Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-11-22 / 12. szám

Szatmár, 1902. november 22. Szombat. Első évfolyam. 12. szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . 12 kor. Fél évre . 6 kor. Negyedévre . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . 8 kor. Negyedévre . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Ejyes szám ára 2 kr (4 fi.) SZATMÁRI HÍRLAP LITIKAI NAPILAP. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 3C fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Fele. Kiadja: K azinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi *> észét illető minden közlemény intézendő, j HARSÁN iDOR. A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal Kazinczy-U. 6. hová az előfizetések és a lap szét küldésére vonatkozó felszólalások intézendök. A halálr 'teltek a börtönben. Szüntessék be a kereskedelmet. Szatmár, nov. 20. Roszkor született az, a ki a mai világban kereskedőnek szü­letett. Soha annyi jó tanácsot, lélek­hez szóló nemes intelmet nem ka­pott a kereskedelem, mint mosta­nában és a lofolyt utolsó időkben. Igazán úgy volt a szegény keres­kedelem, mint az egyszeri ember, a kit az éhenhalás környékezett s a helyet, hogy kenyeret adtak volna neki, a lelke üdvösségéről oráczióz- tak előtte. S e mellett folyton kérdik, hogy mi a baja és hogyan érzi magát ? Szegény kereskedelem pedig dadog, beszél, szónokol, esdekel, — a hogy jobbnak tartja — s végül mégis minden ellenkezőleg történik, mint a hogy ő kérte. Most nem régen is nagy han­gosan megkérdezték a kereskedelmi kamarákat, mi a nézetük a pol­gári perrendtartás azon szakaszáról, mely el akarja konfiskálni a be­jegyzett ezégek abbeli jogát, hogy könyvelésük székhelyén perelhetik adósaikat. Egyszerre és egyértelmű kórus­ban feleltek meg reá: „ellenezzük, károsnak tartjuk, csapásnak tart­juk.“ Hogy nyomatékosabb legyen a vélemény mondásuk, összeszedelőz- ködtek a hányán csak vannak, a kamarák és szabadtestületek sorra járták a minisztereket, miniszterel­nököt monstre deputáczióban és élőszóval is megismételték kéré­süket. Éppen igy azt a kérdést is foltették: szükségesek-e a kereske­delmi ülnökök a kereskedelmi bíró­ságoknál? Vagyis meg ke!l-e hagyni a kereskedelemnek abbeli jogát és kényelmét, hogy saját előkelőségei közül a birói tagokat de­legáljon, a kii. akorlat szel­leme szerint g 7án, befoly­janak a birói ueitHuioudás dolgába. Ismét kórusban zengenek va­lamennyien: „Igen, szükséges! Bi­zalmunk van ez intézményben, gyorssá és szakavatottá teszi az igazságszolgáltatásunkat. “ A szószóló fórumok ajkán száz ezer kereskedő adta le a maga ; szavazatát mindkét kérdésben és mi az eredmény? Az, hogy a 34-ik §-t is meg­hagyták kereskedelem ellenes ren­delkezéseivel s a kereskedelmi ül­nökök intézményét is eltörölték már a parlament bizottságában. — Hét-nyolcz magasabb jugtudós ke. resztülhuzta egyszeri szellemes fel szólalással a százezrek megfontolt véleményét. Általános az öröm e felett bi­zonyos körökben: a kereskedelem szarvaiból megint sikerült letörni kettőt, igy majd lassankint keve­sebbet öklelőzik, jámborabbá válik. Való igaz, mindig jámborabb és jámborabb, sőt állat is lesz ebből a nemes dámvadból, mely hajdan külföldi kincsekkel szedte tele szarvait s igy futott át az erdős határok között a rónák út­jaira. De részben magára vessen, ha fülét, farkát lenyesik, szarvait sorra letördelik: kár volt olyan kezes báránynak lennie, kár volt a jámborságban olyan ambicziózusan alacsonyra hajolnia. Az átkos kereskedelemtől leg­egyszerűbben akként szabadulhati meg a Haza, ha nem sokat teke- j tóriázik, hanem törvényt hoz, mely j eltiltja Magyarországon a kereske' delmet, ezt a dologtalan, spekulá- cziós, nyerészkedő foglalkozást. El kell törülni a kereske­delmet és higvjék meg uraim, mindjárt hihetetlenül boldog lesz a haza! . . . ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. I __ Sa ját tudósítónk távirata. Budapest, novemb. 21. A Ház mai ülésén Tallián Bala alelnök elnökölt. Széli Kálmán miniszterelnök az ülés elején beterjeszti az országház építéséről szóló jelentést. Krasznay Ferencz volt, aki hivat­kozott Szilágyi Dezsőre, aki minden alkotmányos tételünket históriai forrás­ból eredőnek mondta s igy mentelmi jogunk is — mondotta Krasznay — c iyos megpróbáltatások következménye. A rendi országgyűlés alatt — úgymond — mikor Vay Miklós bárót tábornoki rangjától megfosztották, nemcsak a fő­rendiház, de a karok és rendek is állást foglaltak a sérelem ellen. Ö a Nessi- ügyben igen sok mellék ezélzatot lát ; az egész nem egyéb, mint politikai zaklatás, ezért is kéri a mentelmi sé­relem kimondását. Visontai Soma szerint az a ka­tonai hatóság, a mely Nessit maga elé czitálta, egy nagyobb becsületügyi választmány, melynek határozataiba Fejérváry báró honvédelmi miniszter­nek is van beavatkozása . . . Fejérváry báró (közbeszól). A határozatokat csak tudomásul veszem. Visontai Soma ... és fölter­jeszti a királyhoz és a katonai választ­mány határozalhozatalaiba is beleavat­kozik . . . Fejérváry (közbeszól) Csak akkor, ha az Ítélet tulszigoru. Visontai kérdi a honvédelmi mi­nisztert, hogy ily értelemben beleavat­kozik-e a Vészi-ügybe és ? Fejérváry báró: Még nem tu­dom. Visontai további beszéde folya mán vitatja, hogy Nessit okvetlen ki kellett volna kérni a Háztól s csak aztán — ha a Ház kiszolgáltatt a — lelt volna joga a katonai bíróságnak Nessit megidézni. Megsértve látja tehát a mentelmi jogot s kéri ennek kimon­dását. Szünet után. Eötvös Károly beszélt, általános derültségben tartva a Házat. Midőn a T Gotterhalte“ ellen beszélt, kérdezte : 1 melyik ember tűri az orrán a le­i ~ \gjet? A „Gotterhalte“ légy orrunkon, el kell téhát onnan kergetnünk. Fejérváry Géza báró, a „Götter- halteg-X védi és kimutatni igyekszik, hogy ha el is játszák az álkos nótát olyan ünnepélyes alkalmakkal, a hol az uralkodó család is jelen van, ez nem képez közjogi sérelmet. Erre óriási lárma keletkezett, töb­ben megabzugolták a minisztert. A lárma perczekig tartott. Rakovszky István sürgős inter- pellácziót intéz Széli Kálmán minisz­terelnökhöz a puchói választás ügyé­ben, a hol a főbíró nem engedte be­szélni Ernst képviselőt. Széli Kálmán megígérte, hogy az ügyben a legszigorúbb vizsgálatot fogja meginditani. A vitát holnap folytatják A halálra ítéltek a börtönben. A tegnapi kettős halálos ítélet. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1902. nov. 21. Szomorú látogatást tett ma ta­lapunk egyik munkatársa. A szat­mári kir. törvényszék fogházában tegnap délután meglátogatta Bura Mihályt és Dobje Alexát, akikre csütörtökön este hét órakor mondta ki a földi igazságszolgáltatás leg- szörnyübb büntetését; a kötél ál­tali halált. Bent, a komor fogház hosszú folyosóján szinte ünnepélyes, néma csend uralkodik, noha az utezák képe még mindég a kettős halálos Ítélet megdöbbentő hatását mutatja és a város közönsége egy­általán nem tért napirendre a szen- zácziós esemény fölött. Lapunk, a „SzatmáriHírlap“ tegnap már a kora reggeli órákban részletesen beszámolt az izgalmas eseményről, a mi annyira lázba hozta az egész város közönségét, hogy a gép egész nap nem győzte ontani a példányokat, a melyeket lapunkból utánnyomni kellett. De nemcsak itt Szatmáron, hanem a kora délelőtti órákban a közeli kör­Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. © © ® t • Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! • © © © Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.

Next

/
Thumbnails
Contents