Szatmári Gazda, 1918. (10. évfolyam, 1-20. szám)

1918-11-30 / 20. szám

SZATMÁRI GAZDA 3-ik (»letel már most jó lesz figyelembe venni, hogy a termelési költségek is aránytalanul nö­vekedni fognak, amit a gazda csak úgy lesz képes fedezni, állampolgári hazafias kötelességének csak úgy fog tudni megfelelni, saját magának és családjánaka nyugodt megélhetését csak úgy biztosíthatja, ha gazdálkodásába az észszerű munkát viszi be, amely csak úgy lehetséges, ha tudását fo­kozza. Erre valók első sorban a gazda­körök, ahol a tapasztaltabbak össze­jönnek a fiatalahbakkal beszélgetés közben tanítanak és tanulnak. De van még egy igen fontos fel­adata a gazdaköröknek, amely nagyon is figyelémreméltó, ugyanis ezekben szervezkedik a község gazdálkodással foglalkozó lakossága, ezekben találja meg azt a szervezetet, mely a gazda­érdekek megvédésénél, biztosításánál ma már feltétlenül szükséges, ez adja meg azt a súlyt, amely a gazdatársa­dalom tagjait megilleti s az egységes fellépést lehetővé teszi; hiszen alig számbavehető csoportok erős szerve­zetük révén tekintélyhez, befolyáshoz, irányitó szerephez jutottak, csak a számbelileg vezető gazdaasztály áll tétlenül, nézi összetett kezekkel mi történik körülötte s hagyja magát ide- oda — hogy azt mondjuk — lök- dőstetni. 4$ Ütött a tizenkettedik óra, lássák be gazdáink, hogy a tömörülésre szük­ség volt és égetően szükség van ma, ne késlekedjenek egy percig sem, egyesületünk mint eddig, ezentúl is támogatni fogja törekvésükben s ala­kítsák meg minden községben a gaz­dakört. A birtokpolitikai javaslat. Mind ama reformok kizött, amelyeket a Mépkormány megvalósítani hivatott, legna­gyobb az érdeklődés a birtokpolitikai tör­vényjavaslat iránt, mert ez az emberek száz­ezreit úgyszólván létükben érinti. Ebben a pillanatban pontos képet nem tudunk alkotni a terveit intézkedésekről, kétségtelen azon- ben, hogy oly gyökeres földreform készül, mely a múltban kieszelt legradikálisabb bir­tokpolitikái kérdéseket is túl haladja. A 100 holdon aluli birtoktestek valószínűen érin­tetlenül maradnak, a feldarabolás alapjául te- „ hát a 100 holdon felüli birtokok vehetők tekintetbe. Érdekes most már tudnunk, hogy mily nagy a 100 holdon felüli birtokok terü­lete és mennyi ebben a kategóriában az el— darabolásra alkalmas földterület. Birtokstatisztikánk nagyon tökéletlen, mert ez 1895. évi felvételre vagyunk utalva, a 23 év óta végbement lényeges változáso­kat tehát nem tudjuk megfelelően figyelem­be venni. 1895-ben a 10 holdon aluli bir­tokok területe Magyarországon 22. 4 millió katasztrális hold volt, a 100 holdon felüli szaoad birtokok területe 11 millió, a 100 holdon felüli kötött birtokok területe pedig 15 5 millió katasztrális hold volt, tehát Magyarország összes földbirtok területe 49 millió katasztrális holdat tett ki. A 100 holdon felüli birtokkok összes területe 26. 5 millió katasztrális hold. Ez a 26. 5 millió hold azonban a maga egészé­ben nem alkalmas feldarabolásra, mert ebből mindenekelőtt le kell vonni mintegy 11. 5 millió katasztrális holdat kitevő erdőséget, azután mintegy 2. 3 millió katasztrális hold nem termő területet,, a mellett levonandó a szőlő és kertészeti kultúra alatt álló terület, mely több 100 000 katasztrális holdat tesz ki. Levonva- tehát a feldarabolásra nem al­kalmas- illetve mezőgazdaságilag nem mű­velhető területeket, marad körülbelül 11-12 millió katasztrális hold oly terület, amelyet az eldarabolási tervezet kombinációba vehet. Ebből a 11-12 millió katasztrális hold földből körülbelül 7—7-4 millió a szántó és 4—4-6 millió a rét és legeli. Ennyi állana rendelkezésre a feldarabolás céljaira, feltéve, hogy azokat a birtokosokat, akik ezidősze- rint a 100 holdon felüli területeket birják, egyszerűen a levegőbe szórnák, ami azonban aligha elképzelhető, mert legradikálisabb re­form keresztülvitele esetén is legalább 100 hold föld a régi tulajdonos kezén marad. A régi tulajdonosok száma a magas- sabb birtokkategóriákban körülbeiől 24.000. Ezek egyéni tulajdonjog alapján birják a föl­det, ezekhez sorakoznak még az államon kí­vül a törvényhatóságok, községek, egyházak, alapítványok, pénzintázetek stb. mint testü­letek. Ha eltekintünk ez utóbbi testületektől, akkor még mindig számolnunk kell 24.000 régi birtokos igényével és ha ezeknek.

Next

/
Thumbnails
Contents