Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-12-28 / 40. szám

Szatmár, vasárnap S Z A T M A R I HÍR L A P. 1992. deczefnber 28. 40 szám. a kórusba. A plébános őzt nem engedte meg a legényeknek, akik ezért letörték a kórus karfáját ; erre a plébános kikergette a duhaj legényeket, a templomból. A mise után a legények megtámadták a plébánia épületét és fegyverrel több lövést tettek, mely lövések többeket megsebesítettek. A csend­őrség véres küzdelem után a láza­dókat elfogta. Bartók Lajos betegsége. Budapest, decz. 27. (Saját tudósitónktól.) Bartók Lajos ál­lapota ma éjjel súlyosbodott. Ál­lapota nagyon aggasztó. A beteg költőt a budapesti Veres kereszt kórházban ápolják. Emberirtó szélvész. Koppenhága, decz. 27. (Saját tudósítónktól.) Dániában rend­kívüli szélvihar dühöng, mely nagy pusztítást okoz. Skagen mellett töbl) bárka elpusztult, barmi néz ember a vízbe fűlt. Tizenkét napig temetetlentil. Borzalmas lelet. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, decz. 27. Borzalmat keltő hir járt karácsony első napján városunkban szájról-szájra. Az emberek szörnyüködve mesélték egymásnak, hogy meghall egy ember, a ki teljes tizenkét napig feküdt ha­lottas ágyában, a nélkül, hogy halálá­ról bárki is tudomásai birt volna. Ez a sajnálatos eset természetesen csakis olyan szerencsétlen emberrel történhetett meg, a ki egyedül magá nosan, mindenkitől elhagyottan mór zsolta le élete napjait. A szerencsétlen halott egy nap­számos ember Németiből, a kinek egyetlen leánya künn lakik az ujmajor­ban, de mivel leányát gyakran meg­szokta látogatni, ezért nem tűnt. fel a szomszédoknak az apa hosszas el­maradása. A szomorú esetről tudósi tónk a következőkben száméi be. Tóth Ferencz napszámos ember a Vesselényi-utcza 44 szám alatt levő saját házában lakott már hosszabb idő óta. Takarékos szorgalmas ember volt a kit szűk körű ismerősei munkássága miatt sokra becsültek. Mint napszámos ember mindennel foglalkozott, mivel pénzt lehetett ke­resni. Most a télidöbcn rendesen a Szamosra, járt jeget vágni. Mindenki kellemetlenül gondol vissza azokra a rómségesen hideg napokra, melyek átokként nehezedtek reánk. Ezekben a szibériai napokban ő künn dolgozott nap nap után a szabad ég alatt, a hideg átjárta egész testét és meghűlt. Betegen ment haza és lefeküdt. Hogy aztán mit szenvedett, azt csak sejthetjük, tudni nem lehet. Az ágyból nem kelt fel többé. Meghalt. Tény az, hogy az orvosi véle ménv szerint, mely szivszélhíidést konstatált, már tizenkét napja fekszik holtan. És az is csak a véletlennek tulaj­donítható, hogy halál esetét meg­tudták. Bencsík Mihály lakónak feltűnt ugyanis, hogy házigazdája még kará­csonyra sem jött haza. Tudta, hogy lányához az ujmajorba ki szokott járni, de eddig még nem történt meg, hogy több napi távoliét után ünnep­napra haza ne jött volna. Bizonyos aggodalommal ment tehát az ablakhoz, hogy meggyőződjék róla, vájjon otthon van-e Tóth Ferencz ? Nem látott semmit. Ekkor a papi- ral ledett ablakot betörte. Az eléje táruló látvány megder- meszlelte. Tóth Ferencz fakószinü arcza meredt felé. Nyomban tisztában volt a helyzettel, hogy Tóth Ferencz meghalt. De mikor ? Hiszen hazajöve­teléről nem tudott senki, arról sem hallottak, hogy beteg lelt volna. Az esetet bejelentette a rendőr­ségnek, mely a szerencsétlen ember halálesetét azonnal vizsgálat tárgyává tétette. A kiküldött orvosszakértök meg­állapították, hogy a halálozás ezelőtt 10—12 nappal következhetett, be és az elhalálozás közvetlen oka szivszél- hiidés. Az oly megható körülmények kö­zött elhalt embert, a kit esontá fagyva találtak meg. karácsony másodnapján helyezték örök nyugalomra. szivek megtelnek fájdalmas részvéttel, a szemek hulló könyzáporral. A költői mü ezen rövid vázlata csak igen halvány képet ad annak be­cséről és szépségeiről. Ezt a darabot látni és hallani kell. Egy filozófiai mestermü ez, melyet csak akkor tu­dunk igazán értékelni, ha azt többször láttuk és azokat a nagy becscsel biró axiómákat, melyek örökké és különösen mai viszonyaink között nagyon is iga­zak, nem eresztjük a szélnek fülünk mellett, hanem megjegyezzük magunk nak és követjük is azokat. A hatalmas conceptióju mü szen- záeziós sikert aratott, a miből az oroszlánrész Bátosi Endrét (Uriel Acosta) illeti. Bátosi jó színész, a ki tud alkotni. De rendkívüli elfoglaltsága lehetetlenné teszi, hogy művészi becs csel biró alkotást produkáljon. Uriel szerepének kreálása nagy, lelkiismere­tes és hosszas tanulmányt igényel. Bátosi gonddal játszotta el nehéz sze­repét, de nem mindenütt helyes felfo­gással. Hamleti töprengése, midőn fölteszi a kérdést, hogy szivére vagy •szére hallgasson, nem volt jó, mert olyan hangon kezdte, hogy végezetül az érzés kitörésénél hangja erejét már nem tudta fokozni. A legnagyobb ha­tást a templombeli jelenetnél érte el; az a hatás, ha Bátosi, a hangjával kezdetben kissé gazdálkodott volna, sokkal nagyobb lett volna. De legjobb volt a negyedik felvonásban, midőn a teljesen megtört, erélyét vesztett Úri­éit mutatta be. Itt igaz volt minden szava. Egészben véve alakítása jó volt és a közönség zajos ováeziójához szí­vesen füzzük a magunk elismerését. Holéczy Ilona (Judith) szintén szép sikert aratott s különösen az átok jelenetben megrázó drámai kitörése keltett nagy hatást. Egry Kálmán (De Sylva) kifogástalanul játszott. Krémer (Rabbi ben Akiba) kis szerepét helye­sen játszolla. Fereuczy József (De Santos) elismerést érdemel. Juhász Hona (Rachel) érzéssel, szépen énekelt. Tordai Adél (Sarah) hidegen hagyott. Fodor Oszkár gyenge. Torday Béla pedig rossz játékával rontotta az össz­hatást. Etsy Emilia nadrágszerepében a látcsöveket erősen foglalkoztatta. NAGYKÁROLYI HÍREK. * Tisztújító közgyűlés. Nagykároly város képviselő testületé szerdán d. e. 10 órakor tartotta tisztújító közgyűlését Nagy László vármegyei alispán elnök­lete alatt. Az alispán megnyitó beszé dében hangsúlyozta, hogy a város fej­lődése örvendetes irányban halad s a póladó emelkedése arányban áll a fej­lődéssel. A megoldandó kérdések közé sorozta a villarnvilágitási kérdését is, mely a közel jövő teendője. Az éljen­zéssel fogadott beszéd után Debre- czeni István polgármester bejelentette úgy a maga, mint a tisztikar lemondá­sát s köszönetét fejezte ki a képviselő- testületnek eddigi támogatásáért s kü­lönösen a nyugdíj alap létesítéséért. A polgármester lemondása után az alis­pán megalakította a kijelölő, valamint a szavazatszedő bizottságokat. A vá­lasztások minden izgalom nélkül foly­tak le. A legtöbb állásra nem is volt az eddigi tisztviselőkkel szemben pá­lyázó. A mérnöki állásra pályázott Schöberl Károlyt, amennyiben a tör­vény által megkívánt 24 évet még nem töltötte be, jelölni nem lehetett s így az eddigi mérnök Illés József lett megválasztva. Szavazás csupán az I-sö osztályú irnoki állás betöltésénél kéretett. Megválasztották: polgármes­terré Debreozeni Istvánt, árvaszéki ülnökké: Tömpe Bertalant, adóügyi tanácsossá: Lévay Béla eddigi aljegy­zőt, tisztiügyészé Borody Györgyöt, számvevővé Feiffer Edét, pénztárnokká Serly Györgyöt, ellenőrré Szolomayer Gusztávot, közgyám és városgazdává Lucz Györgyöt, mérnökké Illés Józse­fet, adótisztté Buttyán Jánost, polgári biztossá Serly Gyulát, I. oszt. írnokká Orosz Károlyt, II. oszt. Írnokká Ősz Jánost. * Esküvő. Fényes esküvő folyt le kedden, e hó 23-án Nagykárolyban. Dr Szende Sándor fővárosi ügyvéd esküdött örök hűséget Czukor Irén kisasszonynak, Dr. Czukor Lajos já­rásorvos köztiszteletben álló előkelő orvos kedves leányának. Tanuk voltak: Kaufmann Márton földbirtokos és Singer Henrik kórházi főorvos Mis- kolczról. A polgári házasságkötést Deb- reczeni István polgármester, az egy­házit pedig Fürt Ferencz főrabbi vé­gezte, ki igen szép beszédet intézett az ifjú párhoz. * Műkedvelői szinielöadás. Mint már jeleztük a nagykárolyi kereskedő ifjak köre műkedvelői szinielőadásra készül. Az előadás 1903. január hó 4-én lesz megtartva, melyre a kibocsá­tott szinlap alakú meghívó igy szól: A Nagykárolyi Kereskedö-ifjak Köre 1903. évi január hó 4-én, vasárnap a Polgári Olvasókör dísztermében saját pénztára javára tánczmulatsággal egybe­kötött műkedvelői szinielőadást rendé*, mely alkalommal színre kerül „A mozgó fényképek.“ Bohózat 3 felv. írták: Blúmenthál és Kadelburg. Történik: Budapesten. (Rendező: Simkó Géza. Súgó: Csipkés Károly. Személyek : Kapor Kálmán — Pucser Károly. Ma­riska — Kelcpelz Lujzika k. a. Göncs Báünt, az apósa — Kovács György. Róza, a felesége — Filep Endréné urnö. Kazár Vilma — Schöberl Erzsiké k. a. Kaján Tóbiás — Baik Traján, Julis, szobaleány — Kerekes Erzsiké k. a. Menszky Boris — Grosz József. La­dányi — Sonüay Elemér. Gombos, könyvvezető — Szteriády János. Hely­árak : Páholy 5 személyre 10 K. Oldal­szék 2 K 40 f. 1-ső sor 2 K 40 f., 2-ik, 3-ik, 4-ik sor 2 K, a többi sorok 1 K 60 f. Állóhely 1 korona. Karzat 60 f. Az előadás kezde'e fél 8 órakor. Jegyek előre válthatók Pucser Károly és Kovács György urak üzletében. A jótékonyczél érdekében a közönség tá­mogatását kéri: a rendezőség. SZÍNHÁZ. Jíeti műsor. Vasárnap: Gyimesi vadvirág. Tíétfő: Egy katona története. Kedd: Milliók a hó alatt. Szerda: Sárga csikó. Csütörtök: Liliom Klári. Péntek: Baba. — (A baba). Ünnep első napján Andran bájos opereltéjét „A babát" mutatta be színtársulatunk. Nagy és előkelő közönség hallgatta végig a ked­ves operettet. A darab inár régi ke­letű, azt közönségünk is igen jól is­meri és igy ezúttal csupán az előadásra kívánunk egyet s mást megjegyezni. Az egyes szereplők közül Juhász Ilona (Lancelot) ha játékban nem is, de énekben kifogástalan volt. A czimsze- repben Lónyai Piroska kedves baba volt, kár, hogy hangjának szűk terje­delme nem áll összhangban tempera­mentumával, különben sikere, mely«t tisztelői egy szép virágcsokorral jutal­maztak, teljes lett volna. Máthé Irén kifogástalanul játszotta araszos szere­pét. Beríi Rózsi (Hilariusné) jó volt és megmutatta, hogy természetes esz­közökkel is lehet a közönség nevető idegeire hatni. Vedrődi Gizi a nad­rágszerepekben mindig kedves. A fér­fiak közül Ferenczy és Szentes he­lyes felfogással játszottak. Boda jól énekelt, de rosszul játszott. A kis Li gethy Hilarius szerepét teljesen elej­tette. Nagy hibája e különben ügyes színésznek, hogy minden szerepéből karrikaturát akar csinálni, a mi hát­rányára van. Arról a krákogó beszéd­ről pedig le kell szoknia. A darab rendezése pedig sok kívánni valót hagy. A Hilarius műterme nélkülözi azt a rejtélyes bámulutba ejtő miszti­kus jelleget, mely a belépő Lancelot- tal együtt a közönséget is csodálatra ragadja. A függöny mögötti babacso­port rendezés pedig olyan zajjal tör­ténik, hogy ez által a színpad előré- szén ugyanakkor előadott legszebb énekszám határozottan vészit értéké­ből. Érdeke az igazgatóságnak, hogy a jövőben hasonló inczidensek ne za­varják az előadás harmóniáját. Még egy felületes munkára kívánjuk Krémer Sándor figyelmét felhívni. A szinlap Szatmár és vidéke elsőrangú czipőraktára. — Szatmár Deák-tér. Nagy választék magyar kézi inunk gyártmányú úri-, női- és a gyermek czipőkben, valamint korcsolyázó és höczipőkben. Solid árak. Küiőiiiegességek egyedüli raktára, Előzékeny kiszolgálás

Next

/
Thumbnails
Contents