Szatmári Gazda, 1919. (11. évfolyam, 1. szám)
1919-01-04 / 1. szám
SZATMÁRI GAZDA 0*-Í& CiOíil» akik 16 életévüket betöltötték s abból mások részére bármit is eladni vagy egyébként elidegeníteni tilos. 3. §. Egy-egy termelő családfő kétszáz dohánypalánta kiültetésére nyerhet engedélyt. Kevesebb palánta kiültetése nem engedélyezhető. Aki igazolja, hogy az általa termelt dohány fogyasztására a 2. §. értelmében jogosított férfi családtagja van, minden egyes jogosított után további száz palánta kiültetésének engedélyezését igényelheti, azonban egy-egy engedélyes által termelhető dohány- nővéuyek száma az ötszázat ebben az esetben sem haladhatja meg. A saját használatra való dohánytermelési engedély után az engedélyes termelő palántánként egy korona engedélyilletéket köteles fizelni. 4- §• Aki a kincstár számára dohányt termel, a saját használatra való dohánytermelésre engedélyt nem nyerhet. A kincstári dohánytermelők előzetes bejelentés után azonban saját termésükből mind a férfi engedélyes termelő, mind az engedélyessel közös háztartásban élő olyan férfi családtagjai részére, akik 16. életévüket betöltötték és mezőgazdasági munkával hivatásszerűen foglalkoznak, továbbá minden egyes feles kertészük és ezeknek velük közös háztartásban élő, legalább 16 éves és mezőgazdasággal hivatásszerűen foglalkozó férfi családtagjai részére fejenként tiz kilogramm közönséges pipadohányt saját fogyasztásukra visszatarthatnak, ha a visszatartott dohány után kilogrammonként húsz korona engedélyilleti- ket lerónak. 5. §. A jelen rendelet végrehajtása végett szükséges további részletes szabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg. Törvény az adótól való menekülés meggátlására. A hivatalos lap pénteki száma közli az aj néptörvényt az adó ellen való menekülés meggátolásáról. Az uj törvény célja első soriján az, hogy a nagy vagyonadó kivetésének is behajtásának időpontjában a nagy vagyonok még itt legyenek. Eogy e célt elérje az aj törvény, valósággal zár alá helyez az ország területén levő minden ingó és ingatta# vagyont és szigorúan igyekszik megakadályozni az adó alól való kibúvást. Annak, aki az ország területéről eltávozik, vagy kiköltözik, nem szűnik meg adófizetési kötelezettsége, sőt fokozódik a régi adójának háromszorosára. Ugyanez áll azokra is, kik az ország megszállott területére vagy Horvátországba költöznek. Tilos mindennemű ingó vagyonnak — készpénz, értékpapír, drágaság, műtárgy — engedély nélkül való kivitele, követeléseknek belföldről külföldi számlára való, vagy oly személy részere való átutalása, aki az ország területén kívül tartózkodik. Tilos és érvénytelen az ingatlan vagyonnak élők közt való elajándékozása vagy szétosztása, az ingó vagyon felaprózása, hogy az a vagyonadónál alacsonyabb kulcs alá essék. Elköltözése vagy külföldre távozása előtt az adózó köteles közteherviselési kötelezettségének biztosítására vagyona értékének ötven százalékát, ha pedig vagyona 300.000 koronánál több, az érték 75 százalékát óvadékul letenni. Aki Aki külföldre utazik, legfeljebb 1000 koronát vihet magával. Nagyobb pénzintézetek engedélyt fognak kapni, hogy bizonyos ősz- szeg keretén belül a péuzügyminiszter utólagos engedélyétől feltételezetten átutalhassanak fizetéseket külföldre. Ezek az intézkedések nem terjednek ki külföldön hivatalos minőségben tartózkodó köztisztviselőkre, to vábbá azokra, akiknek vagyona 3000 koronánál nem nagyobb. Méltánylást érdemlő esetekben a pénzügyminiszter az óvadékadás és a háromszorosra fokozott adó alól felmentést adhat. Jövőben külföldi útlevelek csak az esetben állitandók ki, ha a pénzügyminiszter azok kiadása ellen nem emel kifogást. Ennek előfeltétele az óvadék deponálása. Aki e törvény ellenére vagyonát kiviszi, a tilalmakat megszegi, vagy kijátsza, közteherviselési kötelezettség elleni vétséget — uj fogalom a jogrendszerünkben — követ el és öt évig terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel, politikai jogainak felfüggesztésével s összes vagyona teljes elkobzásáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Eny
