Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-11-15 / 6. szám

2 Szatmár, szombat SZATMÁRI HÍRLAP. 1902. november 15. 6 szám. Ugyanezt kívánta Beöthy Ákos is, mert a javaslat kivételes jelleggel bir. Ebből aztán zajos vita kere­kedett. Apponyi Albert gr. elnök óriási zaj közepette szólalt fel és a ház­szabályokra hivatkozva, a javaslatnak a bizottságokhoz való utasítását kéri. Rátkay József szerint meg kell értetni a királylyal, hogy koldus or­szággal áll szemben, a melyet az óriási közös terhek már úgyis roska- dásig nyomnak. Nagy a szegénység Magyarországon — mondotta a szó­nok — igen rósz időben lépnek fel a miniszterek ilyen követelésekkel. A magyar király gavallériájára kellene hivatkoznunk, hogy az országot meg­szabadítsuk most ettől az újabb teher­től. (Óriási zaj.) Széli miniszterelnök hosszabban indokolja a törvényjavaslatot s kéri, hogy a Ház utasítsa azt a megfelelő bizottsághoz, mire a ház a jaslatot nagy többséggel a pénzügyi bizott­sághoz áttenni utasította. Maróthy előadó ezután a Nessi ügyről készített jelentését, melyet Ap­ponyi gróf indítványára, csütörtökön tárgyal a képviselőház. A tápéi és csongrádi választó- kerületekre elhatározták, hogy a tá­péi kerület választójogát nem füg­gesztik fel; ellenben a csongrádi ke­rület választójogát a jelen egész or­szággyűlési cziklusra, a Ház 175 szótöbbségei felfüggesztette. A vitát holnap folytatják. A debreczeni keresk. és iparka­mara közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Debreczsn, nov. 14. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara, a melynek kötelékébe Szat- márvármegye is tartozik, tegnap dél­után tartotta rendes közgyűlését a ka­mara díszes székhazában. A gyűlés lefolyásáról tudósítónk az alábbiakban számol be : Délután négy órakor nyitotta meg az ülést Szabó Kálmán elnök. Az el­szerelemmel, féltékenységgel telt csacsi nefelejcses levélkéket. Igen, már félté­keny is voltam. Féltettem Apollómat a pesti múzsáktól Thália, Terpsichore etc. kisasszonyoktól. És ... és aztán — mint már rendszeres — jött a kiábrándulás . . . Az volt a vesztem, hogy roppant élve­zettel olvastam a — hirdetéseket. Egy napon a következőre bukkan­tam : — Héra ! édes egyetlenem, ina ismét várlak. Ne késsél. Ölel Zeus. — Hah! Nyomorult! Sziszegtem és elfutottam sírni a szobámba. Hanem sírnom fájdalom minden erőlködésem daczára sem sikerült. Hát beértem annyival, hogy a naplómba belejegyez­tem : „Az igaz fájdalom nem önt kö- nyeket.“ Mindazáltal elhatároztam, hogy bánatomban nem fogok egész éjjel aludni, nem tanulom meg a nyövény- tant és holnap olyan halvány és bus leszek, hogy az egész ház összeszalad a vigasztalásomra. Ez sem sikerült mert . . . közbe nöki jelentések után, Grünwald József' ! a kamara segédtitkárának fegyelmi ügye került tárgyalás alá. A Magyarországban ugyanis a Györfly-Szterényi-ügyből kifolyólag egy vádaskodó czikk jelent meg Grün­wald József segédtitkár ellen, mely az zal vádolta meg a kamarát, hogy egy államsegélyes ügyben részrehajló, illetve kedvezőtlen jelentést tett a miniszter­hez s ez a jelentés ellenkezett a való­sággal. A segédtitkár azonban fegyelmi eljárást kért maga ellen s az elnökség elrendelvén, a vádak valótlan volta ki- derült, úgy, hogy a fegyelmi választ- j mány, az eszközölt alapos vizsgálat | után a segédtitkár ellen moginditott fegyelmi elővizsgálatot beszüntette, mert j eljárását tökéletesen szabályszerűnek s a kamara kifogásolt jelentését az; igazsággal mogcgyőzcnck találta. Ennek j folytán a kamara most felhatalmazást j adott megtámadott tisztviselőjének, hogy | a hivatalos sajtópert megindíthassa a közlemény helyett. Ezután a kamara Grünwald titkár iránt teljes rokonszen- vének és elismerésének adott kifejezést. A titkári jelentés beszámol a ka­marai ügymenet minden oldaláról a mi a múlt ülés óta felmerült. Ismerteti az elintézett miniszteri leiratokat, magán­megkereséseket, czég és védjed irato kát, illetékügyeket s azokat a közérdekű rendelkezéseket, melyeket fontosságuk­nál fogva a közgyűlés tudomására ér­demes hozni. Ezután a közgyűlés tárgyalta és elfogadta az elnökség által beterjesz­tett 1903. évi költségvetést. Ez a szük­ségleteit összeget 50.969 korona, a be­vételek összegét 59,464 koronával irá­nyozza elő s igv a számítás 395 kor. felesleggel zárul. A költségvetés 12700 koronát irányoz elő iparoktatási és iparfejlesztési czélolcra. Országszerte szabályozzák a ké- í ményseprési ipart s beosztják a váró'- sokat és vármegyéket munkakerüle­tekre. így tett legutóbb Szatmár- és Szabolcsvármegye, melyeknek szabály­rendeletei a közgyűlés előtt feküdtek. Ezek ellen részint a községeknek, ré­szint az érdekelt iparosoknak többféle kifogásaik voltak. Ezeket a kamara tit­kára vidéki körútja alkalmával megbe­szélte az illető iparosokkal s most a közgyűlés oly véleményt mondott a miniszternek, hogy abban ezek az ipa­ros érdekek is megvannak óva. Ezután a közgyűlés az állam se­gély iránt benyújtott folyamodásokat tárgyalta. Tiz ilyen kérvény feküdt a kamara asztalán, ezek közül 7-nek pár­tolta ügyét a közgyűlés s egyszermind jött a jogász tánczestély melyen regge­lig tánczoltam. Feledni akartam a hűt­lent minden áron és ez — sikerült. A második négyest egy nagyon fess fiúval tánczoltam, akivel utóbb megegyeztünk, hogy levelezni fogunk poste restante Vénus és Mars jelige alatt. „Isten veled Gréczia, én Rómá val tartok.“ . . . Azóta sok minden történt, azóta sok minden történt; azóta már Rómához is hűtlen lettem, de a kedves emlékek meg-megujulnak. Ma is jól esik vissza gondolnom az édes bakfis korra, az apró vakáczióbeli szerelmekre, en- felejcses levélkékre, egyébb kisded sza­márságokra. De legtöbbet jut eszembe Apolló, a göndör hajú szőke ifjú . . * Pythia ! Te édes, szent név . . . Pythia! Oh mintha most is halla­nám e nevet az ő ajkairól, amint csön­des nyári estéken misztikus félhomály­ban fülembe súgta: — Pythiám ! . . . tudomásul vette a miniszter leiratait, melyek 3 kérvényt kedvezöleg, másik 2-őt kedvezőtlenül intéztek el. Kedvezőtlen elintézésben részesül­tek : Hirsch Alti mármarosszigeti lakos­nak és Gasparik Antal debreczeni órás­nak kérvényei. Az első . magyar ónaczélárugyár mármarosszigeti czég 5000 korona, Dömsödy Ferencz debreczeni fésügvár 5000 korona, a szatmár-németi timár- sársnlat 1720 kor. értékű államsegély­ben részesültek. A gyűlés e gazdag tárgysorozat letárgyalása után a késő esti órákban ért véget. Szatmár város virilisei. A legtöbb adótfizetök névjegyzéke. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, nov. 14. A legtöbb adótfizetök jövő évi névjegyzékét az igazoló választmány, hosszas és fáradságos munka után, ma, péntek délelőtt, véglegesen összeállította. A virilisek lisztája a mai naptól a városházán a szokásos közszemlére lesz kitéve, ahol az érdekeltek betekintést nyerhetnek az igazoló-választmány mun­kájába s a törvényes határidőn belől, megtehetik esetleges felszólamlásukat. A legtöbb adótfizetök hiteles név­jegyzéke egyébként a következő: Schvalcz Albert 2755 kor. Markovis Iguácz 2263 11 Márkus Márton 2226 „ Dr. Keresztszeghy Lajos 1874 Dr. Lengyel Márton 1777 „ Ki.szeljy Károly 1648 „ Antal Kristóf 1581 „ Klein Vilmos 1474 „ Keresztes András 1463 Dr. Lehótzky János 1350 „ Fuchs Bertalan 1208 „ Fried Emil 1254 „ Halmi János 1154 „ Frieder András 1128 „ Dr. Farkas Antal 1011 Korányi János 945 „ Haraszty Tamás 856 ,, Heinrich Viktor 854 „ Sz. Török János 853 „ Dr. Wallon Gyula 850 Bossin József 841 Antal Dániel 818 Scheffeli Sámuel 817 Lengyel Endre 801 ti Kovács Leo 774 11 Jankóvits János 758 W Fogarassy Sándor 753 n Reiter Béla 746 „ Dr. Török István 740 Váray Kárdly 704 Wallon Lajos 692 Rosenfeld Miksa 684 „ Jákó Sándor 676 Gobi Ferencz 649 11 Berghoffer István 633 11 Horváth József 621 11 Uray Géza 617 Kovács Ábrahám 563 Scheiber Ferencz 559 w TÁVIRATOK. A király állapota. BéCS, nov. 14. (Saját tu­dósítónktól.) A király ma egész nap a Schönbrumi lakosztályában maradt és ágyából fölkelve, Íróasz­tala mellett dolgozott. Ö felsége az éjszakát jól töltötte. Az osztr. körmi ny válság Becs. nov. 14. (Saját tudó- í sitónktól) A „Neue Freie Presseu \ értesítése szerint az osztrák poli- ! tikai helyzet nagyon válságos. Kör- bér miniszterelnök elhatározta, hogy 10 felségének rendelkezésére bo- ! csátja tárczáját. A régi országházból szinház. Budapest, nov. 14. (Saját tudósítónktól.) Beöthy László, a i Nemzeti Szinház volt igazgatója, ma kérvényt adott be a fővároshoz, hogy a régi parlamentet engedje szín­házzá átalakítani. Az átalakítást i 130.000 korona költséggel eszkö- j zölné, ha a főváros 20.000 korona I évi bér mellett, liarmincz évi idő­tartamra köt vele szerződést. Konfiskált lapok. Lemberg, nov. 14. (Saját tudósítónktól.) Az összes reggeli lapokat tegnap konfiskálták, mert közölték Piehlernek a magyar kép­viselőházban a przemysli tizedik hadtest viszonyaival foglalkozó be­szédét. Popovies összeférhetet­lenségi ügye. Budapest, nov 14. (Saját tudósítónktól.) Popovies István országgyűlési képviselő összeférhe­tetlenségi ügyében, az összeférhetet­lenségi zsűri ma délutáni tanácsko­zásán kimondotta, hogy a képvi- I selő ügyében az inkompatibilitást nem látja fönforogni. ÚJDONSÁGOK. A hóhérhymnus miatt. Egy tartalékos huszárhadnagy esete. Szatmár, november 14. Nessi Pál Gotterhalte-afférja alkalmából lapunk egyik barátja érde­kes történetet közöl velünk, a mi har­madéve esett meg Budapesten a legna­gyobb titokban. Valamelyik előkelő vendéglőben vacsorázott B. E. fiatal orvos, a kinek később virágos jókedve támadt és maga mellé rendelte a czigányt. A sok vig és szomorú dal nem eléghette ki a lelkét, azért odaszólt a prímásnak: — A Kossuth nótát ! A következő perezben már föl­csendült a magyar szív legkedvesebb melódiája : Kossuth Lajos azt üzente. A czigány másodszor akart bele­fogni mikor odalépett B. E. asztalához egy bakafőhadnagy: Ha nem csalódom, uraságodat már láttam huszártiszti egyenruhában. Tud­hatná, hogy tartalékos léttére meg kell válogatnia, mit huzat. Mi köze hozzá? — felelte B. E. flegmatikusán. — Kérem a névjegyét. Abból maga nem eszik. Ha pedig nein hordja el magát, fel fogom rúgni. A bakafőhadnagy erre kiment az utczára, és behívta a legközelebbi rendőrt hogy ez szólítsa igazolásra B.-t.

Next

/
Thumbnails
Contents