Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-03 / 5. szám
február 3. SZATMÁRI GAZDA 3-Sc oldal. cig se késlekedjünk, hanem siessünk megállapítani á baj okit és ha csakugyan métely az ok, igyekezzünk minél előbb alkalmazni a kamálával való gyógyítást. Juhoknál a métely jelenlétéről 1—2 próbalevágással győződünk meg. A kamala bár korlátolt mértékbe*, de rendelkezésre áll. A »Hangya* szövetkezet a háború dacára, elég tekintélyes mennyiséget szerzett be belőle, amelynek megbízhatósága minden kétségen fölül áll. A gazdaközönségen a sor, hogy a Hangyának ezt a vállalkozását, a saját javára kihasználja. A kamaiát legcéiszerübb szakértő állatorvos közbejöttével alkalmazni, aki az adagok megállapításához, a beadás módjához, megismétléséhez szakképzettségénél fogva jobban ért, mint az egyszerű gazdaember, de nem okvetlenül szükséges állatorvos közbenjötte. Azoknak, akik nem akarnak vagy nem tudnak állatorvost alkalmazni, ajánljuk, hogy a körülmények (állataik kora, tápláltsága, a betegség előrehaladásának állapota stb.) ismentetése mellett forduljanak a M. kir. Állatorvosi Főiskolához tanácsért. A főiskola tudós tanárának dr. Marek Józsefnek ismertetése nyomán közöljük mégis az alábbi rövid tájékoztatást.. A kama'.aport juhoknak darabonként 7.5 grammos adagokban szokás beadni és ezt 1—2 napi időközökben kétszpr-háromszor kel! megismételni. A szarvas- marha testsúlyához viszonyítva jóval kevesebb kamaiát bir el, mint a juh. Szarvasmarhára az egész gyógyítási eljárás folyamán 40—50 gramm kamaiát lehet számítani 100 kg. élősúlyra. Ezt még jó erőben lévő állatoknál 4, legyengüiteknél 6—8 részre osztva adjuk be. A beadás legcélszerűbben úgy történik, hogy a kamataiért kéfszerannyi gahonaliszttel és kétannyi vízzel ösz- szegyurjuic, falattá alakítjuk és az állat nyelve tövére helyezve, vagy rákenve adjuk be. Különben csak ismételhetjük, hogy aki rászorul, minél előbb alkalmazza, részletes tanácsért pedig forduljon az állatorvoshoz, vagy az állatorvosi főiskolához. Sz. Gy. A gazda teendője február hóban. A gazdaságban még mindig folytassuk a. trágya- hordást és annak szétteregetését, siessünk vele különösen a fagyosabb időben, hogy az áltálános olvadás be- álta előtt elkészüljünk. Ismételten figyelmeztetjük gazdáinkat, hogy összes tavaszi talajművelő eszközeiket rendbe hozassák, mert kedvező időjárás esetén február végén már igen gyakran szánthatunk s vethetünk. A faragóban végezzük be a már megkezdett munkákat, mivel már őszig kevés időnk lesz itt foglalkozni. Magtárakban a gabona rostálását, forgatását folytassuk, tiszta időben pedig nappalra nyissuk ki az ablakokat, hogy kellőleg kiszellőződjék s a doh és penész el ne terjedjen. Gépek megrendelése már eszkőzlendő, mivel a gyárak idejekorán nem lesznek képesek szállítani, ha elkésünk a rendeléssel, pedig még azt is figyelembe kell venni, hogy a vasút ma a háború miatt késedelmesen szállít. A gépek vételénél a gazda körültekintéssel s óvatosan járjon el s forduljon tánácsért olyanokhoz, kiknek jártasságuk van e téren, másrészt pedig teljesen megbízhatók. A fahordás még folytatható, valamint — amennyiben a cselédség rá ér — a fa feldarabolását is megkezdhetjük s boglyákba rakjuk. A gyümölcsösben, szőlőben szintén folytassuk a trágyázást s készüljünk elő a nagy tavaszi munkához; a gyümölcsösben a fák tisztogatását és a hernyó szedését még e hónapban folytathatjuk. Konyhakertben amennyiben az idő megengedi, megkezdjük az ásást és február végével a petrezselymet, sárgarépát vessük el, mert csakis akkor kapunk szép termést, ha lehetőleg korán véleményezünk. A melegágyakba a vetést be kell fejezni, azonban még plántáiást ne csináljunk, mert az idő nem eléggé megbízható. Pincében, ha a borok lefejtését már befejeztük, semmi különösebb munka nincs, a szellőztetésről azonban gondoskodjunk. Az istállókban figyeljük a takarmányozást nemcsak azért, mert a gazda szeme hizlalja a jószágot, de mivel még messze van a tavasz és soha sem tudjuk meddig fog tartani a tél s ha csak egy marok takarmány megy egyszeri etetésnél egy dr. marhánál kárba, az már egy istállóban oly mennyiséget tesz ki egy télen át, hogy annak hiánya könnyen zavarba hozhatja a gazdát. Mindennél, de különösen a takarmányozásnál ajánlhatjuk a legnagyobb takarékosságot, mert csak igy telelhetjük ki marháinkat jól s nagyobb anyagi áldozat nélkül. Különfélék. Egyesületünk igazgató választmánya Böszörményi Emil dr. egy!, alelnök vezetése mellett f. évi január hó 31.-én Szatmáron ülést tartott. Ülést vezető egyl. alelnök jegyzőkönyv hitelesítése után két királyi kitüntetésről emlékezett meg, melyek oly egyéneket értek, kik egyesületünk működésével szorosan kapcsolatban állanak s bejelentette, hogy Rubinek Gyulát az O. M. G. E. igazgatóját legfelsőbb kitüntetése alkalmából az egyesület nevében üdvözölte, indítványozza továbbá, hogy Kende Zsigmondot egyesületünk volt ef-- nökét, alapitó és választmányi tagját abből az alkalomból, hogy Őfelsége a bárói cim adományozásával tüntette ki, az egyesület átíratilag üdvözölje. A választmány örömmel vette tudomásul a legfelsőbb kitüntetéseket s elnök indítványát elfogadta. Ezután az ülés a nagykárolyi pénzügyigazgatóság 4802—1917, számú át
