Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-10 / 6. szám

IX. évfolyam. Szatmár, 1917. február 10. 6. «ám. SZATMÁRI GAZDA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁR MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A SZATMÁRMEGYEI lóverseny-egylet, az északkeleti vármegyei szövetkezetek szövetségének hivatalos közlönye. megjelenik minden szombaton. Elöfizetéai ára: évre . Fél évre . Kegyed évre 6 koron*. 3 . 1-50 . A SzataiánBtHel Oníímtm E(yc*Uct tagjai taadlJiUctmtay ellenében díjmentesen kapják. Laptnlajdonoa: A Ssatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvexérlö bizottság: BOuSrménjri Emil dr. Domakidy latráé Bartba Kálmán Petiid György. Saarkeaitöeég és kiaddkirata!: Szatmár, Deák-tér 23. szám, korá úgy a lap sieUemi, mint anyagi eldaM érintő kdxltniéiiytk, hirdttéatk tt sénaek kSIdcnddk. :: Kéziratokat nem kflld&nk riseaa laterarbáa-telefoa 217. sz. A gazdatársadalom munkája a háborúban. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület legutóbb megjelent évkönyve, ha nem is teljes, _jde mindenesetre sásaiét«» képet nyújt arról a munkáról, a minek a mozgató ereje a gazda- közönség szervezettsége, tömörülése. Sajnos, de egészen természetes, hogy ez a munka ma nem eredményezett semmiféle, a gazdatársadalom Javára szolgáló nagyobbszabásu kezdeménye­zést. A háború kitörése óta a társadalmi erők is a legfőbb intézkedő hatalmak, elsősorban a kormány szolgálatára vannak rendelve. így te­hát önálló alkotást létrehozni képtelenek. Bizo­nyos mértékig meg is fogyatkoztak ezek az erők, sokat nem is lehet tőlük várni. Éppen ezért társadalmi szervezeteknek a háború alatt legfőbb hivatása az, hogy a régi alapot, amit sikerült kiküzdeniök, a jövő munkájához ép­ségben megőrizzék. Ebben a tekintetben jog­gal számíthatnak mindenki részéről bizonyos megértésre és támogatásra. Ha az O. M. O. E. jelentését átolvassuk, szomorúan kell tapasztal­nunk, hogy a gazdatársadalmi munka, különö­sen a társadalom más rétegei részéről nem igen tapasztalhatott sem megértést, sem támogatást, így ha valamikor, úgy a lefolyt háborús esz­tendőkben szorult rá az O. M. G. E. arra, hogy valóban érdekképviseleti szervnek tekintsék. A háború alatt jóformán egyébb munkája sem volt, minthogy a jogtalan támadások, jogtalan intézkedések ellen védekezzék. Háború előtt sem volt valami jó dolga a nehéz munkában görnyedő gazdának, háborúban azonban még ezt a rossz sorsot is megirigyelték (6iei«*fk.t1 akarják, hogy viselje a nehéz küzdelmek min­den terhét, amivel szemben azok, akik semmit sem kockáztattak, de amellett busásan kerestek, vigan folytatják kisded játékaikat. Ezekről a dolgokról beszél az O. M. G. E. jelentés, amikor részletesen elmondja, hogy mennyit kellelt közbenjárnia, hogy a különböző maximálási, rekvirálási stb. rendeletek kedve­zőbbé tétele, a mezőgazdasági munka folyto­nosságának biztosítása, a termékek mostoha ér­tékesítési viszonyainak javítása, a gazdálkodás­hoz szükséges anyagok beszerzése terén fenn­álló nehéz viszonyok legalább részben megvál­tozzanak. Sok eredményt nem lehetett elérni. Ezt tudja mindenki. De az elért eredmények is azt mutatják, hogy a gazdák szervezkedésé­nek még is volt valami haszna. Mutatják egy­úttal azt is, hogy bár az 0. M. G. E. mint szervezet elég erős, de azok, akik az 0. M. G. E.- vel mindig hadilábon álltak, a háború alatt is jobban szervezkedtek és több erőt tudnak fel­mutatni. A szántóvető gazdáról megállapították azt, Szénát és szalmát bármily mennyiségben a legelőnyösebb feltételek mel­lett vásárol a katonaság. Gazdáinkat felhívjuk készleteiket jelentsék be w.-—■■ sürgősen egyesületünk titkári hivatalánál. ■

Next

/
Thumbnails
Contents