Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-10 / 6. szám
február 10. SZATMÁRI GAZDA 3-üc oldal. hatják ugyan, de annak fejedelmét az Országos Köz- élelmezési Hivatal elnöke a szükséghez képest korlátozhatja ; b) ha pedig üzemüket az 1915. évi január 1 napja után kezdették meg üzemüket az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke által meg szabott határidő letelte után csak az Országos Közélelmezési Hivatal elnökének engedélyével és csak az engedélyben megállapított keretek között folytathatják. A jelen rendelet életbelépése után ilyen uj üzemet csakis az Országos Közélelmezési Hivatal elnökének előzetes engedélyével és az abban megszabott korlátok között szabad megkezdeni és folytatni. 3. §. A tehéntejből készült mindennemű vaj és túró legmagasabb árát időről-időre az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke állapítja meg. 4. §. A jelen rendelet életbelépése előtt tehéntejnek vagy tejszínek szállítása iránt kötött szerződésektől a vevő a jövőre nézve elállhat. Az elállás kijelentése csak úgy érvényes, ha az elállást a vevő az 1917. évi február hó 15. napjáig bezárólag az eladóval írásban közli. Tehéntejből készült vajnak, valamint tnrónak szállítása iránt a jelen rendelet életbelépése előtt kötött szerződések, amennyiben a jelen rendelet életbelépésig az áru átadásával még teljesitve nem lettek, hatályukat vesztik, ha a szerződéssel kikötött vételár az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke által a 3. §. értelmében első ízben megállapítandó legmagasabb árt meghaladja. 5. §. Aki a jelen rendeletet, vagy az Országos Köz- élelmezési Hivatal elnökének a jelen rendelet alapján kibocsátott rendelkezését megszegi vagy kijátsza, az amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s hat hónapig terjedő elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssé, büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, «az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig ferjedhet.-------------------*----------------—.......—-------— j Azon készletre nézve, amelynek tekintetében a kihágást elkövették, a büntető eljárás során a törvény értelmébe elkobozásnak van helye. Az elkobozott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, többi része a felmerült kOltség levonásával a rokkant katonák segélyalapját illeti. A büntető eljárás során lefoglalt készletet az eljáró hatóság, ha a gyors romlás veszélye nem fenyeget, hoteles a lefoglalás után az Országos Közélelmezési Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni. Ha az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke a lefoglalt készletet közszükségleti célokra igénybe veszi (requirálja), az érte fizetendő átvételi árt (térítést) a kihágás miatt eljáró hatóságnál letétbe kell helyezni. A kihágás megállapítása esetében a lefoglalt készlet helyébe lépett térítési összeg tárgya az elkobozásnak. Ha a kihágás meg nem állapitatik.a letétbe helyezett összeget ki kell utalni annak részére, akitől a készletet requirálta. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség mőködése területén pedig am. kir. átlamrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 6. §. Ez a rendelet 1917. évi január hó 15. napján lép életbe. Bndapest, 1917. évi január hó 9. napján. Qróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. Különfélék. Munkásajánlkozás. A in. kir. földmivelésügyt minisztérium értesitette egyesületünket, hogy a felvidék* kirendeltség területén nagyobb számban vannak oly mezőgazdasági munkások, a kik néhány hónapra, hónapszámosként más vidékre is hajlandók elszerződni. Érdeklődők forduljanak sürgősen a zsolnai miniszteri ki- rendeltséghez, mert a munkások elszerződtetése márciusig meg fog történni. Az iparcikkek árának maximálása elmarad. Az O. M. G. E. felterjesztéssel fordult a kormányhoz, hogy az iparcikkek árát maximálja meg a kormány, ez által vessen véget annak a hallatlan uzsorának, a mi ma éppen azokkal az árucikkekkel megy, a melyek a legszükségesebbek, a melyek nélkülözhetetlenek. A kormány elutasító választ adott indokolva azzal, hogy az iparcikkek természete nem engedi meg a maximálást. Elismerjük, hogy ebben van valami, de bizony vannak iparcikkek a melyeket nagyon egyszerűen lehetne a gyárban maximálni, úgy, hogy a forgalomba már igy jönnének * akkor a hatóságoknak lenne alap az esetleges kihágást eljárásra. Különben akár ki mit beszél mindent lehet, csak akarni kell, ugy-e bár, hogy a gazdák minden néven nevezendő terményének megmaximálásáról csak ezelőtt 3 évvel is ha valaki beszélt volna, az illetőt legalább is kikacagták volna s ma már egész természetesnek tartja mindenki. Az iparcikket azt mondják maximálni nem lehet s igy miután agrár állam volnánk illő. hogy gazdáink mint házi gazdák udvariaságból, öt-hatszoros sőt többszörös árakat fizessenek rongyért, komisz áruért, sőt még örüljenek ha igy is kapnak. Buzdítás a cukorrépa termelésre. Miután a háború következtében s cukor fogyasztás tetemesen emelkedet, a répatermelés pedig a munkái kéz óriási csökenése folytán jelentékenyei leapadt, úgy n kormány, mint a ezukorgyárak igyekeznek az idei répatermelés fekozására buzdítani gazdáinkat. Nagyon jól tudjuk, hogy vármegyénkben a répa termelés még a béke idejében is nagyon kis területre szorítkozott, nem sok ered-
