Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1902-11-19 / 9. szám
9. szám. Szatmár, szerda 1902 november 19. 3 így minden mulatság vagy bál után egy nap szünet lett volna, a mi ugyan örömére szolgált volna az ifjúságnak, de sehogysem tetszett a városnak. A dolog vége az lett, hogy a város megunva a sok huza-vonát, időközben tárgyalni kezdett Halmi Jánossal s most az ö házába rendezi be az uj iskolát, mely már a napokban megnyílik. * Teljes tanácsülés. Tegnap kedden délelőtt a városháza kistanácstermében Pap Géza polgármester elnöklése alatt teljes tanácsülés volt, melyen a folyó ügyeket intézték el. * A kávés bűne. Vígan szólott a muzsika vasárnap éjjel K. L. Attila utczai kávéházában, midőn a véletlen arra vitte B. L. uszkai földbirokost. A jómódú földbirtokos nem tudott ellenállni a szép zeneszó csábos hangjainak s egy pikkolóra betért az éjjeli mulatóhelyre. Megjelenése láthatólag felvillanyozta a czigányt a ki még tüzesebben húzta, mig a kávés és alkalmazottai hajlongva üdvözölték a kedves vendéget. A kasszában trónoló tündérnő csábos pillantásokat lövelt a jámbor földbirtokosra, ki szemeinek ragyogásában közvetlen közelről akart gyönyörködni és azért maga mellé ültette a bájos szirént. A kassza tündére készséggel engedett a meghívásnak s csakhamar bebizonyította, hogy nem annyira tündökölni, mint inkább inni tud. A pezsgös palaczkok száma ugyanis rohamosan kezdett szaporodni s csak úgy- folyt az isteni nektár. A mulatság vége az lett, hogy a földbirtokos alaposan elázott és az sem tudta, mi történik vele. Mikor reggelre kialudta mámorát rémülten vette észre, hogy 800 koronát tartalmazó pénztárczája eltűnt. Azonnal jelentést tett a rendőrségnél, mely szigorú vizsgálatot indított. A rendőrség mindjárt a kávést gyanúsította a lopással és ez irányban kezdett nyomozni. A vizsgálat beigazolta a rendőrség gyanúját, mert a házkutatás alkalmával a kávésnál megtalálták a földbirtokos pénztárczáját s benne a pénzt. A kávés, ki a kasszírnő segítségével lopta meg a magával tehetetlen, teljesen elázott földbirtokost, már bevallotta bűnét. * A Lövész-egylet kérelme. A Kossuth kert rendezése folytán hajléktalanná lett lövész-egylet azzal a kérelemmel fordult a városi tanácshoz, hogy részére a kültelken építsen uj otthont. A lövész-egylet egyúttal mellékelte a terveket és a költségvetést is, melyből világosan megállapítható, hogy mennyibe kerülne a városnak a lövész-egyletnek újonnan építendő hajléka. A városi tanács a tegnapi tanácsülésen foglalkozott a lövészek kérelmével és ezt véle- nyezés végett kiadta a gazdasági szak- bizottságnak. * Szamárhurut Udvariban. Szat- már-Udvari elöljárósága jelentést tett Csaba Adorján főszolgabírónak, hogy a községben a gyermekbetegségek egyik réme, a szamárhurut, ijesztő mérvben fellépett. E jelentés alapján a főszolgabíró intézkedett, hogy Egry Károly dr. járásorvos a helyszínére sürgősen kiutazzék és a betegség mérvéről azonnal jelentést tegyen, mely jelentés után aztán az iskolák esetleges bezárása iránt intézkedni fognak. * Magyar név. Grünfeld Leopold ismert helybeli fakereskedő és leánya belügyminiszteri engedélylyel „ Robert“-re magyarosították nevöket. * A vásári tolvajlások ellen. A rendőrfőkapitány, helyes előrelátásból gondoskodott róla, hogy a vásári közönség vagyonbiztonsága megóva legyen. Még tegnap elrendelte, hogy mindazok az alakok, akik már büntetve voltak és a kik ellen bűnügyi eljárás van folyamatban, a vásár tartamára a rendőrségnél fogva tartassanak. Ha azonban a mai vásáron mégis történnének zsebtolvajlások, arról a rendőrség valóban nem tehet. * A megrendszabályozott talmu- disták. Fleischman Adolf helybeli kereskedő azzal a panaszszal állított be Tankóczi Gyula h. rendőrfőkapitányhoz, hogy nehány idevetődött, fanatikustal- mud tanuló öt tettleg bántalmazta azon állítólagos okból, mert ő az orth. hitközség rabbijáról sértőleg nyilatkozott. Tankóczi Gyula a megsértett kereskedőnek azzal szolgáltatott elégtételt, hogy a rabbit magához hivatta és tudomására hozta, hogy ha hasonló panasz merül föl bármelyik tanítványa ellen, úgy az illetőt a város területéről haladéktalanul eltolonczoltatja. * A megidézett főszolgabírói hivatal. Csaba Adorján főszolgabíró ellen Fehér János oroszfalusi foglalkozás nélküli egyén a helybeli törvényszéknél rágalmazásért följelentést tett. A panaszos czélja általános tiszteletnek örvendő főszolgabírónkat megsarczolni, a mi azonban aligha fog neki sikerülni. Ebben a perben a főszolgabírói hivatal valamennyi hivatalnoka e hó 21-re van beidézve a törvényszékhez. Ha a szol- gabirák és hivatalnokok tanúként megjelennek, hogy főnökük ügyében valljanak, akkor a jogkereső felek hiába fognak a főszolgabírói hivatal ajtaján kopogtatni. * Utóállitás. E hó 20-án városunkban sorozás lesz, mely alkalommal a fősorozásról elmaradt hadkötelesek kerülnek sorozás alá. + Az állatvásár forgalma. A tegnapi állatvásáron olyan tömeges felhajtás történt, a minőt az utóbbi időben vásárainkon nem igen láttunk. A nagy felhajtással szemben megfelelő vételkedv is mutatkozott. Az állatvásár forgalmából holnapi számunkban kimutatást közlünk. * Illemhely felállítása. Tankóczi Gyula h. főkapitány előterjesztést tett a városnak a Deák-téren létesítendő illemhely felállítása iránt. A város még nem határozott a főkapitány előterjesztése felett. * Utczáink világítása. Panaszos levél érkezett hozzánk, melyben a levélíró Németi utczáinak, a mostoha városrésznek elhanyagolt világításáról panaszkodik, A midőn a felszólalásnak helyt adtunk, kifejezzük abbeli reményünket, hogy a polgárság jogos kívánságait hatóságunk figyelembe veszi s gondoskodni fog róla, hogy egyetlen polgártársunknak se legyen oka hasonló felszólalásra. * A jó kenyér. A jó kenyér olyan, mint a jó bor, egyiknek sincs szüksége czégérre, dicséri az önmagát mindegyik. Ha mégis megemlítjük hogy a Petőfi-utcza 1. sz. alatt levő „Alföldi házikenyér sütödéjében“ a legjobb I HÍRLAP. valódi házikenyér kapható, úgy ennek kijelentésére a jól megérdemelt elismerés késztet bennünket. Felhivjuk olvasóink figyelmét e kitűnő kenyér beszerzési-forrásra. TÁVIRATOK. A király állapota. Becs. nov. 18. (Saját tudó. sitónktól.) A király fájdalmai alább hagyták. Az orvosok remélik, hogy Őfelsége a jövő hét elején annyira jobban lesz, hogy Schönbrunból átköltözhet a Burgba. A Nessy-ügy. Budapest, nov. 18. (Saját tudósítónktól.) Minthogy az indem- nitás tárgyalása csütörtökig nem ér véget, holnap javaslatot szándékoznak előterjeszteni, hogy a Nessi- ügy tárgyálása csak az indemnitás letárgyalása után tűzessék napirendre. EGYLET. A felruházó egylet elnöknöje. Az izr. gyermek felruházó-egylet tisztújító üléséről tegnapi számunkban közölt hírünkben az egylet megválasztott el- nöknőjeként Becz Jánosnét tüntettük ki. Minthogy elnöknövé Becz Simonné úrnőt választották meg, a téves névcserét készséggel rektifikáljuk. A katholikus kaszinó összejövetele. A katholikus kaszinó részben kibővített, részben uj helyiségében f. hó I 23-án vasárnap este társas összejövetel lesz, a melyre a tagokat s azok családját, valamint ezek vendégeit — meghívók mellőzésével — ezen utón tisztelettel meghívja a kaszinó elnöksége. TÖRVÉNYKEZÉS. § Vétkes bukás. Virágzó üzlete volt Halmiban Leichtmann Adolf kereskedőnek. De minél jobban ment az üzlete, minél több pénz folyt a pénztárba, annál kevesebbet fizetett a hitelezőinek. A hitelezők eleinte szép szóval kérték követeléseik kiegyenlését, mikor ez nem használt, csődöt kértek Leichtmann ellen. A bíróság a kért csődöt el rendelte s ekkor kitűnt) hogy a rósz útra tévedt kereskedő hitelezőinek szándékos megkárosítása végett könyveket sem vezetett, sőt még egyesek kárára apróbb sikkasztásokat is elkövetett. A kir. ügyészség csalárd bukás és sikkasztás bűntettével vádolta a bűnös kereskedőt, kinek ügyében ma ítélkezett a szatmári kir. törvényszék. A tárgyalást Papp József törvényszéki biró vezette. Közel húsz tanút hallgattak ki, akik részint a vádlott mellett, részint ellene vallottak. A bizonyító eljárás befejezése után Orosz Sándor dr. alügyész a csalárd bukás és sikkasztás bűntettében kérte vádlottat bűnösnek kimondani, mig Lederer Zsig- mond dr. védő felmentést kért. A bíróság csak a vétkes bukás vétségét látta fenforogni s ezért Leichtmann Adolfot 200 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A „Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, nov. 18. Buzakinálat mérsékelt, a vételkedv mérsékelt. Nyugodt irányzat mellett 20,000 métermázsa került forgalomba, tartott árakon. Egyéb gabonanemek változatlanok. Időjárás: borús. Zárlat 5 órakor: Búza 1903. áprilisra > .....................7.71—7.72 Rozs 1 903. áprilisra........................6.71—6.72 Zab 1 903. áprilisra........................6.41—6.42 Tengeri 1903. májusra...................5.84—5.85 Repcze a ugusztusra........................—.------.— Zá rlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ..........................661.50 Mag yar hitelrészvény ........................ 699.50 Les zámitolóbank részvény................... 440.— Rim a-Murányi vasmű részvény . . . 464.50 Osztrák-magyar államvasuti részvény . 687.— Küzuti vasút...........................................611.— Városi villamosvasút részvény . . . 325.50 REGÉNYCSARNOK. A LEJTŐN. 9 Regény. Irta: Glaretie Gyula. Elhagyja Párisi, ezt az oczeánt egy pocsolyáért. Mornas legyőzte kishitűségét, gyengeségét és felemelve makacs fejét, belenézett nyomorúságos, foltos kis tükrébe és megpillantva erélyes, férfias arczát, merészen mondá: — Nem; én nem vagyok falura való. Elhagyjam Párist, mikor Párist akarom ? És az enyém lesz ! Mi gátol ebben? Az alkalom. Minden embernek üt az órája. Nyersen felnevetett és hozzá tévé : — Mindenkinek eljön az órája és ... a mandarinja! De ezt halkan mondta, mintha félne, hogy meghallja őt valaki. Aztán nevetett szükségtelen elővigyázata felett: — Minő estoba vagyok! Ha Khi- nában van a mandarin, nem hallja meg szavamat! III. Mióta Mornas Jean Lucieval ta* lálkozott, újabb oka volt, hogy ne temesse el magát Nizza kis elővárosában. Ha feltéve előbb már el is határozta volna magát szülővárosába visszatérni, a fiatal leány most Párishoz kötötte. Nagyon is gyakran felkereste az Aud- ran utczát: előbb csupa kíváncsiságból, később már szokásból és ő, a ki eddig sohasem „áldozott a gyengéd érzéseknek“, mint ironikus modorában mondani szokta, lassanként csodálatos módon ragaszkodni kezdett ehez a fiatal leányhoz, a ki nemcsak szerette őt, de megható bámulatot is érzett az annyira felette álló férfi iránt. Igen, eleinte csak az újság ingere vonzotta Jeant, vagy talán valami ösz- tönszerü regényes hajlam, a mi a 28 évvel jár, még olyan erős jellemeknél is, aminőnek Mornas magátt tartotta. És Jean mind gyakrabban kereste fel a szerény kis utczát, ahová amaz éjjel a fiatel leányt kisérte, viszontlátta Luciet, aki bemutatta őt anyjának, egy szerény derék asszonynak, aki boldog volt, hogy köszönetét mondhatott leánya megmen- tőjének. — Megmentő ? — ellenkezett Mornas. — Véletlenül ott voltam, ez az egész. — Véletlen, véletlen ! A világon semmi sem történik véletlenül uram! És ha kinevet is, elmondom, hogy ez esemény emlékére egy viaszgyertyát égettem a Saint-Piorre de Monmartreon I
