Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-02 / 22. szám
június 2. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal.-aögazdákra munkaerejüknek-minél teljesebb kihasználása ■céljából a községi mezőgazdasági intéző bizottságok a szükséghez képest megfelelő munkanapot tartoznak kivetni. Azok a szabadságolt és felmentett mezőgazdák, akik a községi mezőgazdasági intéző bizottság felhivá- j sának eleget nem tesznek, illetőleg mások földjeinek, megművelésénél közre nem működnek, szabadságuk letelte előtt, illetőleg felmentésük hatályon kívül helyezése után bevonulni tartoznak. A honvédelmi miniszter a mezőgazdák szabadságának és felmentésének elengedhetetlen feltétele gyanánt kiszabta, hogy a szabadságolt és felmentett mezőgazdák a községi mezőgazdasági intéző bizottságok által a hadbavonultak földjein is foglalkoztathatók legyenek. Ezt a föltételt ki kellett kötni, mert az ország férfilakosságának katonai szolgálatra történt fokozatos bevonása után vonta a mezőgazdasági munkáknak elvégzéséhez szükséges munkaerőnek állandó csökkenését s igy a még rendelkezésére álló munkaerőt a lehető legcélszerűbben és leggazdaságosabban kell első sorban a sürgős természetű mezőgazdasági munkák elvégzésénél felhasználni. Nem engedhető meg, hogy egyesek sürgős gszdasági munkájuk elvégzése után másod-harmadrendű kevésbé sürgős gazdasági munkát végezzenek, az alatt pedig máshol, különösen a hadbavonultak földjein a halasztást nem tűrő elsőrendű gazdasági munkák szüneteljenek, termő szántóföldek műveletlenül, parlagon heverjenek. A szabadságolt és felmentett mezőgazdák foglalkoztatására vonatkozólag a honvédelmi miniszter által ■előirt teendőket azonban sajnos, sok helyütt nem hajtják végre. Egyes községekben a községi mezőgazdasági intéző bizottságok feladataikat lelkiismeretesen és híven teljesitik. A községi jegyző, p3p és tanító kocsikon járja be a határt és személyesen győződjék meg arról, vajon minden talpalattnyi földet tényleg felszántottak és bevetettek-e. A szabadságolt és felmentett mezőgazdák foglalkoztatásával voatkozólag tett intézkedések csak akkor járhatnak sikerrel, ha azokat lelkiismeretesen és odaadással tényleg végre is hajtják. A szabadság és felmentés megvonása a leghatályosabb eszköz arra, hogy at szabadságolt és telmentett mezőgazdákat a hadbavo- multak földjein foglalkoztassuk. Mindazokra, akik saját sürgős munkájukat elvégezték, megfelelő munkanapot kell kivetni és arról, hogy az illetek kinél és hány napig voltak foglalkoztatva, nyilvántartást kell vezetni. Értesülésünk szerint ellenőrzés fog gyakoroltatni abban a tekintetben, vajon a szabadságolt és felmentett mezőgazdákat a bevonultak földjein foglalkoztatták-e. Még csak annyit, hogy a mezőgazdasági szabadságot és felmentést nem egyéni kedvezmény gyanánt, hanem a mezőgazdasági termelés biztosítására közérdekből engedélyezik. A gazda kendője júniusban. A majorban. A széna hordást meg kell kezdeni s lehetőleg be is fejezni, mivel közeledik a gabonahordás is. A csűröket mivel most üresek tisztittassuk ki. Ne felejtkezzünk meg a szénapajtákba, vagy kazlakba hordott szénát tűz ellen biztosítani. A magtárak kijavítása szintén e hónapban eszköz- lendő, mivel ekkor van bennük legkevesebb szem. Száraz időben a trágyadombokat 8—10 naponkint trágyalével, vagy vízzel meg kell öntözni s időnkint 5—10 cm. vastag föld réteggel borítani. Az aratógépeket vizsgáljuk meg újból, alaposan s az esetleges hiányokat pótoljuk, nehogy az aratás beálltakor fennakadást szenvedjenek. Az istállóban. A lovakat már lucernára lehet fogni, mely mellett gazdasági munkára használva abrak nélkül is jó kondícióban maradnak. A lóhere inkább hevíti a lovakat és erősen izzadnak tőle. Csak is adagonként adjuk a takarmányt a lovak elé, nehogy abból sok tönkre menjen. A februárusi csikókat e hó folyamán el kell választani. A tehén és ököristállóbban a zöld takarmányozás miatt erősebben kell almozni. A legelőre kijáró marhát, kihajtás előtt meg kell itatni, nehogy kün mocsárból legyen kénytelen inni. Az igásmarhának a delelésre 3 óra okvetlen szükséges, ezt feltétlenül meg kell adnunk neki, különösen ha erősebb munkára lesz beállítva. Ha szárazság uralkodik, gyakran utána kell nézni az itatásnak, mert a rendes itatás az állatra nézve is nagyon fontos. Az idei borjuk junius végével legelőre hajtandók. A tenyésztésre szántak azonban ezután is abrakolandók. A juhakolban. Az egy nyiratu juhok most nyírat- nak. A márciusi bárányok elválasztandók. A juhokat nem szabad vizenyős helyre hajtani, mert o:t szedik fel a szőrferget. mételyt stb. betegségekét. A legeltetést a déli meleg miatt legelőnyösebb korán reggel és az esti órákban végeztetni s délben valami árnyékos helyre pihenni hajtani a nyájat. A sertéseknél szintén gondoskodjunk arról, hogy a déli órákban mocsáros vagy árnyékos helyre hajtsuk a nyájat és a legeltetést reggel és este eszközöltessük. Baromfiaknál a tiszta ivóvíz fontos s ha csak lehet fürdővízről is gondoskodjunk, mert különben sokkal könnyebben vannak kitéve betegségeknek. A kappanozást meg lehet kezdeni, de természetesen első sorban ki kell választani azokat az egyedeket, a melyeket tenyésztésre akarunk meghagyni, még pedig: 12—16 drb. {ércéhez 1 kakast, pulykánál 8—10 drbhoz egy kakast, libánál és kacsánál 10—15 drbhoz 1 — 1 gúnárt. A réten. A kaszálási és szénakészitési munkálatok javában folynak. A kaszálással nem szabad elkésni.
