Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1902-11-19 / 9. szám
. • •TV*' Szatmár, 1902. november 19. Szerda. Első évfolyam. 9. szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . Fél évre . Negyedévre . Egy hóra . Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . 2 kor. Egyes szám éra 2 kr (4 fi.) 12 kor. 6 kor. 3 kor. 1 kor. SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. NyiIttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. I Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal: Kazinczy-u. 6. hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendők. fjajyvásár. Szatmár, nov. 18. Az ipari czikkek értékesitésé- nek leghatályosabb eszköze : a kereskedelem, fejlett színvonalon áll, úgy fejlesztőleg hat vissza az iparra is, egyik a másikkal szoros, szét- válhatlan kapcsolatban áll. Valósággal iker gyermekei közgazdasági életünknek. Az iparnak és kereskedelemnek viszont mozgató ereje, hajtó tengelye a piacz vagyis ez a hely, hol a kinálattal szemben tömegesen jelentkezik a kereslet. A folyton fokozódó szükségletek kielégítése hozta létre az u. n| országos vásárokat, vagy a mint a köznép mondja, nagy vásárokat. A nagy vásár tehát elsőrangú tényezője közgazdasági életünknek, melynek kimutathatólag meg van a kulturális hatása is. A vásár egyszersmind verseny, hol az érdekek önző harcza tör kielégítésre. A kisiparos mint kereskedő jelentkezik a vásáron s kész áruinak legjavát kinálja, hogy a másikat túlszárnyalja, a ki viszont a jónál jobbat igyekszik adni hogy a kínálat versenyében győztes^ legyen. Ennek pedig természetes kő vetkez- ménye, hogy az ipari czikkeV. előállítására iparosaink különös gondot fognak forditani, mert jól tudják, hogy fércz munkákat a szabad verseny mellett értékesíteni nem tudnak. — Iparosainknak ezen üdvös harcza pedig egy magasabb színvonalon álló iparos értelmiség keletkezését eredményezi, a minek hasznát aztán a fogyasztó közönség élvezi. A fogyasztás, illetve a kereslet, különösen egy olyan városban, mint a minő már Szatmár is, kielégítést talál, de nem találja meg ezt a vidék, mely minden nagyobb umporumnak fontos gazdasági szerve és igy a vidéknek kielégítése vitális érdeke városunknak. A vidék a mi organizmusunkban az ütér, mely vért szállít a mozgató szívbe. Zárjuk csak el a vér csatornákat, az a szív mindjárt megszűnik mozogni. Szükségünk van tehát reá, valósággal életszükségletünk, hogy a vidéket ide kapcsoljuk. Az országos vásárok, mint delej a vasat, ide szívják messze vidékről a. fogyasztó közönséget, mert a vidék piacza a közönség szükségletét és igényét tekintve, nemcsak figyelembe nem vehető, de az valósággal szégyen letes. És mégis egy nagyobb község szükségletét valami kisebb boltban összehalmozott, kiselejtezett áruval elégítik ki. És miért van ez? Mert vagy távol van tőlünk az a község vagy pedig a közlekedési eszközök olyan nyomorúságosak, hogy csodálkozni sem lehet azon, ha annak a községnek lakossága — akarva, nem akarva, — otthon fedezi szükségletét. Gondoskodnunk kell tehát jó országutakról, viczinális vasutak építéséről, a forgalmi eszközök olyan megteremtéséről, mely a messzebb levő vidék fogyasztó közönségét szükségletei fedezésére hozzánk utalja. Ha ez meg lesz, akkor kereskedőink és iparosaink nem fognak panaszkodni és városunk külső képe is más életszint nyer. Hasznosak a vásárok, de mit éránk vele, ha nem látjuk belőle azt a hasznot, mely czéltudatos gazdasági politika mellett elmaradhatatlan lenne. ORSZÁGGYŰLÉS. • - - - v A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, novemb. 18. A képviselőház mai ülésén Appo- nyi Albert gróf elnökölt. Napirend előtt. Ugrón János, reflektálva Visontai Soma múltkori közbeszólására, kijelenti, hogy a csongrádi ügyben semmit sem hallgatott el. A felszólalás után a ház folytatta a vitát. Az első szónok: Bakó László volt. Beszédében az 1848. évi XX. törvényezikk végrehajtását követeli. Az indemnitit nem fogadja el. Tomasics horvát képviselő visz- szautasitja a hazafiatlanság vádját. Ök a horvát radikális párttal mindig erélyesen szembeszállanak s a horvátok jól felfogott érdekéből a nagy horvát aspirácziókat nem osztják (Tetszés). Szeretné ha a horvát ellenzékek is itt helyet foglalnának. Eddig ezt nem akarták a negáczió miatt, jövőben azonban kilátás van fordulatra (Tetszés). És ha ez bekövetkezik, akkor a politika gvúpontja Budapest és nem Becs lesz (Általános zajos helyeslés.) Azután hosszasabban beszélt a horvát viszonyokról s kijelentette, hogy azok javulásában fő érdeme van a horvát bánnak, kit egyre gáncsolnak s kinek működését folyton kritika tárgyává teszik. Szerencsét kíván a bánnak a további kormányzáshoz. Ezután áttérve az indemnitire, röviden vázolta a jelenlegi politikai helyzetet, és végül kijelentette, hogy bízva Széli Kálmán miniszterelnök hazafisá- gában és tapintatában, az indemnitit megszavazza. Molnár Ákos az indemniti ellen érvelt s azon kívánságának adott kife. TARCZA. VergődésEgy öröklét keserve Minden parányi perez, Mióta tudni vágyom : Szeretsz-e ? Nem szeretsz ? Vigasztalan sóvárgás, Pokoli gyötrelem! Sötét kínom, ha látnád, Nem bánnál igy velem. Nem várnál egy napot sem, Hogy válaszod megadd: Hogy tégedet szeretném Szabad vagy nem szabad ? Remény és csüggedós közt Magammal nem birok 1 Egész nap fojtogatnak Könnyek és sóhajok . . . Még éjjel is álmából Szivem fel-felriad S vergődik nyomorultan A nagy kétség miatt. Szamolányi Gyula. Álarczos bál. Az én kis Margitom még a feleségem sem volt, már akkor se jó szemmel nézett rám a kis mamája; mióta pedig nőm, azóta az anyósom valóságos hárpia lett a háznál. Kérem ! Nekem nem szabad egy asztalnál enni a feleségemmel, csak tilokban szabad megölelni, vagy megcsókolni. Hiába vagyok annyira türelmes, mégis felpattant bennem a méreg. Az igaz, hogy a feleségem ezzel nem nagyon törődött, mert hiszen ö azért jött hozzám, hogy legalább férje legyen. Ha nincs más jó ez is! De ez boszantó helyzeti volt rám nézve s kényszerítve voltam megpirongatni a feleségemet. Micsoda ? Azt hiszik, hogy használt. Rámförmedt s akiről leány korában mindég azt hittem, hogy a született jóság, naivság, szendeség mintaképe, az most ugyancsak pergette piczi kis nyelvét. Sőt többet tett, befújta az anyósomnak, hogy én ő ellene kifogásokat emelek, hogy házunknál van. Ha hirtelen ki nem futok az ajtón, az anyósom által felkapott virágváz a fejemen törik izzé-porrá. Hanem a gyorsan berántott ajtó keserűbe meg — mert annak áttört egyik deszkája. — Mit csináljak ? Hová menjek... Igaz! az álarczos bálba ... Ma van. Bravó ! Az anyósomat pedig hadd fújja a méreg. * A feleségem belátta, hogy mégis borzasztó egy anyós az ő kis mamája és siratott engem. A kismamája pedig megvigasztalta: — Ne sirasd lelkem azt a méreg zsákot! Ha tudtam volna! ... No ne sírj . . . Megállj na ! Igaz, hogy erősen bántam vele . . . megyek, felkeresem. • Kereshet itt az anyósom, meg nem talál. Ah milyen kecses termetű maszkok ! No és csodálkozzék valaki rajta, hogy a férjek álarczos bálban mulatnak. — Amott, éppen most jött be az ajtón I Ejnye de csinos, milyen termete van . . . Úgyis bus vagyok, kimulatom vele magamat. — Azt hiszik önök, hogy nem mindjárt belém szeretett, de igen — sőt vacsorára pezsgőre hivott. Külön szoba ! Szemben a maszkommal . . . Szép gyönyörű termet. .. Iszunk, pezsgőzünk . . . Még a feleségemet is elfeledtem . . . Odadöltem szép maszkom hullámzó mellére . . . Szerelemittasan a mámortól szédülten kértem, vesse le álarczát . . . Kis kezével utána nyúlt . . . Boldogságtól reszketve vártam egy szép szőke angyalt, ragyogó két szemekkel, mosolygó ajkakkal — és az én anyósom voltl Izé. Mertz József Szatmár és vidéke elsőrangú czipőraktár Deák-tér. Keresztes ház. — Ajánlja a n é.közönség b. figyelmébe a feli idényre dúsan felszerelt Dfj, női és gyermek fiMF* ezipő raktárát. Elsőrangú magyar kézimunka. Nagy választék tiszti czipökben. Kúlénlegességek egyedüli raktára. JL
