Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-10 / 6. szám

4~fc oktal. SZATMÁRI GAZDA február 10. rnénye lesz tehát a buzdításnak de azért közöljük a répa árakra vonatkozó rendelkezéseket : E szerint azok a termelők, a kik 1916-ban is ter­meltek czukorrépát, az 1916-ban a czukorgyáraknak tényleg beszállított czukorrépa minden métermázsája után 1 K. pótlékban részesülnek, ha 1917-ben legalább ugyan­olyan nagyságú területet vetnek be czukorrépával, mint a mekkorán 1916-ban czukorrépát termeltek. A pótlék az 1917. évi czukorrépavetés befejezte után fog a ter­melőknek kifizettetni. Az 1917-ben beszállított czukor­répa minden métermázsája után a szerződéses áron felül az államtól 3.50 korona termelési jutalmat élvez, ezen­felül a 40 koronában megállapított nyersczukorár után a szerződésben megállapított prémiumot. Ha tehát ala­pul veszszük, hogy a czukorrépa szerződéses alapára 2.20 korona, a szerződésszerű nyersczukorprémium pedig 24 koronával kezdődik és minden korona ártöbblet után bt fillérben van megállapítva, a termelő az alapáron fe­lül még 80 fillér nyersczukorprémiumot és 3.50 korona termelési jutalmat élvez, úgy hogy a czukorrépa átvételi ára ebben az esetben az 1917. ávben 6.50 korona lesz, illetve miután aá 1 korona utólagos prémiumot is az 1916. évben beszállított répa után csak abban az eset­ben kapja meg, ha az 1917. évben termel czukorrépát, még ezen 1 korona ártöbblet is tulajdonképen az 1917. évi termelés javára esik. Újabb központok. Újabban a kormány létesített vasközpontot (vasbizottságot) és a napokban születik meg a ponyva és zsákközpont is. A kereskedelemügyi ^minister ugyanis a napokban megállapítja a kender és lenáruk, továbbá a kenderanyagokkal kevert fonalból előállított szövetek maximális árát. Mazimálva lesznek első sorban kötéláruk, zsákok, ponyvák, zsinegek ide értve a kévekötő fonalakat is és a kender áruk forgal­mának szabályozására egyidejűleg felállítja a ponyva és zsák központot. Annyi a központ, hogy ember legyen a talpán aki ki tud igazodni köztük, egygyel több, vagy kevesebb már nem számit, működésétől nem sokat re­mélünk, mert sajnos ponyva készletünk csaknem telje­sen tönkre ment, még zsákot nagy nehezen méreg drá­gán eddig be tudunk valahogy szerezni, de ha a köz­pont fogja dirigálni, akkor valószinüleg a zsák is isme­retlen fogalom lesz. A közszQkségletre igénybevett kukoricakész­letek. A haditermény értesítette bizományosait, hogy a földmivelésügyi minisztérium által közszükségleti célokra igénybevett kukoricakészletet (kontingeskukorica) kizá­rólag csöves állapotban vehetik át. A haditermény meg­állapodott a hadügyminisztériummal, hogy a kontingens- kukoricápak minél gyorsabb lebonyolítása érdekében az illetékes? katonai hatóságok minden lehető segédkezet fognak nyújtani és az e tekintetbe szükséges intézkedé­seket az egész ország területére a temesvári cs. és kir. katonai paranesnokság hadbiztossága intézi s ez a had- biztosság fogja megállapítani az illető község előjárósá­gával, illetőleg a polgármesterrel az átvétel időpontját; a lebonyolításhoz szükséges zsákokat az átvételre kije­lölt száritótelepek fogják rendelkezésre bocsátani. A magánosok által adott zsákok után a Haditermény ugyan­azt az átalányt téríti meg, mint a száritótelepnek, azaz tíz tonnás vasúti kocsinként csöves kukoricánál 80- koronát és szemes kukoricánál 40 koronát, ömlesztett állapotban kukoricát kizárólag zárt kocsikban lehet szál­lítani s ilyen szállításokért átalányképpen vasúti | kocsin- ként 35 koronát térit vissza a Haditermény. A mulasztó készlettulajdonosok neveit a kihágási eljárás megindítása végett a községi elöljárósággal, illetve a rendőrkapitányi, hivatallal kell közölni és az ellenőrzés megfelelő gya­korol hatásra végett ezen feljelentés másolatát be kell küldeni a Haditerménynek. A Haditermény nyomatékosan figyelmezteti bizományosait, hogy a közszükségleti célokra igénybevett kukoricát kizárólag a szállítási rendelkezések­ben megadott átvevőknek kell átadni. Európa tiz évi termésébe került eddig a vi­lágháború. Landau Fábián német közgazdasági iró egy legutóbb megjelent munkájában a háborutviselő államok eddigi kiadásait 295,407 millió márkára becsüli. Hogy ennek az összegnek elképzelhetlen nagyságát érthetővé tegye, összehasonlításképpen a következő adatokat közli: A világ arany- és erüst termelése 1493-tól kezdve ezzel szemben csak 116,110 millió márka volt. Az összes európai vasutak — 272,035 km. hoszuságban — mind­össze 95,275 millió márka értéket, az egyesült-Allamok vasúti vonalai 77,352 millió márka értéket képviselnek. Európa összes termése egy esztendőben átlag 31,665 millió márka volt és igy tiz évi termét összes bevétele fedezné a háború összes eddigi költségeit. Amerikaiak érdeklődnek bácskai földekért. A „Vállalkozás" szabadkai tudósítója írja: A szabadkai Délvidéki Közgadasági Bankhoz amerikai tudakozódás érkezett, nem tudna-e a bank a Bácskában 10,000 hold eladó szántóföldet. Azt hiszik, hogy az érdeklődésnek alapját spekuláció képzi. A háború után nagy lesz a visszavándorlás Magyarországba • az amerikai tőke a visszatérők tőkéjére spekulál. A visszatérőknek már Amerikában adná el a Bácskában megszerzett földet. Felelős szerkesztő: Világossy Gáspár egy!, titkár. Szerkesztő: Riszdorfer Imre. Lapkiadó és kiadóhivatali főnök: Szász Fereacz. Eladó még használatlan vas kec béke beszer­zési árban. Bővebbet Péchy Manónál Porosaimén. Legelő 100 drb. növendék marhára nyári legel­tetésére kiadó Friedman Bernátnál Tyúkodon. lérMM éi Uh ÉmhMmM KtarvayeaSája SmUár-NéM« (ZMánrt ima*»)

Next

/
Thumbnails
Contents