Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-12-28 / 40. szám

f &--V. C Szatmár, 1902. cteizember 28. Vasárnap. Első iévfolya Á 4% í szjé §zam. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . t2 kor. Pél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Ejyes szám ára 2 kr (4 fi.) SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. Megjf l*nilf naponta \v^^íhét{ö .kitételével.) : Hirdetéseket méltányos, szabott árba* és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazirtczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. NyiIttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Felelős szerkesztő: Kiadja: Kiadóhivatal, Kazinczy-utcza 6. szám. hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. HARSÁNYI SÁNDOR. A SZERKESZTŐSÉG. Kazinczy-u. 6. hová az előfizetések és a lap szét küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Olvasóinkhoz! Szatmár, decz. 24. Idestova két hónapja, hogy a „Szatmári Hírlap*-ot megalapí­tottuk. Két hónap nem sok idő, de elég arra, hogy megismertethettük azokat az elveket, a melyeknek Szatmár város és Szatmárvármegye közönsége érdekében, szolgálatába állottunk. Ne tudassák be tehát szerénytelenségnek, hogy ez alka­lommal magunkba szállva elmélked­jünk a fölött, vájjon beváltottuk-e beköszöntő szónkat és rászolgáltunk-e a nagy közönség bizodalmára ? Forró köszönet közönségünk­nek nemcsak változatlan, de bátran állítjuk, erősen fokozódott jóindula­táért és támogatásáért, amelvlyel utat és módot engedett arra, hogy azoknak maradjunk, aminek bekö­szöntőnkben ígérkeztünk: a tiszta szabadelvüség és az igazság sze­rény, névtelen bajnokainak, akik munkájukért nem kérnek egyéb el­ismerést, mint az olvasóközönség tá­mogatását, hogy abból a jövőre erőt merítve, tovább munkálkodjunk a köz érdekében, szeretett hazánk és városunk javára. Most újabb időszak előtt ál­lunk, uj esztendőnek küszöbén. Azért véljük illő és tartozó kötelességünk­nek, hogy eddigi tevékenységünk elbírálására ismételten felkérjük a nagyközönséget. Nem engedékeny elnézést, vagy kíméletet kérünk, sőt inkább szigorú bírálatot. Mert, ha megmerjük mondani az igazságot, sokszor a kemény igazságot, nem ritkán kíméletlenül, úgy azt el kell várnunk a közönség részéről ma­gunkkal szemben is. Ámbár mun­kásságunk becsületessége tudatában, úgy véljük, nem kell attól tarta­nunk, hogy az reánk nézve lesújtó, avagy csak kellemetlen is legyen. Es ha a nagyközönség ennek a rövid ajánlásnak a nyomán, to. vábbra is megtart bennünket eddigi becsülésében, mi a kezdet legsú­lyosabb nehézségeit leküzdötteknek fogjuk látni és igy annál nagyobb erőt fordíthatunk jövendő munkás­ságunkra, amely elé tettre készen és bizalommal tekintünk. Eddigi tevékenységünk ered­ményei lesznek irányadó elvei to­vábbi működésűnknek is, mert okunk van hinni, hogy azzal eddig is elégedett volt az a közönség, amely a „Szatmári Hírlap“ zászlaja alá sorakozva, véli elérhetőnek azt, hogy felviruljon hazánk boldogsága, vi­rágozzék közgazdasági életünk min­den ága: békésen, egyetértőleg, nagyra, hatalmasra. És hogy Szat­már városa arra a legelső magas­latra emelkedjék, amelyre történeti tradíciói, közélete, társadalmi moz­galmai és közgazdasági jelentősége praedisztinálják. Lapunkat olvasóink és a nagy- közönség szives figyelmébe ajánljuk. A „Szatmári Hírlap“ szerkesztősége. TÁVIRATOK. A szász királyi család botránya. Paris, decz. 27. (Saját tu­dósítónktól.) Páriából távirják, hogy a „Matin“ egyik munkatársa meginterjúvolta Lipót Ferdinand főherczeget. a ki a következő ki­jelentést tette: „Mindenről lemondok — mondta a főherczeg — soha se lépek többé osztrák földre. Mint egyszerű szabad polgár óhaj­tok élni.“ Giron nyelvmester az „Echo de Paris“ munkatársának kijelen­tette, hogy feleségül veszi a trón­örökösnét. Ügyük elintézése után Párisba mennek lakni, ott fogja kenyerét keresni. A herczegnő — úgymond Giron — csakis az egy­szerű életet kedveli. A főherczeg Adamovits Vil­mával Monsteanseba utazott, mely két óra járásnyira van Génitől. Az elutazás ügyvédjük tanácsára történt, hogy a tárgyalás az udvar­ral megkönnyítessék és mert az ügyvéd ildomosabbnak tartja, ha most a két testvér nem egy helyen tartózkodik. A kiegyezés meg lesz. Budapest, decz. 27. (Saját tudósitónktól.) Széli Kálmán mi­niszterelnök ma este Bécsbe uta­zott. Ennek kapcsán tudósítónk nak a szabadelvüpárt egyik tekin­télyes tagja, aki a kiegyezési tár­gyalások minden fázisát ismeri kijelentette, hogy teljes oka van hinni, miszerint a kiegyezés ja­nuár elsejére meg lesz. Körber, osztrák miniszterelnök kénytelen lesz az utolsó órában engedni, be­látva, hogy követeléseinek teljesí­tésére a magyar pártok közt "em­bert nem kap. Széli Kálmán újévi beszédét ez okból lázas érdeklődés­sel várják. Véres harcz a tem­plomban. Zágráb decz. 27. (Saját tu­dósítónktól.) A zágráb melletti Kernelén katolikus templomban a paraszt legények fel akartak menni TARCZA. Uriel Acosta, Énekes színmű 4 felvonásban. G u t z ko v után átdolgozta : D éré ki Antal. Zené jét szerzetté : Király Péter. Bemutató előa­dás a szatmári színházban deczember 26-án — A , czrtmári HítIsl' eredeti tárczája. — Karácsony másodnapján esemény­számba menő előadás volt színházunk­ban. ügy a bemutatott darab, mint az előadás megérdemli, hogy vele bőveb­ben foglalkozzunk. Uriel Acosta a megcsökönösödött rideg orthodoxiával szemben a felvilá- gosodottság szellemét képviseli, a ki a hivők ezreinek tömegéből lángsugár ként emelkedik ki, hogy megmutassa az ész domináló erejét az Írásba foglalt hit ósdi és naiv dogmáival szemben. Könyvet ir, melyből egy tisztább szférákban szárnyaló lélek vakitó su­garai vetik reánk világító fényüket. Ez a fény sérti a jámbor hívek tömegét, mert gyönge látóidegük nem bírja el az intensiv fény erejét. Összeül a bői esek tanácsa és átokkal sújtják a hit­tagadó szellemet. Uriel Acosta megrendülve hall­gatja a borzasztó átkot és kétségbeejtő lelki harez után menekül abból a ret­tenetes légkörből, mely pusztulással fenyegeti őt A harezot fölveszi, jóllehet lelké­ben az érzelmek vihara dúl. Elfordul tőle mindenki, mint a bélpoklostól, a ki undok fekélyt és ragályt terjeszt. Csak Judith, a gazdag és hitbuzgó Manasse leánya és édes anyja, test­vérei állnak oldala mellé. A Judith nagy szerelme és övéinek szeretete megaczélozzák a büszke lelket és a sas merész röptével tör ismeretlen ezélja felé, löl a magasba. De az eszmék harczában is van­nak határvonalak. Végtelen csak a tér és idő. Uriel Acosta lelke is megtörik. Judith nem lehet hitvese egy kiátko­zottnak. A Judith szemeinek csillag fénye bevilágít az Uriel szivébe, olosz- latja onnan a kétség sötétségét, a me­rész tanok hirdetőjének szive olvadozni kezd a szerelem tüzében. És megjelenik a világtalan galamb fehér anya is előtte, hogy elzokogja rettentő bánatát. Az átok súlya nehezedett a házra, az üz­letük pang, az emberek elkerülik őket, mert félnek, hogy az átok ereje őket is érinteni fogja. Elköltöznek hát Am­sterdamból Haágába, ahol nem ismerik őket. Uriel megdöbben. Az ifjú szerelme, a gyermek rajongó szeretete és az el­veiért küzdő lélek vasereje kelnek ádáz harezra bensejében. A lélek vívódása, a fájdalmas tépelődés, az elhatározás bizonytalan­sága Uriel erejét lassan-lassan megör- lik. Megtörik. Felakarja szárítani a ten­gernyi könnyeket, felakarja szabadítani szeretettjeit az átok alól. Határozott. Vezekelni fog. És ez a vezeklés iszonyú. Az egész hitközség előtt kell visszavonnia mindent, a mit eddig hirdetett. Be kell vallania, hogy tévedett, hogy hazugság az ő könyvé­nek minden sora, minden betűje. És már olvassa a nagy gyüleke­zet előtt, Isten házában, a borzalmas önvádat. De mikor kijelenti, hogy le­fekszik a szentély lépcsőjéhez és bűnös MARKOVITS EMANUEL kizárólag honi gyártmányú czipő-üzlete ■ - ■■■■ ..: SZATMÁR, Deák-tér. ----------------------------­A t éli idényre a legfinomabb férfi-, női- ésgyermekezipőit [)3j})f Választékitól! ajánlja a vásáflÓ kÖZÖflSÓlj ajkával érinti a porszemet és hogy testén végig taposhatnak, akkor kihull kezéből a vezeklés rettenetes vádirata és összeroskad. De hamarosan talpra áll. Mintegy üldözött vad, büszkén veti föl lángte­kintetét és vad kitöréssel ordítja a gyülekezet elé, hogy hazugság mindaz, a mit olvasott, hogy nem von vissza elveiből semmit, hogy haladni fog to­vábbra is azon az utón, melyre rá lépett. Uriel magára marad. Anyja idő­közben fölszállt az égbe az angyalok seregéhez. Judith pedig, mint a halál jegyese, oltár elé lép Ben Jochaival. Uriel már befejezett ténynyel áll szemben. A templomból visszatérő Ju- dilhnak nem tesz szemrehányást. Bú­csúzik tőle. De Judith hirtelen holt halovány lesz, összeroskad és meghal attól a méregtől, a mit az esküvőről jövet megivott. Uriel Acosta teljesen megtörik, kivánszorog és egy revolver lövés jelzi, hogy a tépelödö lélek utolsó Pisája véget ért. Gyászima hangzik föl. —- A figyelmébe-

Next

/
Thumbnails
Contents