Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-15 / 16. szám

SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. április 15. Darányi elnök indítványozza, hogy mivel egy bir- ; tokpolitikai bizottság alakult, Prohászka püspök indítvá­nya ehhez tétessék át és kérjék fel az indítványozót a bizottságban való közreműködésre. Margorin István, Vermes Gyula és Lőherer Andor felszólalása után Messkó Pál indítványára végül elhatá­rozták, hogy a gabonafélék maximális árának emelését fogják kérni a kormánytól. Vármegyei szántógépek Abauj-Torna vármegye törvényhatósága elhatározta, hogy kétszázezer korona kölcsönt vesz föl oly célból, hogy azon szántó és aratógépeket vásároljon. Elhatáro­zásánál a törvényhatóságot az vezelte, hogy a várme­gye területén tavaszi munkálásra váró százezer kát. hold szántóföldnek idejekorán való megművelése a megfo­gyatkozott igástrő miatt be nem fejezhető és ezért szük­ségesnek tartja, hogy 200 000 koronát fordítson szántő- és aratógépek beszerzésére. A gépeket a vármegyei gazdasági egyesület fogja kezelni és azokkal térítési díjak ellenében szántásokat végeztetni. A térítési dijak akként állapíttattak meg, hogy azokból a befektetendő tőke kamatai és karbantartási költségek, továbbá a gé­pek vételárainak törlesztésére oly összeg találjon fede­zetet, hogy a gépek 'vételárai öt év alatt törleszthetök legyenek. A még ezután esetleg fenmaradó tiszta jöve­delmet a vármegye közönsége a Gazdasági Egyesület­nek engedi ág t Azt lehet hinni, hogy az Abauj-Torna vármegye által adott példát a törvényhatóságok követni fogják s több vármegye hoz hasonló határozatot, amivel lénye­gesen elő fogják segíteni az ember és igaerő hijján nagy bajukkal küzdő mezőgazdasági termelést. Erre nagy szükség van, mert csakis igy tudja a mezőgazdaság ki­elégíteni a fogyasztást s csakis ezzel törhetjük meg leg­ádázabb ellenségünk: Anglia kiéheztetési tervét. A gépmunka jelentőségét a mezőgazdaságban a háborús viszonyok rendkívül felfokozták, hadseregeink diadalait nem lehet azzal kockáztatni, hogy a nélkülöz­hetnél több ember-erő vonassék el a dicsősséges harc­terektől, a mezőgazdasági termelésnek, ennek a belső fronton folyó küzdelemnek is meg kell lenni. Épp ezért az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egész prog- rammját dolgozta ki és terjesztette a kormány elé an­nak, hogy miként legyenek beszerezhetők ennek a belső küzdelemnek a fegyverei, a muníciója, a mezőgazdasági gépek és azok szükségleti cikkei. A háborús országok kormányai szintén minden lehetőt elkövettek, hogy jó gépek álljanak a mezőgazdaság rendelkezésére, a szö­vetséges hatalmak gépiparára nagy feladatot rótt a me­zőgazdaságoknak jó gépekkel való ellátása, különösen a motoros eke gyártása nagyobb mennyiségben és kellő jó minőségben volt a megoldandó feladat. Mint é-itesüiünk, német szövetségesünk mezőgaz­dasági gépiparának legjavát bocsátja a magyar mező- gazdaságnak randelkezésére, hogy ekként a mezőgazda- sági munka elvégzéséhez és a termés biztosításához, hozzájusson. Éppen a leginkább elterjedt és a legna­gyobb mértékben megkedvelt német mótor eke tipus behozatalát könnyítette meg; az úgynevezett Stock- mótcr ekét. A Stock mótor ekét nálunk leginkább is­meri a gazdaközönség, — nyilván erre voltak tekintet­te! — de tekintettel voltak arra is, hogy a jó gép ma­gában nem elég, vezetésére és kezelésére hozzáértő és betanított emberre is szükség van. Éppen ezért a Stock gyár Budapesten időszakonkint ismétlődő tanfolyamo­kat rendez, amelyen" alkalmas mótoreke kezelőt képez ki. Kétségtelenül a háború szülte meg ezt az úttörő vállalkozást, amely hivatva van arra, hogy az igáserő kérdésével küzködő gazdatársadalomnak támasztékul szolgáljon. Az 0. M. G. E. gyűlése. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Buja- novics Sándor elnöklete alatt a napokban igazgató- választmányi ülést tartott. A napirend során Rubinek Gyula igazga'ó számolt be a küldöttség eljárásáról, a mely a kukurica-kérdésben a földmivelésügyi miniszter­nél járt el, jelezve, hogy a miniszter fokozatosan több vármegyét fog felmenteni, a mi eddig ugyan nem történt meg. Az ülés tudomásul veszi az eljárást. Az idei termés értékesítésének kérdését szintén Rubinek G úla igazgató ismertette, megállapítván, hogy az előző években az ide vonatkozó intézkedések el­késve léptek életbe, a miért is szükségesnek tartja, hogy a kormány sürgősen intézkedjék, meghallgatva az OMGE véleményét és kellő időben bocsássa ki az ide­vonatkozó rendeleteket. Ma az az irányzat, hogy az érté­kesítés a Haditermény R-T.-nál összponlosittassék, a monopoüsztikus rendszerrel szemben kívánatos, hogy bizonyos ideig ki-ki szerezhesse be szükségletét s csak ezután lépjen életbe a monopólium. Vázolván mindkét rendszer előnyeit és hátrányait, megállapítja, hogy a tavalyi termésben való csalódás hiányokat szült. A szá- litási viszonyok különösen nehézzé teszik az egy köz­pontból való ellátást. Tavaly semmiképpen be nem vált terméskilátások alapján állapíttattak meg a maximális árak, ma már a legszélesebb körök is tudomást sze­reztek a mezőgazdaság nehézségeiről, a kormány né­mely termék maximális árának újabb szabályozásánál szintén számolt ezzel. A jelenlegi maximális árak a ke­nyérgabonánál a kifejtett viszonyoknál fogva nem al­kalmazhatók s ezeknél jóval magasabbakat kell kérni a kormánytól. A mezőgazdaságnak ezzel a jogos követe­lésével már számolt az időközben megváltozott, s a vi-

Next

/
Thumbnails
Contents