Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1902-11-19 / 9. szám
SZATMÁRI HÍRLAP. 9. szám 2 Szatmár, szerda 1902. november 19. jezést, hogy a kormány mielőbb törölje az olasz borvám klauzulát. Szünet után ugyanily értelemben beszélt Babó Mihály is. A vitát holnap folytatják. Lelkészbeiktatás karhatalommal. — Saját tudósítónktól. — Szatmár. nov. 18. Lapunk vasárnapi számában megemlékeztünk a nagy-károlyi gör. kath. magyaroknak memorandumáról s ismertettük „Nemzed küzdelem“ czim alatt kiadott füzetkét, mely sérelmeik elsorolását tartalmazza. Valóban mélyen elszomorító jelenség, hogy e tősgyökeres magyar városban Nagykárolyban, mily küzdelmet kell folytatnia annak a maroknyi népnek, mely nem akarja meg engedni azt, hogy az oláhság tért foglaljon k özöttük s őket a magyar hazá ból, a magyar nemzeti eszmétől csak egy lépésnyire is eltántorítsák. Magyarok voltak mindig, s azok akarnak is maradni s a hazafiságnak igazán követendő példáját mutatták meg nekünk. Küzdelmükben pedig egyedül állottak, de mióta tudomást szerzett arról az ország, bizonyára, sérelmeik minden igaz magyar hazafi szivében viszhangra fog találni s mindenki sietni fog segélyükre s nem hisszük, hogy a közvéle mény hatalmas nyomása alatt a kormány közbe ne vetné magát az illetékes egyházi hatóságnál arra nézve, hogy jogos, méltányos igaz kívánságok teljesedésbe mehessen s magyar ajakkal, magyar szívvel imádhassák templomukban a magyarok Istenét 1 Lapunk vasárnapi számában ismertettük az elkeseredett küzdelem előzményeit, mely abban összpontosult, hogy ők semmi szin alatt sem akarnak elfogadni oláh papot lelkészül, hanem követelték, miszerint részükre, orosz ritusu lelkész neveztessék ki, s amennyiben a nagyváradi oláh egyházmegye ilyent nem tud, vagy nem akar adni, engedjék őket kiválani s csatlakozni a munkácsi egyházmegyéhez, melyhez vonza őket történelmi múltjuk, saját óhajuk és vallásuk is.' Kérelmük süket fülekre talált, kiválni nem engedték őket, orosz ritusu lelkészt nem adtak nekik, hanem nyakukra küldtek egy oláh papot: Kávássy Györgyöt, kinek neve magyar ugyan, de mindez ideig az oláhság szolgálatában állott s bizonyára nem a magyar szellem ápolása, nem a hazafias érzés istápolója gyanánt jött Nagykárolyba. És a szegény magyarság hiába emelte fel tiltakozó szavát, hiába követtek el mindent, hogy e hallatlan sérelmet megakadályozzák, nem lehetett, a kinevezés megtörtént s Dr. Laurán Ágoston nagyváradi püspőki- helynök elrendelte a beiktatást. Vasárnap délelőtt 9 órakor történt meg a beiktatás, de oly körülmények között, hogyha a beiktatott papnak önérzete van, igyekezni fog lemondani állásáról s keressen magának csendesebb helyet, hol „áldásos“ működését háborítatlanul folytathatja. Már szombaton elterjedt a városban a hit, hogy vasárnap lesz a beiktatás, s hogy az simán lefolyni nem fog, mert az egyház hívei minden áron megakarják azt akadályozni s a papot a templomba be engedni nem fogiák. A beigtatással Dr. Brán Feliczián föesperest bízta meg a nagyváradi káptalan, ki minden jog ellenére magához vette a templom kulcsát, azt egyelőre a rendőrségnél deponálta s daczára, hogy Orosz János egyházgondnok azt tőle több ízben kérte, ki nem adta, hanem magánál tartotta. Minthogy pedig tudomást szerzett arról, hogy a hívek a beiktatást megakadályozni szándékoznak, rendőri segítséget kért. Vasárnap reggel már jóval 9 óra előtt nagy néptömeg lepte el az orosz templom környékét s rokonszenvének minden jelével halmozta el az egyház vezető férfiait, kik elfoglalták a czinte rém bejáratát. Már itt sem akarták megengedni a bemenetelt s csakis De- midor Ignácz rendőrkapitány felhivá sara nyitották ki a kis ajtót. Ekkor a néptömeg a templom tágas udvarára vonult s a vezetők a templom ajtajában állottak fel, kiket körülbelül mintegy 2—300 hitközségi tag vett körül. 9 óra előtt néhány perczczel 20 városi rendőr vonult fel a rendőrkapitány vezetése alatt s az utczán állottak fel. Pontban 9 órakor megjelent Dr. Brán Feliczián főesperes, Kávássy György lelkésszel, Demidor Ignácz rendőrkapitány kíséretében, hogy a beiktatást foganatosítsa. Midőn a templom ajtajához értek, Orosz János gondnok előlépett az egyházközség nevében tiltakozását fejezte ki a beigtatás ellen s kijelentette, hogy ők a kinevezett lelkészt el nem fogadják, ők oláh papot lelkészüknek el nem ismernek, a templomukba be nem eresztik és csakis erőszaknak fognak engedni. Az egész hitközség erre lelkesen csatlakozott a gondnok kijelentéséhez, mire Demidor rendőrkapitány előlépett s követelte a templom kinyitását. A rendőri közbelépésnek engedtek, a templom ajtaja megnyílt. Daczára annak, hogy a templomba senkit sem akadályoztak abban, hogy a templomba bejuthasson, oda mindössze öten mentek be, kik közül kettő oláh volt, három pedig vénasszony s a rendőrfőkapitány jelenlétében történt meg az ünnepélyes beiktatás!\! A főesperes felolvasta a kinevezési okmányt s átadta az uj lelkésznek az evangéliumot és a kulcsokat mire Kávássy lelkész beszédet mondott arról, hogy mi a |kötelessége a lelkésznek híveivel szemben és viszont? Beszédének legvégén említette, hogy a hazának hü fia lesz, de arról, hogy mily magatartást szándékozik követni, mily elvekkel kívánja ezt a tiszta magyar hitközséget vezetni, arról elfeledkezett megemlékezni, ellenben igen élénken megköszönte a rendőrség segítségét. Ezalatt künt a hitközségi tagok a Hymnust énekelték s a Szózat felséges accordjai hangzottak fel. A tüntetés a legnagyobb rendben folyt te. A kántort azonban be nem engedték, azon álláspontra helyezkedve hogy öt a hitközség fizeti s az rendelkezik vele, s igy a beiktatás még csak orgonaszó mellett sem folyhatott le. Midőn az egyházi szertartásnak vége volt, a kivonuló papokat minden oldalról „abezug“ „nem kell nekünk oláh" szenvedélyes kifakadás fogadta. A hitközség tagjai pedig ezután bevonultak a templomba s a kántor közreműködésével egyházi énekeket nekeltek. Az itt közölt szomorú tények élénk világot vetnek a nagyváradi gör. kath. egyházmegye oláhositó törekvésére, melylyel nyelvben és érzésben hozzánk nőtt gör. kath. magyar testvéreinket elszakítani akarják. ügy látszik, hogy a nagyváradi gör. kath. püspökség már elfeledte 1893. augusztus 9-ének rémes éjszakáját, a J midőn a felzudult népharag megostro- j móllá a püspöki rezedentiát, az oláh seminariumot és az összes román lö- j rekvések vezető agitátorainak házait! Laurán Ágoston gyáva nyűiként menekült a rendőrség oltalma alá, Brán Felicián pedig még csak akkor kezdte bontogatni szárnyait. A fellázadt népharag pusztító tüz- ként rombolt akkor mindent, ami a kezeügyébe került és úgy látszott, hogy a magyarság sérelmének e vulkanikus kitörésü megtorlása hasznos leczke volt- A gör. kath. egyházmegye elhallgatott egy időre, de most ismét reánk veti kaján tekintétét és vércse körmeit belevágja testünkbe. A nagykárolyi gör. kath. egyház- község történelmi múltjához méltóan járt el, midőn erélyesen tiltakozott annak a lelkésznek beigtatása ellen, a kinek nyílt törekvése a magyarságnak egyik legerősebb védbástyáján rést ütni. Hazafiui üdvözletünket küldjük a nagykárolyi gör. kath. egyházközségnek, és biztosítjuk, hogy az egész magyar haza velük tart nemes törekvéseik keresztülvitelénél. NAGYKAROLYI HÍREK. * Erzsébet ünnepély. A nagyká- rolyí kereskedő tanoncziskola folyó hó 16-án tartotta meg Erzsébet királyné emlékére rendezett ünnepélyét. Pilcz Zsigmond I., Szunyoghy János II. és Szűcs Béla III. o. t. szavaltak, a fel-1 olvasást pedig Dr. Lucz Ignácz igazgató tartotta, a ki feladatát fényesen oldotta meg, mert gyönyörködtetett és tanított. * EJucsuestély. A Kun-Félegyhá- zára áthetyezett Makay József honvédszázados tiszteletére jóbarátai a régi Casinó helyiségében bucsuestélyre jöttek össze vasárnap este, melyen mintegy negyvenen vettek részt. Számos pohárköszöntö hangzott el, többek között nagy derültséget keltett Kemény Alajos pénzügyigazgatónak humoros, verses bucsuzója. A társaság az éjféli órákig maradt együtt. ÚJDONSÁGOK. A „Szatmármegyei gazdasági egyesület“ ülése. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, november 18. A „Szatmármegyei gazdasági egyesület“ tegnap délután fél 3 órakor a városháza tanácstermében igazgató-választmányi ülést tartott, melynek legfontosabb tárgya a közgyűlés elé kerülő tárgyalási anyag összeállítása és megállapítása volt. A választmányi tagok szép számmal jelentek meg a tanácskozáson, a mi fényes bizonyítéka annak, hogy a .Gazdasági egyesület* vezető férfiai gazdasági állapotaink javítása érdekében készséggel működnek közre és megtesznek mindent, a mi a közérdek szempontjából hasznos és szükséges. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az ülés tudomásul vette a földmivelési miniszter leírását. Az ülés második tárgya a .Gazdasági egyesületek országos szövetségének“ deczember 15-iki nagy gyűlésére kiküldendő tagok megválasztása volt. Kiküldettek : Domahidy Sándor, Domahidy Elemér, Jékey Zsigmond, Luby Béla és Szentiványi Zoltán. Egyidejűleg elhatározta az ülés, hogy az „Országos szövetséghez* két évi tagsági dij czimén 200 koronát beutal. A választmány sajnálattal vette tudomásul a „Központihitelszövetkezet* kedvezőtlen átiratát és elhatározta, hogy a kényszerárverésre kerülő kisbirtokok megmentésére irányuló szövetkezet eszméjét nem ejti el, hanem bevárja a miniszter ide vonatkozó válaszát és annak tartalma szerint esetleg más irányban indítja meg a mozgalmat. Ezután Poszvék Nándor egyleti titkár tett jelentést a szölőolf vány okról, melyek a kedvezőtlen időjárás folytán az egylet által fentartott telepen elpusztultak. Az egyletnek ez által megzavart anyagi egyensúlya rendezése czéljából az egylet nagyobb miniszteri segélyt kér. A választmányi ülés Beck Adolf sósipusztai birtokost az egylet tagjai sorába felvette. Haraszthy Tamásról emlékezett még meg kegyelettel a választmány, melynek megtörténte után az elnök az ülést berekesztette. * Elnökválasztás a gazdasági egyesületben. A „Szatmármegyei gazdasági egyesület* elnöki széke ma lesz betöltve. Mi e tárgyban már ismertettük álláspontunkat és reméljük, hogy a gazdasági egyesület mai közgyűlésének bizalma olyan férfiút ültet az elnöki székbe, kinek neve és egyénisége biztosítékul fog szolgálni arra nézve, hogy a Gazdasági egyesület által tervbe vett sok hasznos és humánus intézkedés megvalósítható legyen. A „Szatmármegyei gazdasági egyesület vezérszerepet vissz a sok különböző irányzatú gazdasági egyesületek között, csak természetes tehát, hogy az elnöknek rendelkeznie kell mindazon tulajdonságokkal, melyek ezen nagyfontosságu egyesület helyes vezetéséhez feltétlenül szükségesek. * Megyei küldöttségek a minisztereknél. A beköszöntött tél meghozta a szegény emberek ijesztő rémét: a nyomort. És ezt érzi a társadalom is, mely megmozdult, hogy segítsen a nélkülözők ezreinek szenvedésein. De kétségkívül leghatályosabb eszköze a nyomor enyhítésnek, ha az ínségesek kezébe munkát adunk, hogy megkereshessék kenyerüket. Ilyen inségmunkák kieszközlésére megy fel ma egy küldöttség a kereskedelmi és belügyminisztériumhoz. A küldöttség vezetője Hugonnai Béla gróf főispán. Tagjai: Nagy László alispán, Pap Géza polgármester, Domahidy Sándor, N. Szabó Antal, Papp Kálmán és a megyebeli országos képviselők. Reméljük, hogy a miniszterek teljesíteni fogják a küldöttség kérelmét. * Uj elemi iskola. A szeptemberi beiratások alkalmával a tanköteles gyermekek száma annyira megszaporodott, hogy a meglevő iskolák kevésnek bizonyultak azoknak befogadására s igy sok tanuló az iskolából kimaradt. A tanfelügyelőség annak idején egy uj iskola felállítására, illetvejegy es osztályok szervezésére kérte fel a várost, mely tekintve az ügy sürgős és közérdekű voltára, azonnal intézkedett s az uj iskola helyiségéül a régi Vigadó termét jelölte ki Ez azonban sok akadályba ütközött.
