Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-03 / 5. szám
SZATMÁRI GAZDA február 3. aratóról, kaszásról gondoskodni, ez nagyon csalóka lesz ez évben, ha az Isten kedvező időjárást ad, mert tudoinásuF kell venni, hogy vármegyénkben az őszi vetés hála az égnek jelentékeny területtel több, mint az 1915. évi volt s egyesületünk tavaszi vetőmagvakról is gondoskodott, igy tehát nem olyan gondolom számítás kellene, hanem lehetőség szerinti biztos alap a munkás szükséglet pontos megállapításához, nehogy akkor legyen ismét kapkodás, mikor aratni kell s akkor egyesek a dolog könnyebb végét fogva a felelősséget egyszerűen a háborúra hárítsák. Ez — bizonyos, hogy a .legkönnyebbedé aki béke idején, normális viszonyok mellett szeret sütkérezni a hatalom fényében,, annak legyen- bátorsága ily nehéz viszonyok között kiállani a síkra és viselni a felelősséget, vagy beismerve gyengeségét, helyt adni másti ak, ki' rátermett s a mai háburus viszonyok mellett sikerrel meg tud felelni nehéz kötelességének. Nem látjuk a községi munkabizottságok működését, pedig jól megjegyezendő, hogy ezeknek a falusi szerveknek működése nagyon becses és éppen az év elején, kellene a. legintenzívebb munkálkodást kifejteniük, most van a fömunka idejük, később már csak egy kis ellénőrzés a teendőjük, a mikor tulajdonképpen jól cső érzéssel nézik a gazdasági munkák sima lebonyolításánál önzetlen fáradtságuknak értékes gyümölcsét. Igen fontosnak és nélkülözhetetlennek tartjuk a községi munka .bizotságok munkájának az egész vonalon leendő forszírozott, megindítását, de nem tartjuk célhoz vezetőnek, ha a falusi bizottságok — mint egyik másik helyről hallotok, — hogy azt mondjam front szolgálatot teljesítenek s megbeszélik a lapok utján a háborús eseményeket, ezután szidják a kormányt s az egész háborút s nagy bölcsen szétoszlanak azzal, hogy bizony nincs ember, nagy a munkás hiány, nem lesz a ki learasson. A falusi munkabizottságnak nem ez a hivatása, annak pontosan össze kell Írni még a rendelkezésre állítható, munkaerőt, pontosan meg kell állapítania a munkás szükségletet, ősze kell gyűjtenie mindazokat a biztos adatokat (hány arató-, kaszáló-, kapáló gép van a faluban stb, mennyi a ló és menynyi a marha igás erő stb.) a melyek alapján törvényhatóság első tisztviselője hű képét nyújthatja a kormánynak a törvényhatóság munkás szükségletéről. A falusi munkabizotságok ielkiimeretes, önzetlen, pontos, körültekintő munkásságára van fektetve kőzélelmezésünk és hőseink szükségletének fedezése, a kis faluból kelj kiindulni, a. messzekiható munkánk a mely mellesleg nem igénye! oiy nagy fáradtságot, mint inkább jóakaratot és józan belátását annak, hogy ma ennek a kis közgazdasági szervnek stagnálása a nagy szabású, hazánk, nemzetünk egész jövőjére kiható emberfeleti küzdelemnek pótolhatlan kárára történnék. Tudom több helyen dicséretes buzgalommal dolgoznak e bizottságok, de eredményt csak úgy lehet felmutatni, úgy lesz aratásunk, idei termésünk emberileg biztosítva ha egyetlenegy falu sem vonja ki magát a munkából; bár már az idő egy kissé előhaladt s a munkaerő szétosztásánál esetleg más törvényhatóságok megelőztek, még nem késő, még sokat el lehet érni, csak a vezetőségnek a pontos adatok rendelkezésre álljanak. Ha idejekorán megteszünk mindent a siker érdekében, az nem maradhat el, mert a kormánynál, a hadvezetőségnél gazdasági termelésünk biztosítása érdekében mindenki a legmesszebbmenő támogatásra bízvást számíthat. A máj métely gyógyítása. Az utóbbi szokatlanul nedves évek hatalmas arányokban növelték és terjesztették a májmétely veszedelmet és épp ezért legjobbkor jött e betegség orvosszerének felismerése. Másrészt azonban legroszabbkor is, mert, az orvosszert a Keleti-Indiában és Ausztráliában, tehát ellenséges angol területen diszíő kamalafa termése ’ szolgáltatja. Érről kaparják le azt a pirosas szinü part,, mely a mételynek régóta keresett, orvossága. A métely tudvalevőleg kérődző háziállataink (juhok, szarvasmarhák) májában éiőskodik. Az állatok nedves legelőkön, a nyár és ősz folyamán , veszik fel á mételynek, a fűszálakra telepedett, tótokon alakját. Á métely a gyomorból a belekbe, majd az epevezetéken át a májba jut, ahol néhány hónapig élősködik. Kezdetben alig lehet valamit észrevenni a még támadott állaton, <de amint a férgek a májban növekszenek, mind inkább jelentkeznek a méteiybetegség jelei, amely teljes leromlással, sárgasággal és vizkórsággal szokott végződni. A nyáron, ősszel megtámadott szervezet tehát rendszerint esik a tél utÓlja, tavasz kezdete felé szokta a betegség jeleit mutatni. Most van itt tehát a végső ideje, hogy a megtámadott állatok gyógyításáról gondoskodjunk, különös figyelemmel kell kisérni azokat az állatokat, amelyek a múlt esztendőben junius második felétől kezdve nedves, nyirkos legelőre jártak, főképen az ilyen juhokat. Ha ezeknél étvágytalanságot, gyengülést, bágyadtságot, lesoványodást. a nyálkahártyák elhalvá- nyodását, vagy éppen sárgulását tapasztaljuk, egy per
