Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-02 / 22. szám
2-ik oldal. SZ^TaÁ-i GAZTEA junius 2. ségi elöljáróság által) igazolandó és szigorúan figyelembe veendő, hogy csakis az tegyen je- . lentést, akinek nem sikerült eddig a csépléshez j szenet biztosítani vagyis akinek rendelését eddig senki el nem fogadta. Célszerű, ha a kisebb gazdaságok csopor- i tosan, együttesen jelentik be szükségletüket. j Az Országos Szénbizottság a bányáknál rendelkezésre álló, valamint a külföldről behozott szénkészletekhez képest az ekként bejelentett mennyiségeket lehetőleg a gazdák rendelkezésére fogja bocsátani. Mindenkinek, aki teheti, kötelessége hadikölcsönt jegyezni. A gyümölcstermelés és a pálinkafőzés uj korszaka. Magyarországon az utolsó évek kedvezőtlen időjárása és az állati ellenségek elhatalmasodása folytán a gyümölcstermelők nagy része elvesztette kedvét és bizalmát a gyümölcstermeléshez. Már pedig éppen a mostani nehéz viszonyok közt óriási jelentősége volna annak, ha minél nagyobb mennyiségű friss- és szárított gyümölcs állana a közélelmezésnek rendelkezésére. E tekintetben a háború tanulságait előreláthatólag gazdáink meg fogják szívlelni és gyümölcstermelésünket az egész vonalon reformálni fogják. Ennek az ügynek szolgálatában állnak mindazok a szövetkezeti, községi és állami szeszfőzők is, melyeket a múlt év folyamán hozott uj szeszadótörvény keltett életre. Ismeretes, hogy a kisüstök túlnyomó részét a hadvezetőség rekvirálta, a megmaradtakat pedig a pénzügyminiszter a maga rendelkezése alá vette. A régi. jogaitól megfosztott birtokosok e községi és szövetkezeti szeszfőzők utján lesznek képesek a közvetlen fogyasztásra nem alkalmas, vagy fogyasztásra nem került gyümölcsöt akár pálinka, akár aszalt, vagy iz formájában hasznosítani, azonkívül pedig úgy a szőlőnek, mint a gyümölcsnek mellékterményeit előállítani. Ezeknek az uj gazdasági szervezeteknek elsőrendű 'kötelessége lesz tehát vidékenként az okszerű gyümölcs- termelést irányítani és terjeszteni. Gyakorlati szakemberek tanácsainak meghallgatásával minden vidék éghajlatának megfelelő legalkalmasabb gyümölcsfajtákat minél nagyobb számban ültetni, illetve a régieket átol- taríi. Az érett gyümölcsöt gondosan osztályozni, fajta- szerint okszerűen csomagolva piacra hozni. Az osztá-- lyozott gyümölcsnek négy-ötször olyan értéke van, mint annak, mehet válogatás és kímélet nélkül gyűjtenek egybe és hoznak piacra. Azt a gyümölcsöt, mely közvetlen fogyasztásra nem talál, fajtájának megfelelő módon kell aszalni, vagy belőle izt, kocsonyát stb. készíteni, esetleg gyümölcsborrá vagy alkoholmentes itallá feldolgozni. A közvetlen fogyasztásra nem alkalmas, de magas cukor- tartalommal bíró gyümölcsöt azonkívül gyümölcspálinkává is célszerű kifőzni. Magyarországnak, melynek ég- haj'ata a legtöbb gyümölcsféleségnek kedvez, az utóbbi időkig sokkal nagyobb volt a gyümölcs behozatala, ha a déli gyümölcsöt is hozzászámítjuk, úgy friss, mint szántott gyümölcsben, azonkívül feldolgozott gyümölcs- féleségekben és pálinkában, mint amennyi kivitele vvlt. Mig tehát módunkban lett volna a külföldet, különösen az északi országokat e címen adófizetőinkké tenni, magunk küldtünk ki külföldre évenként sok-sok milliót olyan árucikkekért, melyeket magunk is termelhettünk volna és amely pénzt egyébként is hasznosabban lehetett volna itthon beruházni. A megalakult, illetve alakulóban levő szövetkezeti, községi és állami szeszfőző központok, melyeknek száma hozzávetőleg a háromszázai is megfogj;) haladni. Magyarország összes szőlő- és gyümölcstermelő községeit kerületenként magukba fogják foglalni. E szervezetek munkájának irányítására, szellemi támogatására, ellenőrzésére, de különösen az első berendezések tervezésére stb-. szükségesnek látszott egy központot létesíteni, mely „Fructus,, név alatt alakult meg a fővárosban. E szövetkezeti központ alaptőkéjének nagyobbik felét a földmivelési, illetve a pénzügyi kormány, a maradékot pedig az Országos Központi Hitelszövetkezet és a Hangya szövetkezet jegyezték; — Azonkívül résztvettek az alapításban az országos mező- gazdasági szervezetek mind — kisebb összeggel. A pénzügyminiszter ,az összes vidéki központokat kö elezi arra, hoyy a szövetkezeti központba lépjenek be, annak támogatását úgy technikai, mint kereskedelmi téren igénybe vegyék. A szabadságolt és felmentett mezőgazdák foglalkoztatása. A mezőgazdasági munkának katonai, kézi és igaerővel való elvégzésére vonatkozólag a honvédelmi miniszter által szabadságolt, valamint a katonai szolgálat aliij felmentett1 mezőgazdák, ' ha - saját sürgős gazdasági munkájukat elvégezték, a községi mezőgazdasági iutéző bizottságok által azoknak bocsáthatók rendelkezésére, akiknek fötáje megmiveletlenül áll, illetőleg kjknek sürgős gazdasági munkája el nem végeztetett és munkaerőre szükségük van. A szabadságolt és felmentett me-
