Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-01-06 / 5. szám

/ 7 <c: Szatmár, 1903. január 6. Kedd. • / W* 1 Második évfolyam^ 5.- szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Egyes szám ára 2 kr (4 fi.) SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. MegjelerHÍLnapűnta (hétfő kivételével). Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. \ 7 Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. 1 ............... Ki adja : A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal Kazinczy-u. 6. hová az előfizetések és a lap szét küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Két éyes katonai szolgálat. Szatmár, jan. 5. Ha a katonai kormány is úgy akarja, nemsokára ki kell javítani a népdalokat, mert azontúl a le­gény csak „két évig lesz Ferencz Jóskáé“. Berlinen át jön ugyanis hozzánk a hir, amely azt jelenti, hogy az osztrák-magyar hadügyi körökben erősen dolgoznak az uj katonai javaslatokon, 8 mig egy­részt ezek már alaposan redukált uj terheket jelentenek, másrészrt sok régi vágyunk beteljesülését hoz­zák meg. így egyebek közt a két éves katonai szolgálat eszméjével is kez­denek odafon megbarátkozni. Az eddigi hadügyminiszter vaskalapos- sága lehetetlenné tette ennek a re­formnak behozatalát, amely pedig Németországban is olyan pompásan bevált. A német hadsereg határo­zottan jobb, fegyelmezettebb, sőt képzettebb is a mieinknél. Pedig a legénység anyaga aliginteligensebb, mint az osztrák, vagy magyar. Persze nagy nehézsége a mi fiaink kiképeztetésének, hogy az nem nem­zeti nyelvünkön történik. Lám a honvédségnél csak két év a szol­gálati idő és mégis évről évre min­den hadgyakorlaton épen a honvéd adja bizonyságát képzettségének és fegyelmezettségének. A harczban, a komoly tettek mezején senki sem kérdi a katonát, hogy hívják a sok nyakatekert nevű főgenerálisát min­denféle czimzésével együtt: ott a harczi mesterségben való jártasság, a kitartás és főkép az eszméért való lelkesedés teszi az embert. Mind ehhez pedig fölösleges a há rom éves szolgálat. A katonai előírás szerint is az első évben teljesen s minden irány­ban befejezik a katona kiképzését. A második évben már csak inkább gyakorlatozás folyik, a harmadik év pedig legföljebb arra jó, hogy a le­gény unalmában apró csinytevése- ken törje a fejét. A harmadéves baka az, aki lehetőleg minden ne­hezebb szolgálat alól kibúvik, mind­untalan beteget jelent, szóval a 3fi5 nap közül százat sem tölt tényleges szolgálatban. Nagyon jól tudják a fölebbvalók is, hogy az öreg katona „elspekulálja“ a szolgálatot, de nem is igen bánják, megszenvedett az két év alatt eleget a hazáért. A képzettség tehát nem siny- lené meg ezt a reformot s nem sinylené meg főkép akkor, ha a komoly pillanatban az eszméért való lelkesedést is föl tudják kelteni a katonában. A lelkesedés különben nem hiányoznék, csak az „eszme“ legyen méltó tárgya annak. A német vezényszó persze szintén nem nagyon alkalmas arra, hogy tiizbe vigye a magyar fiút. Mást érez a legény, ha azt kiáltják: vigyázz! amit az megért, mintha azt ordítják: hapták, amit meg nem ért, mert az ő előtte csak olyan német káromkodásféle. Hát a hurráh hol marad magyar hajrá mögött, amely a leghidegebb szivet is egyszerre lángba borítja? Kevesebb is volna a baj a regrutákkal, ha nem egy vad ide­gen nyelven igazgatnák őket, ha­nem úgy, mint a honvédségnél, egyszerű, magyar szavakkel vezé­nyelnék. Jöjjön el hát az a két éves szolgálati idő, meg egy kis magya­ros szellem s akkor megdöngetjük még a poklok kapuit is — sőt egy kis áldozatra is hajlandók vagyunk. POLITIKAI HÍREK. A vakáczió vége. Szerdára, e hónap 7-ére tervezik a képviselőházi tanácskozások újra való felvételét. A képviselőház munkarendje csak kevés időre van megállapítva. A kérvények­nek és a közigazgatási javaslatoknak letárgyalásával ki is van merítve az eddig megállapított munkarend. Mind­járt az első ülésre érdekes nyilatkoza­tokat várnak Széli Kálmán miniszter­elnöktől, mert a függetlenségi párt va­lószínűleg mindjárt az első napon nyi­latkozatot fog provokálni. Persze ez a nyilatkozás sok fejtörést okoz Széli Kálmánnak már most is. Elvégre nehéz ezt a dolgot nyélbe ütni, hogy a kie­gyezés létrejöttét még oly szűkén a tényekre kiterjeszkedő felvilágosítások után is Széli Kálmán dicsőségének mi­nősítsék. Más szóval : nehéz lesz úgy nyilatkozni a kiegyezésről, hogy a kecske is jóllakjék, meg a káposzta is megmaradjon, vagyis: hogy a többség is találjon megelégedésre legalább némi alapot benne, de azért el ne hallgas­sanak ama nagy engedmények, melye­kért Széli Kálmánnak a maga minisz­terelnökségét meg kellett váltani. A megyei tisztviselők lakáspénze. A kormány már régebben elhatározta, hogy a megyei tisztviselők lakbér vi­szonyait rendezi. A kormány álláspont­ját ebben a kérdésben az 1903. évi állami költségvetés belügyi tárczájának megokolásában foglalt következő sorok világítják meg: A vármegyei tisztvise­lőknek lakpénze még rendes javadal­mazásuknál Is mostohábban lett annak idején megállapítva. Minthogy pedig a vármegyei tisztviselők törzsfizetése és terhes általánya az előző években már felemeltetett, azok anyagi helyzetének további javítása indokából elodázhatat­lanná vált lakbéreiknek megfelelő eme­lése is. Nehogy azonban az állam anyagi ereje tulmértékben vétessék igénybe, ezúttal csupán a drágább élet­viszonyok között élő vármegyei közpon­tokban alkalmazottak jelenlegi lakbér illetményének emelésére 278.758 ko­rona irányoztatik elő. A mulatságok és a sajtó. Kérelem a bálrendező urakhoz. Szatmár, jan. 5. Az újság feladatának körébe sok minden tartozik. Politikán, közgazda­ságon, kulturális ügyeken, törvénykezési dolgokon kivül a társadalmi élet ap- róbh nyilvánulásait is figyelemmel kell kisérni, hogy a lap hü tükre legyen egy-egy napnak. Az újságot nehéz, sokféle és felelősségteljes munkájában a hivatalos világ, a közélet és a tár­sadalom tényezői lekötelező készség­gel és előzékenységgel támogatják. S ha azt tekintjük, hogy a sajtó a nyil- ványosság orgánuma, tehát magának a közönségnek is érdeke, hogy hirszol- gálata megbízható legyen, akkor ter­TÁRCZA. Dal a quótáról. Szerkesztő ur! eldalolom Mi nálunk a nóta: Arról zeng, hogy valahogyan Rendbe jött a quóta ! Széli Kálmán ur — tudja ki az ? — Hogy haza jött B é c s b ő 1: Örömköny hűlt j o b b r a-b a 1 r a Mind a két szeméből! Örvendj ! légy vig! te magyar nép I Rendbe jött a — quóta : Egyébről sem beszélgetnek Szilveszter-est óta... Hogyne ? — Mikor odaáltal J ól lakott a kecske: Ideát meg a káposzta A fejét — vesztette. Baka Elek. Élet és halál közt. A Salza folyón repült hajónk az ősi Salzburg felé. Már feltűntek a láthatáron a ba­jorhoni hegyek, mig az azok határolta katlanban Mozárt szülővárosának a fe­jedelmi Salzburgnak érseki temploma kupoláján tört meg az augusztusi nap utolsó sugara. Minden utas a fedélzetre sietett, élvezni a nagyszerű látványt, mit a hegyek között letűnő nap nyújtott. Egyik tiszttársammal a hajó kor­látjához dőlve elmerültünk a távol te­kintetében, mig mellettünk egy fiatal nő állott, karjaiban tartva csecsemőjét. A fiatal anya szülői látogatására indult Newyorkból Salzburgna s alig várta, hogy a nagyszülőknek bemutat­hassa a kis Elzát, legalább azt kellett következtetnünk abból a szakadatlan kérdezöskődéseiböl, melyekkel a hajós kapitányt folytonosan ostromolta, hogy 1 mennyi időbe kerül még, mig Salz­burgba érünk, mert őt a kikötőnél várják szülői. — Alig félórába kerül még, fe lelt az utolsó kérdésre a hajóskapitány és nagysád szüleit ölelheti. — Oh még egy félórát! sóhajtott fel a nő mellettünk, mintha az a fél­óra egy örök idő volna, vagy talán az anyai szívnek első érzete volt, hogy e félóra alatt öldöklő kínokat fog ki állani. — Tiszttársammal önkéntelenül rá néztünk a fiatal anyára s nem küzdhettünk le egy mosolyt annak tü­relmetlensége felett. Pedig pár perez múlva nagyon is igazolva láttuk az anya aggodalmát. Már bekanyarodott hajónk a salzburgi hegyek képezte vőlgykatlanba, már a házak feltűntek valójukban, már csak pár perez hiányzott s mi Salzburg­ban leszünk. A hegyszorosból erős szélfuvalat j csapott át a Salzára, mi ott, hol a légáramlat oly erős, igen gyakori. A hajó kormányzója erős karok­kal tartotta a kormánykereket, de még sem tudta megakadályozni, hogy az erős légáramlat oldallökést ne adjon a hajónak. A fedélzeten volt közönség csak megingott, de a szegény fiatal anyára végzetessé vált e lökés. Csecsemőjét kiejté a karjából s a kis pólya elmerült a habok között. Az anya egy sikoltással elaléltan dőlt hátra a fedélzet talapzatára. A mellette álló barna férfi leha­jolt az elalélthoz, kikapta kezéből azt a kis ruhát, mely a pólya alatt volt s az anya kezében maradt s a férfi mel­lett nyújtózkodó uj foundlandi kutyájá­nak orrához tartva, nyilsebességgel be­dobta a Salezba. Az uj foundlandi egy ugrással túl volt a hajó torkolatán s a vízbe vetve magát, elmerült. A közönség izgatottan ................Az egész kontinensen elismert nagynevű MARTIN SONS & C Ltd angol gyapjúszövet gyárosnak —■ ■■ Szatmáron \A[yjQ7 VT TT A posztó és gyapjúszövet kereskedőnél Deák-tér Freund-ház. Felhívja a ‘-gye- ;; raktára: YY V_X X V> JLÜvY fenti ezég a n. é. közönség figyelmét MF* idény UjdonságaÍPa.

Next

/
Thumbnails
Contents