Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-27 / 4. szám
SZATMÁRI GAZDA január 27. 2-ik oldal. Összegezhetjük tehát, hogy a tengeri értékemel- j kedésén és tartóssá tételén kívül a gazda kap: ingyen őrlést .................... 3 50 K értékben térít és fejébnn .... 3 — K-t Összesen tehát . 6'50 K-val ér el magasabb jövedelmet mázsánként ha csirátlanittat, j mintha szemes tengerit ad el vagy hasznát fel. Helyes-e a takarmányazás szempontjából csirátla- nitani ? A gazdák, de különösen sertéshizlalóinkat az ér- j dekli elsősorban, vájjon nem veszit-e a csirájától és j olajtartalmának egy részétől megfosztott tengeri hizialási értékéből. A legelső magyar és külföldi szaktekintélyek, úgyszintén az okszerű sertéshizlalók már régen rájöttek arra, hogy a kukoricza egymagában etetve korántsem oly J kitűnő hizlaló takarmány, mint ahogy azt kényelmes és j praktikus újításoktól elzárkőzó gazdáink hiszik. Így pél- j dául a hazai takarmányozástan legtekintélyesebb tanára, Cselkó szerint az olajban gazdag takarmányok, mint pl. a kukoricza lágy zsírt és szalonnát adnak, mig ellenben valamennyi zsírszegény takarmány kemény zsírt és > szalonnát eredményez. Tudjuk, hogy legjobb szalonnája az árpával, tehát zsírszegény takarmánnyal hizlalt ser- ; tésnek van és ezért van, hogy a legtöbb sertéshizlaló nemcsak tengerit, hanem árpát is etet. Miért ? Mert tud- I juk, hogy nem csupán a zsírtartalom az, melytői az ál- j lat zsírja képződik, hanem a takarmány keményítő- és ■ fehérjetartalma. A kukoricza olajtartalmának 20 szá- í zalékát tudja az állat megemészteni, mig 80 száralék az j ürülékkel eltávozik és ez a 20 százalék is lággyá és vizenyőssé teszi a szalonnát; nem is szólva arról, hogy megemésztése oly nagy munkát ró az állat belső szerveire, hogy azt a hasznos és zsirképző anyagot felszívódása is megsínyli. Cselkó szerint a lágy zsir és szalonna üvegesnek tetszik, s miután a húst is zsir szövi át, úgy tűnik fel, mintha a hús vizenyős volna. Legvize- nyősebbnek tetszik a bükkerdőben hízott sertés szalonnája, mert a bükkmagban nagyon sok az olaj. A lágy szalonna, mint tudjuk, nem oly tartós és ízletes, mint a kemény. Mindezekből kitűnik, hogy a csirállanitotl tengeri a sertés hizlalása szempontjából sokkal eiőnyö- sebbb, mint a szemes kukoricza, mert az olaj eltávolítása úgy a zsir minőségét mint mennyiségét megjavítja. Szarvasmarhatakarmányozás. Az olajtartalom, mely káros a sertészsír és hús minőségére, viszont a marha- husére igen előnyős. Czélszerü tehát a tengericsira olaj- talanitása után előállott olajpogácsának merhahizlalására való felhasználása. Az okos gazda tehát a csírátlanítással kapott kukoricaterraékeket czéltudatosabban használhatja hizlalásra, mint a szemes kukoriczát vagy annak daráját. Mert ahol keményebb húst és zsírt akarunk, mint pí. a sertésnél, ott több csirátlanitott kukoriczada- rát és csak kevés pogácsát vagy más fehérjedus erőtakarmányt etetünk, amikor pedig puhább húsra törekszünk, mini pl. az ökör hizlalásánál, ott több kukoricza- pogácsát használhatunk. A kukoriczapogáesa hizlalóértéke másfélszer akkora, mint a korpáé, s úgy a fejős állatok tejkiválasztását, mint a birkák gyapjuíermelését növeli. Ne legyünk tehát maradiak, hanem ha már nem is hiszünk vakon a szakemberek véleményének, tegyünk legalább próbát az uj, gyakorlati módszerrel. Ez hazafias kötelességünk és a saját magunk anyagi érdeke is. Védekezés a baromfikolera ellen. Most hogy oly nagy mérveket öltött a baromfi kolera s ebben a szárnyasok elhullása, tenyésztőt, fogyasztót bizonyos természetes tartózkodásra kényszerit a baronfiak fogyasztásában. Hústalan napjaink szaporodását, bevételeink tetemes csökenését, országos bajt, csapást jelent e vész az anélkül is itéletes időben. Mint olvassuk, csaknem összedugott kézzel kell állnunk e bajjal szemben, mert az eddig oly igen bevallott, csaknem egyetlen és kizárólagos gyógyszernek: a Gallose- rinnek Németországból való behozatala diplomáciai közbenjárást igényel s ezentúl tetemesen nagy ára: az 500 köbcentiméterenkénti 77.70 korona szinte beszerez- hetlenné teszik azt. De ha a kereskedelmi minisztériumnak sikerül is Galloserin baromfikolera-szérumot nagyobb mennyiségben behozatni, akkor is nagyidőbe kerül, mig az csak a szakszerű baromfitenyésztőkig jut is s a kisgazdaközönség konyhájára keveset hajtó leend. Hiszen ezt a kisgazdaközönség nagyrésze nem ismerte s a szérumokkal való ojtást a magyar kisgazda konzervatív szelleme miatt minden rátessékelés, példákkal való bizonyitgatás melleit is sertésállományán is igen szórványosan használta. No, hogy baronfiait ojtassa, ezt már igazám luxusnak tartotta. Ám, hogy tenni kell valamit, hogy szükség e va- nalon valamihez nyúlni, ezt ma minden érdek parancsolja. Azt hiszem, a gazdakörök látogatói, (Gazdaszövetség) kisgazdái, olvasóközönsége szívesen és ér- delődéssel kiséri az idevágó részleteket, útmutatásokat még akkor is, ha azok nem állatorvosok értekezései, de a gyakorlat szüleményei. E reményben papira teszem tapasztalataimat. Kettőzött éberséggel, gonddal ügyeljünk a baromfiak étele- italára és istállójára s ezzel, ha n ím mindent, de sokat tettünk a baromli kolera távoltartására. Tudott dolog, hogy a múlt évben sok fejletlen, éretlen aljtengdri került góréba a legtöbb vidéken az alkalmatlan időjárás miatt. A tengerinek tökéletlen minősége s a kvantumoak a rekvirálással való megszorítása miatt sok helyütt igen selejtes s kevés tengeri jutott a szárnyasoknak eledelül.
