Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-15 / 16. szám

r

' ’ 1 !i;; ■■■ 'v '■ JVPMjwy*i»-Tff ^

I

2-ik aids!. bZATMÁPi GAZDA április 15.

Szükségesnek tartja a hadinyereségekre kivetendő progresszív adónak mielőbbi életbeléptetését, a vámvédelemnek és az állategészségügyi oltalomnak legalább a mai mérvben való fentartásáf, a fedezetlen haíáridöüzlet eltörlését és az őrlési forgalom tilalmának fentartását, uj uzsoratörvényt, a hitel olcsóbbá tételét, valamint a polgári törvénykönyvnek az agrár szempontok méltánylásával történő megalkotását. Kívánja az elesettek után járó örökösödési illeték eltörlését, a Haditermény és hasonló társaságok nyereségeinek mezőgazdasági célokra való fordítását. A kartelekkel és trösztökkel szemben oly intézkedéseket kivan, a melyek mellett azok a nemzeti érdekek szolgálatába lesznek hajthatók.

A javaslatot elfogadták.

Ezután felolvasták Slmitsch-Hohenblumnak, az osztrák vámpolitikai központ tiszteletbeli elnökének és a Magyar Gazdaszövetség tiszteletbeli tagjának azt az indítványát, a mely erélyes áliasfoglalást kivan az őrlési forgalom bármely formában való felélesztésével szemben és kívánja a fedezetlen határidőüzlet megígért eltiltását.

Az indítványt elfogadták.

Ezután következeit a gyűlés legérdekesebb része, Prohászka Oltokar székesfehérvári püspök felszólalása.

A püspök boss u indítványt nyújtott be, a melyet a következő beszéddel kisért:

A nagy idők szociális ösztöne késztet arra, hogy rámutassak bizonyos elvekre, a melyeket itt, azt hiszem mindnyájan vallunk. Ezek közé tartozik például az, hogy mi a hazát, a földet nem nézzük portékának. Nekünk a föld egy ideális fogalom, mi azt látjuk és azt érezzük, hogy ebbői a földből nemcsak gyökér, k hajtanak ; ki, de lelkek is és mi azt akarjak, hogy a magyar földből magyar lelkek sarjadzzanak.

Minél tovább halad a mostani gazdasági fejlődés attól kell félnünk, hogy a munkást annál jobban kiforgatják a földből. Pedig a föld a nemzeté, és az okos nefnzeti politika mindig arra törekszik, hogy a föld a népé legyen és semmiféle spekuláció ne tolakodjék a föld és a nép közé. Mi á mellet vagyunk, hogy a bir- , t*k állandósodjori, mert batyuban nem lehet kultúrát j hordozni. Láthatjuk, kogy az a nemzet, mely sátor alatt j él, soha sem tudott kultúrát tereinteni. Ezek a kíván- j »ágok érlelték meg bennem azt, hogy a földet, a nép számára kell biztosítani, mert kell hogy mindenkinek legyen földje.

— Németországban ebben az irányban már sok mindent ‘ettek s Ausztriában is többet tettek, mint nálunk. Németországban határozott lépések történtek a telepítésnek gyakorlati életbeléptetésé felé. Nálunk azonban hiányzik a praktikus mód, hiányzik a lehetséges ut megjelölése. A magyar nép tőkében szegény, de mégis földéltes, úgyszólván földmohó, úgy hogy elrontja a gyomrát, a gazdasági gyomrát a földdel, mert tőkeszegénysége mellett többet vállal, mint a mennyit bir.

— Ennek az áldatlan helyzetnek a megváltoztatására és arra, hogy a népnek földet biztosítsunk, vonatkozik az én indítványom. Nem kívánom, hogy rögtön itt határozzunk. A kérdés sokkal terjedelmesebb, sokkal nagyobb megfon olást igényel, semhogy itt most erről határozni lehetne. Azt indítványozom, hogy az elnökség küldjön ki egy bizottságot, az vegye fontolóra javaslatomat és társadalmilag is indítson mozgalmat annak keresztülvitelére.

Az indítvány főbb pontjai a következők :

Indítványozom, hogy bizonyos mezőgazdasági területeket az állam örökébe vegyen. Ez vonatkozik 1. a hitbizományikra, 2. az egyházi javakra, 3. a közalapítványi birtokokra.

Az indítványt Prohászka részletes tervezet keretébe foglalta. Az ő tervezete szerint kisebb birtokok alapitandók, avagy ha a körülmények úgy kívánják, középbirtokok létesítendők. Ezeknek a kis- és középbirtokoknak a bérbeadására vonatkozólag is részletes programot terjesztett elő.

Mint bérlők tekintetbe jönnek első sorban az illető vidékek eddig földdel nem rendelkező gazdái és munkásai, olyan nők, a kiknek férjük a habomban elpusztult, vagy elmebeteg lett és kiskorú gyermekeik vannak, olyan nők, akiknek egyetlen vagy több fiuk pusztult el háitu uö.au s kiskorú gyermekeik vannak; olyan férfiak, akik a külföldről visszavándorolnak és megbízhatóságuk k. .égen fölül áll.

Az áliatn álfa; alkotandó uj birtokok legalább 15—35, de legfeljebb 350 katasztrális hold lehetnek. A kisbiriokok örökbérbe adandók. Az egyházi javak és hitbizományok örökbérletes kisbirtokokra való feldara- bolása vegyes bizottság közreműködésével történnék, a melyre az állam és a tulajdonos egye nő számú tagot küld ki. Meg nem egyezés esetén egy állandó bizottság dönt, a melynek tagjai a főendiház és a Kúria kiküldött tagjai, továbbá az érdekelt minisztériumok kiküldöttei. A tulajdonosoknak a vételárat az állam fizeti külön megállapítandó terv szerint.

— Azért nem szólaltam fel ebben a kérdésben a főrendiházban, — folytatta Prohászka püspök — mert félek a politikától. Félek a pártfegyelem nyaktilójától, A miről itt szó van, az egy szent, elementáris szükségesség. A mi hőseink, akik Limanovánál és Doberdó- nál harcoltak, nem mehetnek verklivel szét az országba, féllábon, mint Solferino után mentek katonáink. Ezek az emberek nem középkori értelemben harcolnak a királyért, ezek önmagukért harcolnak és ha kiderül, hogy nem volt tniéri harcolniok, ez végzetes következmény- nyel járhat.

— Ha mi ezt a nagy szociális feladatot elvégezzük, úgy megalkotjuk 1848 óta a legnagyobb reformot Magyarországon, megalkotjuk Magyarország birtokelosztásának reformját. Kérem indítványom elfogadását.