Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-03 / 5. szám

4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA február 3. irata alapján a vagyonadóról szóló 1916. évi XXXÍL t.-c. 26. §-a értelmében az érték meghatározó bizottságba Szatmárvármegye területére megválasztott 4 tagot és Szatmár-Németi szab. kir. város terűidére 2 tagot. Vé­gül az ülés kimondotta, hogy az idei bikavásárt nem tartja meg, mivel a jó tenyészanyag jelentékeny része már el is lett adva. Az őrléseknél a miniszteri rendelet pontos be­tartását ajánljuk gazdáinknak figyelmébe, nehogy annak kellő be nem tartása miatt, a hatósággal gyűljön meg a bajuk. Őrlési engedély nélkül ne vigyenek terményt a malomba még ha a molnár meg is akarná a nélkül őrölni, ne kíséreljék azt meg. Az őrlést engedély pon­tosan oly mennyiségről szóljon, a mennyi a termény súlya. Ezeknek benemtartása miatt a Bácskában az Or­szágos közélelmezési hivatal hatvan malmot bezáratott s körülbelül 70 bajai polgár ellen indult meg az eljárás természetesen a lehető legnagyobb szigorral, őrlési en­gedélyt a hatóság tartozik kiadni arra a termény men­nyiségre, mely az illetőt megilleti, elégedjenek meg most a nehéz viszonyok mellett avval a terménymennyiséggel, amit a köz és katonaság élelmezése megenged; ismé­telten ajánljuk asszonyainknak, pótolják főt étellel a ke­nyeret, ne sétáljanak be potyára csak azért, hogy kibe­szélhessék magukat-nap-nap mellett Szatmárra, gondol­janak egy kicsit többet háztartásukkal, annyi áldozatot talán ezen a télen meghozhatnak a háború sikere érde­kében ők is. A házinyultenyésztés terjedése. A háborús vi­szonyok a házinyultenyésztés iránt a legszélesebb körben felébresztették a közérdeklődést és a husinség következ­tében a tenyésztés megbeszélése sürgősnek mutatkozván, igen sokan útmutatásért fordulnak a lapokhoz. A sür­gősség igen érthető, mert a házinyul igen szapora állat lévén, minél előbb kezdjük a tenyésztést, annál hamarabb kapunk olcsó és élvezetes húst, ami főleg a gyermekek ! és betegek táplálkozásánál rnegfizethetlen. A katonai ha- hóságok is elrendelték a pótkereteknél a házinyultenyész­tés bevezetését. A földmivelésügyi miniszter pedig intéz­kedett, hogy a gazdasági felügyelőségek adjanak minden kérdésre kimeritő útmutatást. Ha Belgium, Angol-,Fran­cia- és Németország évenként és egyenként több mint 100 millió darab házinyulat fogyasztott már a békében is, miért nem lehetne ezen húsféle általános fogyasztá­sát nálunk is bevezetni. Aki egyszer a nyultenyésztést és a húsfogyasztást megpróbálta, az többé nem hagy fel azzal. Hadifogoly munkások vasárnapi foglalkozása. A hadifogoly szabályzat értelmében a hadifogoly munká­sok a mező- és erdőgazdasági termények ki- és bera­kásáért, tekintettel a vasúti kocsihiányra, vasár- és ünnep­napon a hadifogolyszabályzatban előirt munkapótlék jár. Gyűjtsük a csontot. A csontok anyaga mint ér­tékes műtrágya nagyfontoságu ipari és gazdasági cikk. A kormány rendeletet adott ki gyűjtésére vonatkozóan, mit alispánunk a következő körrendelettel adott tovább Valamennyi főszolgabiró és Polgármester Urnák. Az 1736—916. M. E. sz. kormányrendeleti csontközpont­ra ruházta az állati csontok és csontterraékek forga- lombahozatalát a magyar szent korona országainak te­rületén. — A csontközpont háborús közgazdasági fel­adata, hogy az állati csontok gyáripari feldolgoztatás utján a szappangyártás céljaira a csontzsirt és a szu­perfoszfát műtrágya nyersanyagát a csontlisztet elegendő mennyiségben megszerezze. — Hazánk műtrágya szük­séglete évi 30000 vaggon, melyből a háborúban alig 2000 vaggon áll rendelkezésre. A műtrágya gyártás — melynek a tengeri utak elzárása óta egyedüli nyers a- nyaga a csont — csak úgy fokozható, ha a lakosság széles rétegeiben is közismertté válik, hogy az állati csont a háborús viszonyok között jelentékeny értéket képvisel és azt eidobni nem szabad, liánén az ipari feldolgozás céljára kell bocsátani. A termőföld 1. kgr. csontért 3 kgr. kenyeret ad, mint terméstöbbletet. E- zek alapján felhívom T. Cimet, hogy a községi elöljár­óságok utján a közfigyelmet e tényekre hívja fel és hasson oda, hogy az egyes háztartásokban, vendéglők­ben, mészárszékben stb. a csontot ne dobják el, ha­nem gyűjtsék össze és adják el azoknak a kiskereske­dőknek, vagy házalóknak, kik a csont bevásárlásával rendesen foglalkoznak. Uj műtrágyagyár — a karteilen kívül. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezetében értekezlet volt, amelyet a földmivelésügyi miniszter kívánságára hívtak össze és amelyen egy uj műtrágyagyár alapítását hatá­rozták el. A tizmilló koronás vállalkozásban a kormány ötmillió korona erejéig vállal érdekeltséget, az alaptőke másik felét pedig a Parczellázó Bank és az altruista mezőgadasági szervezetek adják össze. Az uj műtrágya­gyár a kartellen kívül marad és az lesz a feladata, hogy olcsó műtrágyát juttasson a mezőgazdáknak. A tizenkét tagból álló igazgatóságba a földmivelésügyi miniszter hat tagot fog delegálni és pedig hármat az OMGE. köréből. Felelős szerkesztő: Yllágossy Gáspár egyl. titkár. Szerkesztő: Riszdorfer Imre. Lapkiadó és kiadóhivatali főnök: Szász Ferencz. Eladó még használatlan vas kee béke beszer­zési árban. Bővebbet Péchy Manónál Porcsalmán. Legelő 100 drb. növendék marhára nyári legein tetésére kiadó Friedman Bernátnál Tyúkodon. Gál Jenő mérnöki irodáját Szatmáron, Bercsényi-utca 33. szám alá helyezte át Tele­fon szám; 189. SdrU&ai és Széna Könyvnyomdája Soatroér-Nfenei (Zárdával *re**bgn).

Next

/
Thumbnails
Contents