadás kezdete előtt megyek a színházhoz. És még is idejekorán elkészülök, csak olyankor kopogtat az ügyelő kétszer- háromszor az ajtómon, ha én kezdem a darabot. Ha volna is a premiér-láznak hő­mérője, nálam felmondaná a szolgá­latot minden instrumentum. Mihelyt közeledik a jelenésem és kiléptem az öltözőmből, megszűnik minden. Csak azt tudóm, hogy most játszanom kell és várom a végszót . . . Hogy megyek premiérre, azt még csak eltudtam mondani valahogy, arról, hogy mikép jövök haza, fogalmam nincs. Soha se tudtam még premiér után, volt-e igazán sikerem, vagy sem ? Nagyon kishitű lélek vagyok, amig ott lebeg fejem fölött a kritika Damokles- kardja, nem merek eszmélni . . . Csak másnap reggel, mikor a szobaleányom egymásután behozta a lapokat és már ott hevernek mind fel­bontva, felszaggatva a paplanon, akkor végre megkönnyebbülök. És ha sikerült kivívnom mindenkinek a megelégedé­sét; nyugodtan fordulok megint a fal­nak és pompásan alszom délig, a mig a kisebbik leányom fel nem zavar, boldogan, hogy most megint hanczu rozhat, játszhat az anyjával a — leg­közelebbi premiérig. Márkus Emilia. A i> a r f ü m. Ebben a tárczában, ugy tudom, mindenről szó esik, amit a színház világáról csak el lehet mondani. Én egy olyan dologról beszélek, ami másnak a figyelmét nem igen szokta lekötni, arról, hogy milyen fontos szerepet játszik a színház légkörében a parfüm. Nem tudok elképzelni olyan szí­nésznőt, akinek öltözőjét ne töltené el valami kellemes, bóditó illat. Kivéve, persze néhány olyan énekesnőt, aki a legártatlanabb ibolya-illattól is bere­ked. No, de hát ez csak nagy képze­lődés, semmi más. A mi szeczessziós, csúnya korsza­kunkban a nö karakterét sokszor a parfüm után ítéljük meg — és bizony ebben van is valami igazság. Egy gyön­géd lelkületű, disztingvált nő például: sohasem használ erős, intenzív erejű parfümöt, még a színpadon sem. Meggyőződéssel mondhatom, hogy a hatás külsőségeinek igen fontos ele­me a kellemes parfüm. Az illat bóditó ereje kelti bennünk azt az izgató má­mort, a mely a rendesnél nagyobb W“ Höth Fülöp kárlsbádi czipőraktárat W JHL ajánljuk; at. vevő közönségnek mint leaolcsóbb bevásárlási forrást. jfíFk 6 H # © @ Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! • ® Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára-

Next

/
Thumbnails
Contents