Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1902-11-15 / 6. szám
6. szám. Szatmár, szombat SZATMÁRI HÍRLAP. 1902 november 15. 3 Tovább nem is takargathatta in- kongnitióját, hiszen a sértéssel elérte azt, hogy át kellett adnia a kártyát a spiczli szerepet játszó osztrák tisztnek. Ez is csak ezt várta, mert nyomban följelentette; az úgynevezett becsület- ügyi eljárás pedig megfosztotta B.-t tartalékos huszárhadnagyi rangjától. Mindez pedig azért történt, mert az a megrontó szellem, annak szolga- lelkii sok embere fenyegető veszélynek tekinti, hogy a magyar szivnek kellemesebb a Kossuth nóta mint a fekete sárga Gotterhalte. * A püspök adománya. Meszlényi Gyula püspök 10 koronát adott át Tan- kóczy Gyula rendőrfőkapitánynak azzal a meghagyással, hogy azt a Ne vetlen-faluban építendő ev. ref. templom költségeihez való hozzájárulása czimén az egyház elöljáróságához juttassa. Az adományt a főkapitány rendeltetési helyére juttatta. * Értekezlet a kender és lenfonógyár Ügyében. A városunkban létesítő kender és lenfonó gyár kérdésével foglalkozott tegnap a legutóbbi közgyűlés által kirendelt bizottság. A nagy- fontosságú értekézleten a tanács részéről jelen voltak: Papp Géza polgár- mester, Vajay Imre dr. főügyész, Tan- kóczy Gyula rendőrfőkapitány, Pethő György tanácsos, Erdélyi István főmérnök és a „Szatmármegyei gazdasági egyesület részéről Poszvék Nándor titkár, valamint az összes bizottsági tagok. A bizottság többek hozzászólása után azt határozta, hogy a létesítendő kender gyár részére 30 holdnyi területet 12 évre díjtalanul átenged. Az amúgy is túlterhelt város messzebb menő áldozatot nem hozhat. Ezen határozatról az „Első magyar vitorla vászon és kendergyárat értesítik és a gyártól veendő értesítés után a továbbiakra nézve külön fognak határozni. Helyes ugyan, hogy az illetékes körök a hozandó áldozatot a város teherviselő képességének arányosítani igyekszenek, de viszont itt annyira fontos közigazgatási érdekről van szó, hogy a város közönsége esetleg másnemű áldozat meghozatala elöl sem zárkózhatik cl. Nem szabad tehát szigorúan egy merev állásponthoz kötni magunkat, hanem lehetőleg minden erőnkkel oda kell törekednünk, hogy ezen iparvállalat városunkban mielőbb létesíthető legyen. * Tél van. A kalendáriomnak nem lehet hinni. Tekintély dolgában lassan- kint leszáll a meteorologia intézet nívójához. Tudunk példát, hogy a Gergely pápa alkotására esküvő emberek a nyárt ünnepelték s a bérezek hasadékán még nem olvadt el a hó. A kalendáriom hivatalosan ma is őszt jelent csupán, holott pedig lassacskán, szinte észrevétlenül belesüppedtünk a télbe. A fák elhullaj- tott levelén csillog a dér, reggel-este leborul a köd, s csak a hó hiányzik a tél képéhez. A hideg, az igazi téli hideg már megérkezett. A háztartások budgetjét immár élénken felemelte a szén és a fa-szükséglet, mivelhogy a fűtés általános. A téli kabátok uj divatja, kürülprémes remek fajta is megmutatkozott, s bizony nem éppen azért öltötték fel a bunda tulajdosok, hogy látá suktól pékkadjon akinek nincsen, de a hideg ráparancsolja az emberfiára a védekezést. A hirtelen változott idő különben az influenzások számát is deret kásán meggyarapitotta, no meg inspirálbohó, gondatlan ifjakat, akik téli versekkel szoraoritják a szerkesztőségeket. Aminél nagyobb bajtól óvjon a gondviselés. * A vármegyék pénzkezelése. A Belügyi Közlöny tegnapi száma közli a belügyminiszter rendeletét, melylyel a megyei és gyámpénztárak államositá- ról szóló törvényt életbelépteti. A rendelethez háromrendbeli tüzetes utasítás van csatolva. A vármegyei pénzkezelési reform életbeléptetése és a vármegyei pénztárak átvétele iránt már a minap kiadott körrendelet folytatásaképpen az 1902. III. t.-cz. végrehajtására vonatkozólag jelenik meg ez a pénzügyminiszterrel egyetértőleg megállapított háromrendbeli utasítás, vagyis a pénztári, számvevőségi és gyámpénztári részletes utasítások. A rendszerváltozás folytán az állami szolgálatba átlépő vármegyei számvevők és pénztári tisztviselők szolgálati viszonyaira és felelősségére nézve az állami tisztviselőkre érvényes törvények és szabályok lesznek az irányadók. A vármegyékkez intézett kisérő leiratban hangsúlyozza a miniszter, hogy a reform megalkotását nem az állam- hatalom terjeszkedésére való törekvés és nem az állam pénzügyi érdeke, hanem kizárólag a vármegye közönségének a helyes közigazgatási vagyonkezeléshez fűződő érdeke sürgették. Elvárja tehát a vármegyéktől, hogy méltányolni fogják a törvényhozásnak és a kormánynak a közigazgatás javítására irányuló törekvéseit, hogy buzgón fognak közreműködni az akadályok elhárításánál: a vármegye főtisztviselői pedig felszabadulva a vagyonkezelés ellenőrzésével járó munkától és felelősségtől egész erejüket a közigazgatási ügyek gyors és pontos intézésének és az önkormányzat egészséges fejlesztésének szentelik. * Jótékonyság rendeletre. Korunk a humanismus jegyében él, de úgy látszik, hogy az emberbaráti szeretetés jótékonyság mérve nem képes enyhíteni a nyomor nagyságát. Erre vall a belügyminiszter egy rendelele, melyet va- valamennyi közigazgatási hatóságnak megküldött és a melyben elrendeli, hogy a vakokat gyámolitó intézet javára könyöradományokat gyűjtsenek. * Hivatalvesztésre ítélt jegyző. Pákay Gyula tataházi körjegyző ellen több rendbeli visszaélés miatt fegyelmi eljárást indítottak. Bács-Bodrogvármegye közigazgatási bizottsága a napokban döntött a könnyelmű körjegyző ügyében s miután a több rendbeli visszaélést és szabálytalanságot a bizottság beigazoltnak találta, a körjegyzőt hiva talvesztésre Ítélte. Az ítéletről tegnap érkezett meg az értesítés a szatmári járás főszolgabírói hivatalához. * A nagybányai bánya-betörés. Lapunk szerdai számában részletesen beszámoltunk arról a furfangosan kieszelt, vakmerő betörésről, a mit két bányamunkás követett el Pokol Elek borospataki aranybányájában. A betörés ügyében megindított vizsgálat eredményéről, nagybányai tudósítónk most még a következőket írja: A vizsgálat folyamán ugyanis kitűnt’ hogy a tettesek Pokol Elek bányatulajdonos bányaőrével összejátszottak és az őrnek huszkoronát adtak, hogy zavartalanul végezhessék bűnös dolgukat. — Időközben azonban az őr megbánta tettét és a betörést megelőző napon mindent elmondott gazdájának s a kapott tiz forintot is odaadta. Pokol Elek, igy értesülvén a tervezett betörésről, éjjel lesbe állott, hogy elcsípje a hívatlan vendégeket, de három éjszaka egymásután, hiába várta a betörőket, azok nem jelenkeztek. Pokol Elek már azt hitte, hogy a betörők is j elállottak tervüktől, midőn a negyedik ! éjszaka tényleg jelentkeztek a hívatlan vendégek, de — mint megírtuk — az őr éberségénél fogva, rajtacsipettek, de ügyesen megugrottak. A tetteseket a csendőrség másnap délelőtt már el is fogta s a nyomozás is annyira befejezést nyert, hogy az ottani vizsgálóbíró az iratokat tegnap átküldötte a szatmári kir. ügyészséghez. * A kik húsra éheztek. Friedman Farkas és Berkovits Herman krassói lakosok megirigyelték azok helyzetét, a kiknek módjukban áll naponként húst enni. Mivel pedig nekik ritkán nyílt alkalmuk ahhoz, hogy asztalukon jó és kellemes illatú pecsenyét lássanak, elhatározták, hogy segitnek a dolgon s a pecsenyére való pénz helyett meg- { szerzik magát a pecsenyét. És úgy is tettek. Éjnek idején feltörték Pzrael 1 Jakab mészárszékét és onnan egy fél- métermázsa húst elemeitek. De sajnos, a sors ezúttal is mostoha volt velük szemben, mert rajta vesztettek s most a törvény előtt kell számolniok tettükért. A tegnapi tanácsülésből. A tegnapi tanácsülésen került elintézésre a „Szatmári gőzmalom egyesület részv. társaság“ azon kérvénye, melyben a várostól kövezetvárn mentességet kér. A tanács Tankóczy Gyula előadó előterjesztésére a kérelmet megtagadta. * Egy búr harczosnö felolvasása. Angyal Jolán dr. volt tábori orvosnő a ki részt vett a bur-angol háborúban, ma és holnap este a Pannónia nagytermében, a háborúban szerzett élményeiről, orvosi diplomájának megszerzéséről és a lezajlott háború sok részleteiről tart. Angyal Jolán dr. úrnő rokonszenves megjelenésű nő, a kin épenséggel nem látszik, hogy átélte egy világtörténeli jelentőségű háború véres izgalmait. Angyal Jolán dr. tiz évig élt külföldön, férjével beutazta egész Afrikát. A burangol háború véres hullámai a boldog házaspárt is magával ragadta, beállottak a búr harczo- sok közé, a hol a felolvasó nő férje — angol golyótól találva — halálát lelte. A hős lelkű asszony pedig küzdött tovább, önfeláldozóan gyógyítva, ápolva a betegeket. A felolvasás iránt mely esté 8 órakor kezdődik nagy az érdeklődés. Belépti-dij nincs. + Kazánvizsgálat. Doktor Ármin m. kir. iparfelügyelő Debreczenből a helybeli és vidéki gyárak felülvizsgálata végett városunkba érkezett és a kazánok felülvizsgálatát tegnap már meg is kezdette. * Csiklandós történetek. Tanköczy Gyula rendőrfőkapitányunk lépten-nyomon olyan intézkedéssel lepi meg a közönséget, mely hivatva van a személye iránti bizalmat növelni. És nemcsak a közbiztonság érdekében fejt ki erélyes tevékenységet, hanem erkölcsi állapotaink javitása érdekében is lelkiismeretesen dolgozik. Alig foglalta el diszes hivatalát, a kóborló cselédleányok megrendszabályozása tárgyában bocsátott ki egy hasznosnak bizonyult rendeletet; legújabban pedig ügyeimét a piaczi könyvárusokra terjesztette ki, akik erkölcsrontó, trágár tartalmú könyvek terjesztésével az alsóbb néposztály erkölcsi érzületét valósággal megmetélyezték. Ezen könyvek el- árusitását betiltotta, a talált példányokat pedig elkobozta. TÖRVÉNYKEZÉS. § Hatóság elleni erőszak. Szend- vel László misztótmogyorósi lakos, bányamunkást egy rendőr utczai botrányért bekísérni akarta. Az atyafi azonban illuminált állapotban lévén, a rendőrnek ellenszegült, azt földhöz verte, sőt ráadásul még föl is pofozta. Az ipsének e miatt a hatósággal gyűlt meg a baja és a szatmári kir. törvényszék tegnap, pénteken foglalkozott az ügygyei. De a beidézett tanuk vallomásával beigazolást nyert, hogy Szendvei László a tett elkövetésekor holt részeg volt, mely körülményre tekintettel a törvényszék felmentő itételet hozott. § A roszvérü gyerek. Kiss Sándor porcsalmai tizenötéves suhancz erkölcstelen merényletet követett el egyik porcsalmai lakos tiz éves lánykája ellen. A leányka szülei a kis nőbarát ellen feljelentést tettek, de a törvényszék a vádat nem találta beigazoltnak és a vádlottat felmentette. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A „Szalmán Hírlap* távirati tudósítása — Budapest, nov. 14. Buzakinálat mérsékelt, a vételkedv mérsékelt. Nyugodt irányzat mellett 20,000 métermázsa került forgalomba, tartott árakon. Egyéb gabonanemek változatlanok. Időjárás: borús. Zárlat 5 órakor: Búza 1903. áprilisra .........................7.49-7.50 Rozs 1 903. áprilisra.........................6.51—6.52 Zab 1903. áprilisra.........................6.35—6.36 Tengeri 1903. májusra....................5.74—5.75 Repcze a ugusztusra.........................—.------.— Zá rlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ........................ 665.— Ma gyar hitelrészvény ........................ 703.— Les zámitolóbank részvény.................. 442.50 Rim a-Murányi vasmű részvény . . . 469.— Osztrák-magyar államvasuti részvény . 692.76 Küzuti vasút..........................................616.75 Vár osi villamos vasút részvény . . . 328.— A nagybányai országos vásárok. Nagybánya sz. kir. rendezett tanácsú város területén 1903. évben tartandó külső és belső országos vásárok határnapjai: 1. Pálnapi vásár. Külső barom- vásái : január 19-én. Belső kirakodó vásár január 20—21-én II. Oguli vásár. Külső baromvásár márczius 16-án. Belső kirakodó vásár augusztus 25—26-án. V. Szeut Márton-napi vásár. Külső barom- vásár november 16-án. Belső kirakodó vásár november 17—18-án. REGÉNYCSARNOK. A LEJTŐN. 6 Regény. Irta: Claretie Gyula. Egy alkalommal, mikor együtt volt pajtásaival a sorházban, az egész este folyton csak arról beszélt, hogy a régi erkölcs mai napság már csak olyan haldokló anyakirálynő féle, az erény egy vén nevelőnő és cgyügyü lenne az, aki, ha alkalma nyílna, meg nem ölné a mandarint. — Igen a mandarint, önök tudják, mit értek a mandarin alatt? Azt az ideális mandarint, akiről nem tudni, hogyan keletkezett; azt a mandarint, aki Khinába meghal rögtön, egy pillanat alatt, ha valaki bárhol a távolban, csak egy perczig is óhajtotta a halálát! .. . Szabad megölni a mandarint ? Bolondság! ostobaság lenne habozni; csak az együgyük félnek annak a sárga khinainak a nyakát kitekerni ... Oh! az a mandarin I nem arról van szó megölné-e az ember vagy sem a mandarint; a fődolog, hogy találkozunk vele! Oh! ha ugv találkoznánk vele és megcsíphetnénk azt az ördöngös mandarint, az volna ám valami, ott rejlenék a csomó ! That is the qzestion ! És vájjon kivégeznék-e (Mornas nevetett) az kétséget sem szenved, ha bizton tudnók, hogy nincsenek bírók sem Berlinben, sem Párisban, sem Pekingben! És mikor, akarjátok, megölöm a mandarint Csak a lakását mondjátok meg, hogy
