Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-02-06 / 30. szám

Szatmár, 1903. február 6. Péntek. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . Fél évre . Negyedévre . Egy bóra . 12 kor. 6 kor. 3 kor. 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Egyes szám ára 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6, hová az előfizetések és alap szét küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Kivándorlók sorsa. Szatmár, febr. 5. A kivándorlás aránytalanságai miatt az utóbbi időben a sajtóban, de kormánykörökben is hangok ke­letkeznek, a melyek hazafias aggo­dalmakat fejeznek ki. Mindegyre csak azt hangoztat­ják : milyen rosszul teszik a ma gyarok, hogy elhagyják hazájukat és gonosz sorsnak mennek elébe A sajtó a hivatását teljesiti, mikor adatokkal és faktumokkal világosít­ják föl a tömeget arról, hogy milyen botorul cselekszik, a mikor hazát, ősi hajlékot odahagyva, ki­teszik életüket, — biztonságukat a véletlennek. A sajtó nem is tehet egyebet, mint azt, hogy tényeket és tünemé­nyeket konstatál. A cselekvés kötelessége azon ban a kormányra hárul. Ez a cse­lekvés azonban nem pusztán a ki­vándorlás korlátozásából áll. Első kötelessége volna a kormánynak el­hárítani az okokat, amelyek a tö­meget kivándorlásra ösztökélik. Az emberek éheznek és azért vándorolnak ki, mert azt hiszik, hogy rosszabb sors már nem várhat rá­juk, mint idehaza. Pedig gonoszabb sors is vár­hat reájuk. Adatok vannak előttünk, ame­lyek minden egyébnél hangosabban beszélnek. Hivatalos kimutatás sze­rint az elmúlt félévben 88.000 ma­gyar honos vándorolt ki Amerikába, ahol a munkaviszonyok szintén rosz- szük, különösen a kivándorlókra nézve. A mi munka ott van, azt mindenekelőtt az odavalók kapják. Minthogy pedig rövid félesz­tendő alatt csupán Magyarországból akkora tömeg vándorolt ki Ameri­kába, képzelhető, hogy mily roppant Ínség várakozik odakünn a magyar kivándorlókra. Hozzájárul az is, hogy egy része a kivándorlóknak anyanyelvén kívül más nyelvet nem tud Sőt az utóbbi időben olyan jelentések is érkeztek a tengerentúlról, amelyekből kiderül, hogy a kivándorlók nagy- része sem írni, sem olvasni nem tud. Ilyenformán az a rosszabb sors, mely rájuk várakozik az éhenhalás. Ezért kötelessége volna minden em­bernek, a kinek csak némi befolyása van, hogy mindazokat, akik kiván­dorolni akarnak, lebeszélje szándé­kukról, amennyire erre egyáltalá­ban képes. Képzettség nélkül, az irás és olvasás tudománya nélkül csakugyan mily szerencse is érhetné a kiván­dorló tömeget az uj világban ? Már az utazás alatt elfogy minden pén­zük, kifosztva mindenből, a mi az övék. Visszatérni már nem tudnak, mert arra való pénzük már nincs. Odakünn tehát csak a koldusok szá­mát gyarapítják. A nyomor egyre nagyobb Amerikában a bevándorlók között és mindennek daczára a ki­vándorlás egyre nagyobb arányo­kat ölt. Képzelhetni, milyen nagy az ínség az országban, ha már irni- olvasni nem tudó emberek is neki vágnak a bizonytalanságnak. És ez a tünemény mégis gondolkodóba ejthetnék a kormányt, hogy talán mégis ideje volna a cselekvésnek. Nem a kivándorlás korlátozásával, hanem a tömeges nyomor megszün­tetésével lehetne leggyorsabban se­gíteni ezeken a bajokon. czáfolja. Valótlan, — úgymond — hogy a dinasztia becsvágyának van szük­sége a véderő szaporítására. Beőthy- vel polemizálva tagadja, hogy a keleti kérdés csak mumus volna, melyet föl­idéznek, valahányszor a véderő sza­porítását tervezik. Az egységes német vezényleti nyelvet a czélszerüség ja­vasolja. Rátkay László (közbekiált) : Szégyelje magát, hogy Andrássy lé­tére a német nyelvet védi. Amlrássy Gyula gróf: Aki ha- zaíiságomban kételkedik, azt megve­tem. Végül kéri az ellenzéket ne obstruáljon, mert árt vele a parlamen­tarizmusnak. (Viharos ellenmondás balról.) Szünet után Okolicsányi László hosszasan beszélt a javaslat ellen. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, febr. 5. Az obstrukczió a Házban javában dühöng. Az ellenzék beváltja fenyege­tőzését és nem tagit. A mai ülésen az obstrukeziós hangulatot fokozta Andrássy Gyula gróf és Rátkay László átférje, mely azután békés megoldást nyert. A kedélyek immár izgatottabbak lesznek; a vita hevesebbé válik. Az ellenzék zárt sorokban lép a porondra azzal az eltökélt szándékkal, hogy a végletekig küzd a katonai javaslatok ellen. Hogy ki lesz a győző és ki a legyőzött, csak a jövő mondhatja meg. A képviselöház mai üléséről tu­dósításunk a következő: A képviselöház folytatja a véd­erővitát. Első szónok Trubinyi János néppárti, aki be­szédében hevesen támadja a javaslatot s végül határozati javaslatot nyújt be, melyben indítványozza: utasitassék a hadügyi kormány, hogy a földmivelö tartalékosok aratáskor és csépléskor ne hivassanak be katonai szolgálatra. A kővetkező szónok Andrássy Gyula gróf volt, aki a javaslatok ellen felhozott kifogásokat TÁVIRATOK. A New-York palotát felgyújtották. Budapest, február 5. (Saját tudósítónktól.) A tüzvizsgáló bi­zottság ma délelőtt megjelent a New-York palotában a tüzvizsgá- lat megejtése ózdijából. A bizottság konstatálta, hogy nemcsak a tető, de az egész padlás, minden bent­levő holmival együtt teljesen el­hamvadt. A tüzvizsgálat alkalmával a bizottság megállapította továbbá, hogy a padlást eddig ismeretlen tet­tes felgyújtotta. A kár, eddigi becslés szerint félmillió korona. Nem lesz háború. Bécs, február 5. (Saját tudó­sítónktól.) Az osztrák véderő-bizott­ság inai ülésén Welsersheimb osztrák honvédelmi miniszter a na pókban elterjedt mozgósítási hírekre vonatkozólag, megnyugtatta a bizott­ság tagjait, hogy semmiféle rendkí­vüli katonai intézkedésekre nincs szükség; egyúttal a leghatározottab­ban megczáfolta a lapokban megje­lent mozgósításra vonatkozó közle­ményeket. Nagybeteg képviselő. Budapest, február 5. (Saját tudósitónktól.) HortoványiJózsef országgyűlési képviselő haldoklik. Orvosai véleménye szerint, a nagy­beteg képviselő órái meg vannak számlálva. Schréter Sz. divatáru üzletében a (Bossin-féle gyógyszertár mellett) férfi és női fehérnemüek, férfi, női és gyermekharisnyák, kartonok, vásznak alkalmi vétel Özy. Böszörményi Elekné temetése. Saját tudósítónktól. Szatmár, febr. 5. Szatmár város intelligens közön­ségének impozáns részvéte mellett he­lyezték ma délután örök nyugalomra özv. Böszörményi Eleimét. Az Eötvös- utczai gyászháznál megjelent a város intelligencziája, majdnem teljes szám­ban. A család tagjain kívül, városunk notabilitásai közül ott voltak: Pap Géza polgármester, Kölcsey Sándor kir. ítélőtáblái bíró (Debreczen), Dr. Vajay Károly t. főügyész, Schön- pflug Richard várni. t. főügyész, Szabó Pál kir. járásbiró (Nagy-Károly), Gáspár Pál várni, árvaszéki ülnök. Pécliy László műszaki tanácsos ecsediláptársulati fő­mérnök, Kovács Béla kir. tanfelügyelő, Korányi János ügyvédi kam. elnök, számos ügyvéddel, Kölcsey János, Fe- késházy Gyula dr., Matolay Gábor tör­vényszéki birák, Kölcsey Antal nagy- birtokos, Dénes Lajos kir. ügyész, Bor­sos Benő ev. ref. főgymn. igazgató, Dr. Irinyi Tamás, Dr. Fechtel János, a Bö­szörményi, Domaliicly, Üray, Jármi csa­ládok összes tagjai, valamint a város és a vármegye társadalmának szine-java. A temetési szertartás kezdete előtt a koporsót a család tagjai ülték körül, mig künn az udvaron a gyászoló kö­zönség nagy tömege állott. Pont két órakor délután érkezeit meg Biky Ká­roly esperes, Rácz István lelkész kísé­retében s nyomban kezdetét vette a szertartás. A temetkezési intézet emberei, valamivel két óra után kihozták a dí­szes érczkoporsót az udvarra s az iparos dalárda, Veres Lajos karmester vezetése alatt a „Lelkünk borítja néma fájdalom“ czirnü gyászdalt éne­kelte el, melynek végső akkordjai után Biky Károly ev. ref. esperes lépett a koporsóhoz. Az aranyszáju esperes mindenkit könnyekig meghaló, magasszárnyalása imát mondott a koporsó fölött. A meg­ható imának, a mely az egyházi könyör­gések gyöngye, bevezető részét itt adjuk : Miképen szölljunk veled e gyász koporsó fölött, Örök Isten! Szabados ura és fejedelme életünknek és halá­lunknak ! A fájdalom, vagy a szelid megnyugvás szavait vegyük-ó ajkainkra, most, midőn egy kiterjedt családnak összetartó oszlopát döntötte ki a halál nehány rövid perez alatt. Tudjuk Atyánk! hogy végsorsunk a halál, aki született, annak meg is kel halnia. Nem is zúgolódhatnak a haláj törvénye ellen, nem főképen akkor1 mikor egy hosszú élet véghatára az^ folytán, úgyszintén téli alsó ruháik az előrehaladott idény miatt jóval a bevásárlási áron alul szerezhetők be. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106.

Next

/
Thumbnails
Contents