Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-22 / 17. szám
6-ife oldal. SZATMÁRI GAZDA április 22. A termés biztosítása ma hazafias kötelesség, mert nem csak magunk élelmezéséről van szó, hanem hősiesen küzdő véreinkről is, kik ott a fronton küzdenek hazánk jövendő boldogságáért s azért, hogy mi itthon maradottak nyugodtan hajthassuk le fejünket. Nagyon természetes, hogy ily viszonyok mellett mindenkinek kétszeresen kötelessége kielégítőnek ígérkező termése biztosításáról emberileg a lehetőség szerint gondoskodni, éppen azért felhívjuk ezúton is gazdáinkat, hogy a nehéz, fáradságos és költséges munkával bevetett földeik termését a — sajnos— gyakran bekövetkező jégkárosodás ellen biztosítsák. Lapunk mai számában hozzuk az Első Magyar Általános Biztositó Társaságnak múlt évi zárszámadását, a mely fényesen bizonyítja, hogy ez a tős-gyökeres magyar társulat — melylyel különben egyesületünk több mint egy évtizede szoros összeköttetésben van s tagjainkkal szemben mindenkor a legméltányosabban járt el — oly alap és tartaléktőkével rendelkezik, a mely a legmesszebbmenő garanciát nyújtja. Miután nevezett társulat egyesületünket a tagjaink által befizetett dijak után — amint az köztudomású — jutalékban is részesíti, ajánljuk jégkár biztosításukat az Első Magyar Általános Biztositó Társulatnál feladni, mely társulat dacára a háborúnak díjtételeit nem emelte fel. Különfélék. A negyedik hadikölcsön jegyzésére hívjuk fel gazdáinkat. Sajnos ennek a világháborúnak kellett kiütni, hogy észre vegyük azt az anyagi erőt mely népünknél meg van s ez a világháború, mely közgazda- sági életünkben már eddig is sok tanulsággal szolgált, vitte rá népünket, hogy mégis csak legjobb adós az állam. Németországban lelkesedéssel soha nem remélt összeget jegyeztek a legutóbbi hadikölcsönre, Ausztriában szintén fényes eredményre van kilátás, erős a reményünk, hogy gazdáink már megismerkedve az állam papírok előnyeivel szintén igyekezni fognak tömegesen jegyezni s félretett és rendelkezésre álló pénzüket saját jól felfogott érdekükben, de elsősorban édes hazánk érdekében az állam hatalom rendelkezésére bocsátják, mert jól meg kell jegyezni, hogy ma magunkra vagyunk utalva, ma sajátunkból kell a hadvezetőség rengeteg kiadásait elő teremteni, de ez ha komolyan vesszük, nem hátrány, sőt határozottan előny, mivel az áldásos béke bekövetkezte után egy fillérrel sem fogunk e háborúból kifolyólag idegenben tartozni, s igy a kamatok, visszafizetések fejében nem fog kivándorolni a rengetek sok pénz. Az uj kölcsön 6 százalékos adómentes lesz, lehet jegyezni minden postánál, legkissebb ösz- szeg 50 korona. Gondoskodás a rokkant hősökről Szolnok- megyében. A háborúnak rettenetes csapásai talán legjobban azokat a hősöket sújtják, kik testi épségüket vesztették el s mint rokkantak fogják életüket leélni. Ezekkel a hősökkel szemben a legsúlyosabb kötelezettség terheli társadalmat,- államot egyaránt, a háború mai stádiumában azonban szükséges, hogy az illetékes tényezők már most lépjenek a tettek mezejére mert ennél a kérdésnél nem momentán segélyezésről, de alapos, egy emberöltőre szóló tervszerű berendezkedésről van szó, nem alamizsna kell, de lehetővé tétele a rokkantaknak megfelelő s állandó munka alkalmak létesítése. A rokkantügyi hivatal a miniszterelnök elnöksége és Klebersberg államtitkár vezetése mellett már az ügy komolyságához méltó buzgalommal meg is kezdette működését. Egy ilyen tervezetet a mely a szolnokmegyei rokkantak részére Szolnokon, vagy Törökszentmiklóson kertészeti kereseti telep létesítését célozza módunkban áll ismertetni. A jótékony célra Orosdy báróné 100000, Szolnokmegye 100000 és az állam szintén 100000 koronát ajánlott fel, ez összegből a fent említett helyek valamelyikén a rokkantügyi hivatal birtokot vásárol, mely birtok 3 kath. holdas területekre lesz parcellázva ezeken lakóház és a melléképületek elhelyezve, minden parcellán egy szolnokmegyei rokkant lesz családostul elhelyezve, mindegyik baromfitörzeket, valamint a bolgár rendszerű kertészethez szükséges eszközöket kap, egy éven keresztül szakszerüleg lesznek a kellő ismeretek elsajátítására kioktatva s egy év múlva a rokkant hős nemzeti adományként örök tulajdonként megkapja kis gazdaságát. A tervezetet különben Hajgató Géza a szatmári önálló gazdasági iskola érdemes igazgatója dolgozta ki, a melyet úgy az államtitkár, mint legfelsőbb fokon a miniszterelnök is elfogadott. Hajgató ez ügyben már két ízben járt a rokkantügyi hivatalban s mint értesülünk rövid időn belül hozzáfognak a teiep berendezéséhez úgy hogy rövid időn belül átadható lesz rendeltetésének, az igazgató pedig a telep vezetőségével lesz megbízva. Bizony helyes lenne ha Szolnokmegye példáját követnék a többi törvényhatóságok is, a helyes irány már ki van jelölve, a többihez csak jó akarat kell, pénz kérdés ily akciónál nem jöhet figyelembe. Uj időbeosztás Magyarországon. Április 30-án éjjel 11 órakor Magyarországon az összes órákat 1 órával előre fogják igazítani és október hó 1-én éjjel 1 órakor ismét visszaigazitják. Célja ezen intézkedésnek a nappali idő jobb kihasználása, mert az idő ilyetén előre igazítása önkéntelenül a korai lefekvéshez és a korai felkeléshez szoktatja az embereket. Véleményünk szerint agrár hazánkban helyesebb lett volna oly értelmű ren-
