Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-22 / 17. szám
április 22. SZATMÁRI GAZDA 7-ik oldal. delete* kiadni, a meiy a régebbi munkaidőt állítaná vissza, vagyis kezdődnék hajnalban és végződnék alkonyaikor, ezen a módon lehetne igazán produkálni valamit. Széna és szalma rekvirálása. A földmivelési miniszter 20.563. számú rendeletében kimondja, hogy „Oly széna- és szalmakészletek, amelyek az országból leendő kiszállításra vannak szánva, igénybevétet- nek. Ehhez képest, ha valamely közigazgatási hatóságnak tudomására jutna, hogy bárki szénát és szalmát az országból kiszállítani szándékozik, a kiszállítást mindenképen akadályozza meg és a konkrét esetet táviratilag azonnal jelentse. — Igénybevételnek továbbá azok a szénakészletek is, amelyek termelőnél vagy kereskedőnél, mint a gazdasági szükségletet meghaladó fölösleg jelentkeznek. Ha a közigazgatási hatóságnak tudomására jut, hogy valaki fölös készletekkel rendelkezik, erről azonnal jelentést tenni tartozik. Ha a készlet birtokosa vitatja, hogy az szükségletét meghaladná, a törvényhatóság első tisztviselője az illetékes m. kir. gazdasági felügyelőség meghallgatása után köteles ezen kérdés fölött határozni.“ Árpa és zab becserélése kukoricára. A tengeri beszerzésénél mutatkozó nehézségek folytán az érdekelt mezőgazdák és ipari telepek közül igen számosán a Haditermény-Részvénytársasághoz fordultak ama ké;elemmel, hogy a birtokukban levő árpa- és zab- mennyiségek átadása eiienében csereképpen hasonló mennyiségű tengerit kapjanak. A Haditermény-Részvénytársaság méltányolva e kérelmek jogosult voltát, hajlandónak mutatkozik a fentiekben vázolt cserék eszközlésére, úgy hogy az érdekeltek leghelyesebben teszik, ha eziránti előterjesztéseiket mielőbb a Haditermény Részvénytársasághoz juttatják. A mezőgazdák természetszerűleg csakis oly árpa- és zabmennyiségeket ajánlhatnak fel cserére, amelyek náluk a fennálló kormány; endeleteknek megfelelően házi és gazdasági szükséglet címén már végleg visszahagyattak és amelyek ennélfogva általuk jogosan felhasználhatók. Az ipari telepeknél is magától értetődőig kizárólag oly mennyiségek jöhetnek a csere szempontjából tekintetbe, amelyeknek ipari feldolgozása vagy felhasználása a jelenleg érvényben lévő rendeletek egyikébe sem ütközik. A cserék csak legalább egy vasúti kocsirakományt tevő mennyiségé! lesznek eszközölhetők. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság április 8-án tartotta évi rendes közgyűlését gróf Cseko- nícs Endre titkos tanácsos elnöklete alatt. Az Ormódy Vilmos főrendiházi tag vezérigazgató által előterjesztett igazgatósági jelentés kiemeli, hogy a múlt, második háborús iizíeíév tiszta nyeresége 6.995,923 K 58 fillér. A nyereség tekintélyes volta főleg a tüzbiztositási üzlet múlt évi kedvező kárarányának köszönhető. Hadiköl- csönre a társaság összesen 57.500.000 K-t jegyzett. Az alapszabályszerü levonások után felosztásra kerülő 3.200,000 koronából a társaság a közgyűlés határozatából 800 korona osztalékot fizet. A közgyűlés az összes indítványokat, a számadásokkal és mérleggel együtt elfogadta és felmentvényt minden irányban megadta. Az „Első magyar“ 8.000,000 koronát kitevő részvénytőke és ugyanolyan összegű tartaléktőkén kívül 10,638.862.97 koronát kitevő tüzdijtartalékkal rendelkezik, mely utóbbi a társaság saját számlára eső tüzdijbevétel 100 százalékának felel meg. Ezen a maga nemében páratlanul magas százalékú tüzdijtartalékon kívül a társaság tartalékol az elszámolatlan indirekt üzletekre még külön 1,549.563.90 k-át. A külön tartalék összege 3,468.818.84 korona, a jégkülöntartalék 2,000.000 korona, inig az életbiztosítási összegek fedezetére szolgáló díjtartalék 190.347.553.03 koronára rúg. Ezután a választásokat ejtették meg .Elnök lett: gróf Csekonics Endre alelnök: gróf Bánffy György, választmányi tagok: Antal Géza, gróf Batthyány István, gróf Bethlen József, gróf Cziráky József, Darier Henrik, gróf Erdődy Rudolf, dr. Gaál Jenő, gróf Karácsonyi Jenő, gróf Károlyi Gyula, lovag Schoeller Pál, gróf Széchenyi Pál, Szitányi Gáza, Szmre- csányi Jenő, Weisz Manfréd, gróf Wenckheim Dénes és gróf Zichy Aladár. Igazgatóság: Balaban Adolf, Ber- zeviczy Albert, Gergely Tódor, Hajós József, báró Harkányi Frigyes, Ormódy Vilmos, és gróf Zichy János. Feiügyelőbizottság: Burchard Bélaváry Konrád, Libits Adolf Németh Titusz, báró Radvánszky Géza és báró Üchtriiz Zsigmond. A közgyűlés után tartott alakuló igazgatósági ülésen báró Harkányi Frigyest az igazgatóság elnökévé, Ormódy Vilmost vezérigazgatóvá és Balaban Adolfot vezérigazgató-helyettessé választották meg. Személyes szolgáltatás árvíz elleni védekezésnél. Miután a jelenlegi csapadékokban bővelkedő időjárás miatt gondot kell fordítani arra, hogy az országszerte nagy mértékben felgyülemlett belvizek elvezetése a rendkívüli helyzeíszülte akadályok mellett is lehetővé tétessék, a földmivelésügyi miniszter külön intézkedéssel gondoskodott arról, hogy azok a viziár- sulatok, melyek a belvizeket szivattyúzással távolitják el, ezeknek a telepeknek az üzemét állandóan, szükség esetén éjjel is fenntarthassák. Ennek a célnak a biztosítására egyes törvényhatóságok első tisztviselőinek megadta a felhatalmazást, hogy a viztársulatok megkeresésére az alkalmas munkaképes egyéneket, életkorra való tekintet nélkül, személyes szolgálat teljesítésére kötelezhessék. Akik a mezőgazdaságban halaszthatatlan munkával vannak elfoglalva, ilyen szolgáltatásra nem kötelezhetők. Malombükköny, mint vetőmag. Az országban, levő vetőmagbükköny-készletek nem elegendők arra, hogy a rendes szükségletet fedezzék s azért ennek pótlásáról kellett gondoskodni. Erre való tekintettel s figyelemmel arra, hogy a beérkezett jelentések szerint az úgynevezett malombükköny takarmány-termelésre elég jó sikerrel használható, a földmivelésügyi miniszter intéz
