Szatmári Gazda, 1919. (11. évfolyam, 1. szám)
1919-01-04 / 1. szám
SZATMÁRI GAZDA 2 -íh üü.i* őt a föld birtoklása, főleg pedig hazaszeretete. Cakpem nevetséges, hogy gazdáink még ma is szervezetlenek, % mikor még a paplankészitők is szakszervezetbe tömörültek, pedig pl. Szatmár- Németiben alig vannak négyen. Okosan teszik ha szervezkednek, mert fellépésüknek súlya feltétlenül nagyobb, hiszen az tgyes erőtlen és elbukik, mig a testületi fellépés sikere biztosnak mondható. Micsoda kigúnyolása nem a sorsnak, de a tényleges állapotoknak, hogy a gazdák szervezésének neki dűltek azok, kik a gazdát egyáltalán nem ismerik, nem tudják a gazda speciális óhajait, csak egyoldalulag szerveznek, illetve kísérleteznek a szervezéssel. A gazda baját, kívánságát csak gazdatársa tudja és tudhatja igazán, csak az tud orvosságot adni, éppen ezért szükségasnek tartottuk, hogy e tekintetben gazdáinkhoz forduljunk; ehez azt hisszük, nem csak jogunk van, de kötelességünk is volt. Ismételjük, hogy minden község rendelkezésére állunk a gazdakörörök megalakításánál, forduljanak hozzánk és mi megadjuk a felvilágosítást, tájékoztatást mindenben. Le akarom szegezni: gazdakör nélkül ma egy községnek sem szabad maradni. A gazdakör helyes szervezésétől várhatjuk a nehéz megélhetési viszonyoknak javulását, hanem is azonnal, de még ez év folyamán, mert ha a földmiveléssel foglalkozók össze^ége tömörül minden egyes községben, a munka-kerülés, a dologtalanság meg fog szűnni, vagy legalább is jelentékenyen csökkenni, mert munkaadó és munkás között közvetlenebb lesz az érintkezés, kifejlődik az egymást megértés s tudatára jönnek annak, hogy egymásra lévén utalva kezet fogva kell dolgozniok, ami természetesen magával hozza a nyugodtabb megélhetést s általában a viszonyok megszilárdulását. Azt hiszem nem szükséges még tovább is a gazdakörök megszervezésének sürgősségét tárgyalni, csak még annyit, hogy a termények értékesítésénél, főldmivelő eszközök beszerzésénél a helyesen vezetett gazdakörnek óriási az előnye. Végül nem mulaszthatjuk el ismételten a csendes, higgadt, nyugodt munkásságra a gazdaközönség figyelmét felhívni, mert ha visszatér a nép megszokott munkájához, akkor mielőbb élvezni fogjuk a békés élet áldásait. 6 232. M. E. 1918. számú rendelet a saját használatra való dohány- termelés engedélyezéséről. 1- §• A pénzügyminiszter a dohányinség enyhítése céljából a községek belterületén, a saját használatra való dohánytermelést az 19iá. termelési évben a kővetkező § okban megszabott feltételek mellett megengedheti: 2. §. A saját használatra való dohánytermelésre azok nyerhetnek engedélyt, akik mező- gazdasági termeléssel hivatásszerűen foglalkoznak, földjük megmunkálásában saját maguk vagy családtagjaik is részt vesznek, 1918 évi november 1. napja óta dohany- jöyedéki kihágás mialt a dohánytermeléstől el nem tiltattak és elfogadhatóan igazolják, hogy belsőséghez tartozó vagy a belsőséggel közvetlenül összefüggő földterületet tulajdoni, haszonélvezeti vagy haszonbérlett jogon bírnak. Ezenfelül saját használatra való dohány termelésre engedélyt nyerhetnek, akik belsőséghez tartozó vagy a belsőséggel közvetlenül összefüggő földterületet egyházi vagy iskolai javadalmaik, köz- vagy községi hivataluk, gazdatiszti állásuk vagy gazdasági alkálin azotts^guk után birtokolnak és 1918. évi november 1. napján óta dohányjövedéki kir hágás miatt a dohánytermeléstől el'nem tiltattak. A saját használatra termelt dohányt csak mint pipadohányt és csak az engedélyes termelő és a vele közös háztartásban ólő olyan férfi családtagjai fogyaszthatják,
