Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1902-11-29 / 18. szám
Szatmár, 1902. november 29. Szombat.---------------------------—. . Els ő évfolyam. 18. szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . Fél évre . Negyedévre . Egy hóra . , Vidékre postán küldve; Egész évre . .16 kor. Fél évre •. . 8 kor. Negyedévre . 4 kor. Egy hóra . 2 kor. Jegyes szám éra 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik .naponta > (hétfő kivétetve!.). Hirdetésedet méltányos, szabóit árban és egyezség szeriig felvesz a kiadóhivatal, KaZinczy-U. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. forradalom. Szatmär, nov. 28. Egy nagy budapesti lapnak, gazdáknak, komolynak és konzervatívnak rémségéé víziói vannak. Forradalmat lát. A nessipálok, lengyel és papzoltánok gajdolnak hetek óta a parlementben, tehát úgy véli, hogy forradalom lesz. — Veszélyben a dinasztia és veszélyben a hon. Hát forradalom lesz ? Bizony ez nem lehetetlen. Es talán még csoda sem volna. De a budapesti lap víziója nagyon mulatságos. Mindenünnen lángolhat ki forradalom, csak a parlamentből nem. Ne rémítsék hát a dinasztiát. Bécsben komolyan veszik ezeket a csacsisá- gokat. Ott valósággal azt hiszik, hogy nekünk egyéb bajunk sincs, mint a Gotterhalte, s egyéb kedvűnk sincs, mint kuruczkodni. A nyakunkat tesszük rá, hogy Bécsben komolyabban veszik a magyar parlamentet, mint a nessipálok hiszik. Voltaképpen pedig úgy áll a dolog, hogy forradalom nem lesz. Forradalom van ebben az országban. Vértelen, pusztító, szörnyű veszedelem. Forradalom. És hogyne lenne ! Koldusabb sohse volt ez az ország, mint most. Belső nyavalyáktól kinlódóbb sem. És soha annyit elvenni tőle nem akartak mint most. Pénzt, önérzetet, hitet és reményt. El akarnak szedni mindent. — Es védő kezet nem lát és nem várhat ez az ország csak ideákat, terveket, akaratot látna legalább. Idea, terv és akarat azonban, hogy teremhetne meg abban a lehetetlen, impotens gyülekezetben, melyet a magyar népképviselők gyülekezetének csúfolnak. Hosszú napok óta egyetlen produktuma volt ennek a gyülekezetnek egy heczcz. Hosszú napokon át egyetlen gondja volt, hogy évenként egyszer, parádén vagy szemlén, ölthet-e magára aranyzsinóros gúnyát egy ifjú ember, a ki sike-1 riilt csínyeket követett el egy szó-! borünnepen. Ez a magyar parlament! — j Jaj de rosszul tette Eötvös Ká- j roly, hogy méltatta egy rövid be-j szedre is. Ez a parlament nem csinál forradalmat — aktive ... De csinál másként. Táplálja, növeszti a dúló, a csöndes, a tartó nagy forradalmat. Avval tán tisztában vannk bizonyos urak, hogy a kivándorlás megtiltásával nem mentették meg a hazát. Egy ezerrel sem lesz kevesebb a nyomorgó elkeseredettek száma. A nagy, ijesztő sötétség, mely az országon borong, egy kis sugárt sem visz. Ha a szerdai vacsorák mostanában jól is sikerülnek, ez nem sokat enyhít a helyzeten. Ezt a két eredményét ismerjük a hatalmasok honmentő akcziójának. Mert, hogy Bécset megfenyegetik s egy-egy szélbali atyafi elkurucz- kodja magát még annyi sem, mint a kivándorlási törvény, ez a modern deres, vagy a szerdai szabadelvű vacsora. Forradalom ? Valóban érezzük a forradalmat, A leigázott erők, az éhes gyomrok lázonganak. Nem fent a parlamentben. Szerte az egész országban. És Bécs ne a parlamenti szájhősöktől rettegjen s ne a Gotter- haltét védje. Vegye észre ezt a másik forradalmat, mely csak a parlamenti gajdolás, jól szervezett sajtókórus, szolgabirák és csendjük kommandói s az árverelő dob pergése miatt nem hallik. — Ez a forradalom igaz. A budapesti lapé vízió. . . j este folytatta tanácskozásait és előreláthatólag a jövő héten el fog kó- | szülni az elaboratummal, a melyet az i egyes pártok már, a jövő kedden ! fognak megvitatni. A kivándorlási ügynökök. A képviselőház pénzügyi bizottságában a j kivándorlási törvényjavaslat tárgyalásánál Barta Ödön éles kritikában részesítette a javaslat 14. §-át, mely az Omge által különösen szorgalmazott ügynöki intézményről szól. A szakasz ellen intézett alapos támadás érveit Széli Kálmán miniszterelnök méltányolta, mert arra kérte a bizottságot, hogy ne tárgyalja most ezt a szakaszt. Ugyancsak ezen az ülésen Barta Ödön indítványára a bizottság elhatározta, hogy jelentésébe oly utasítást illeszt be a kormány számára, mely szerint a kivándorlók szállítására oly hajóstársaságokkal köthetők | szerződések, melyek magyar czikket szállítanak és magyar alkalmazottakat tartanak. POLITIKAI HÍREK. A cseh-német egyezkedés. Bócs- ből jelentik nekünk, hogy a eseh- német egyezkedési bizottság tegnap A képviselőház ülése. Saját tudósitónk távirata. Budapest, nov. 28. Apponyi Albert gróf elnök délelőtt 10 órakor nyitotta meg az ülést. A napirend előtt Nessi Pál erélyesen viszauta- sitja Fejórváry honvédelmi miniszter ama vádját, hogg ő — Nessi — Kolozsvárott egy tömeg vásott gyerkőezök TARCZA. «Kedves egészségére.“ — Kulturhistóriai csevegés. — Régi szokás a tüsszentésnek mint valami különös, sajátságos dologra különös figyelmet is fordítani és neki bizonyos jelentőséget — jót is, meg rosszat is tulajdonítani. Nagy Sándor idejében már Aristoteles törte azon a fejét, hogy egyáltalán a tüszentés okát kifürkéssze. A mithologia szerint Prometheus, miután az ember felélesztésére szükséges tüzet az égből elhozta, a tüzet orra elé tartotta, úgy hogy hatalmasan tüsszentenie és ezzel bebizonyítania kellett, hogy szunnyadó életereje felébredt. Ennek következtében az a nézete volt a nagy világbölcsnek, hogy az emberi életnyilvánulás e legelső, legöregebb esetére való tisztelet- teljes visszaemlékezés a tüsszentés alkalmával szokásos szerencseki vánatnak eredete. A Proinetheus-mondával kapcsolatosan a tüsszentést a görögök és a rómaiak az erő és életfrisseség jelének tekintették és mindenki „Jupiter örvendeztessen meg !u szerencsekivá- nattal üdvözölte a tüsszentést. Sőt a rómaiak önönmaguknak is „salve “-t kiáltottak, ha más nem tette. Egy régi epigram szerint bizonyos Prohlusnak olyan nagy orra volt, hogy nem hallotta tüsszentését, és ezért a „salve“- ját se mondta el. Ha a görögök és rómaiak valami igen szép bókot akartak mondani hölgyeiknek, akkor azt állították, hogy : „az illető hölgy születésekor még a szerelmi istenek is tüsszentettek“. Még sokkal udvariasabbak a lengyelek. Nálunk még a közelmúltban is azt szokták volt megjegyezni a tüsszen- tönek : „Száz évig tartó egészséget kívánok önnek! mire az igy megszólított sietett válaszolni: „Meghívom önt temetésemre!“ De a szerencse kivánaton kívül minden nép még a legkülönfélébb babonákat is fűzte a tüsszentéshez. „Tüsszent reá“, mondják nálunk, megerősítéséül az éppen elmondott állítás igazságának — és régente az ilyen „reátüsszentés“-nek nagy jelentősége volt, mert a teljesülés megjövendelésé- nek tekintették. Xenophon, amikor tízezer harczosával Perzsiából visszavonult, beszédet intézett hadseregéhez, válalkozásuk veszedelmeire figyelmeztetve katonáit mint egyedüli menekülést a gyors távozást ajánlotta. Ebben a pillanatban egyik harezosa tüsszentett és mindenki tisztában volt azzal, hogy a tanácsot követni kell, mert az is ennek a katona tüsszentése által beleegyezésüket nyilvánították. Ám ennek a magában véve ártatlan babonának néha boszantó következményei voliak. Így Temistokles, amikor egy harcz 1 befejezése után áldozatokat hozott az isteneknek, néhány ifjút kivégeztetett mert jobbja felől éppen tüsszentett valaki, amit annak jeléül vették, hogy ezek az ifiak az isteneknek kedves áldozatok volnának, kik a görögöknek győzelmet és dicsőséget hoznának. A legfelvilágosodóttabb görög bölcsről, Sokratesról is azt állítják, hogy a babona hatása alatt állott s ugv maga mint mások tüsszentését, fontos előjelnek tartotta. Egyik tanítványa elmondja róla, hogy buzdításnak vette, ha valamely tervének végrehajtása előtt tüsszentett, a tüsszentést azonban figyelmeztetésnek tartotta, ha a terv keresztülvitele közben következett be. Ma is még egy afrikai országban uton-utfélen kihirdetik, ha a király tüsz- szentett. A lakosok szerencsekivánato- kat rebesgetnek és öröm rivalgásokat hallatnak. Sajátságos volt a tüsszentés jelentősége a régi zsidóknál. Szerintök a zsidóknál csak egyszer, még pedig röviddel halála előtt kellene tüsszenteni; valamennyi ösapjok, Jákob kivételével igy halltak meg. Jákob arra kérte az Istent, engedné meg, hogy bármikor tüszszenthessen, anélkül, hogy utána 1 Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánl juk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrás!. • # • • • Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! • • • • # Szatmár ós vidéke legnagyobb czipőraktára. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. hova a lap szellemi .részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazinczy-U. 6, hová az előfizetések és a lap szét küldésére vonatkozó felszólalások intézendők.
