Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-08 / 2. szám
2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA január 3. a bizományosok és a Haditermény r.-t. 1 K 50 f. megállapított jutalékával, — a vetőmagvak beszerezhetők lesznek s az üreseii maradt területek tavasziakkal pótolhatók, annyival is inkább valószínűnek látszott ez a feltevés, mivel az illetékes körök évek óta törekednek arra, hogy a fölösleges közvetítő kereskedelmet kiküszöbölve a termelőt és fogyasztót közvetlenül hozzák össze s az indokolatlan nyerészkedésnek, árdrágításnak elejét vegyék. A mai nehéz viszonyok, de másrészről megélhetésünket minden oldalról saigoruan meg- rendszabályozó kormány intézkedések mellett rettenetes munkás és igaerö hiánnyal küzdő gazdáink bíztak, hogy a tavaszi vetőmaghiány pótolható lesz mint fenntebb is említettük, olyképpen, — mely bár óriási pénzbefektetést igényel — hogy Magyarország produktiv termelői nem lesznek kénytelenek indokolatlanul magas árakat fizetni azokért a vetőmagvakért, melyekkel az idei aratást —- emberileg számítva — biztosíthatják. Ezt a reményüket alapíthatták arra a törvényerejű rendeletre is, amely világosan kimondja, hogy aki akár mint eladó többet kér, akár mint vevő többet igér és ad a megállapított maximális árnál 2 havi elzárással és 600 korona pénzbírsággal oüntetendő. Köztudomású, hogy a magyar gazda törvénytisztelő, talán nincs egyetlenegy osztály sem, amely pontosabban fizetné adóját, a ki a közterheket úgyszólván minden zúgolódás nélkül viseli, s igy nagyon is rászolgált arra, hogy ezírányu hazafias erényei is honoráltassanak; ámde a kormánynak legutóbb megjelent rendeleté, a mely a tavaszi vetömagbeszerzés tekinteteben döntő s a mely a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete utján teszi lehetővé az üresen maradt földek bevetését, nagyon is gondolkodóba ejti gazdáinkat, mert hiszen hogy adjanak 100 kgr. tavasz búza vetőmagért 50 koronát, mikor ez horribilis összeggel haladja túl a maximális árat, melynek megadása büntetendő cselekmény. A kormánynak intencióját értjük, célja az, hogy vetőmag hiány miatt bevetetlenül föld ne maradjon; de nem értjük egy altruisz- tikus alapon álló testület részéről, — amely testület különben is a Haditermény r.-t. bizományosa — hogy miért emeli fel a tavaszbuza árát 50 koronára, a mikor ő azt a maximális áron vette s amikor a megállapított jutalékkal költségei s a befektetett töke kamatja már teljes fedezetet nyert, vagy talán csak nem gondolja, hogy a felmerült kezelési költségek fejében gazdáink q-ként 10—12 koronát jogosultnak tartanak akkor, a mikor ugyanezen miniszteri rendelet értelmében azoktól a termelőktől, kiktől a „Haditermény“ bizományosai által vásárolt és még át nem vett készleteket a maximális áron, hozzáadva az 1 K 50 f. jutalékot megvehetik; annyival is inkább áll ez az állítás, mert a miniszteri rendelet értelmében, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete kijelenti, hogy mindezek dacára ezek a vetőmagvak .nem tekinthetők elsőrendű, teljesen tisztított vetőmagvaknak“, tehát az 50 koronás búzát még a gazdának tisztítania kell, a mi testvérek között 2—3 százalék súly apadást jelent, vagyis ez a búza maximális ár szerinti őrlőképes, de nem vetőmag. Ami a közvetítést magára vállaló szövetkezetei illeti, még meg kell jegyeznem anélkül, hogy a legkisebb ellenszenv vezetne, — hogy mint a Haditermény r.-t. bizományosa, ki az egyes vidékekről bejelentett terményeket fogja gazdáink részére mint tavaszi vetőmagvat szállítani s a melylyel semmi különösebb kezelési költség sem merült fel, mivel a maximális árak ab vasúti állomás vannak megállapítva — még azt is megtehetné, hogy a részére megállapított jutalék egy bizonyos százalékát elengedné; ez volna méltányos, igazságos a mai nehéz viszonyok között, a mikor mindenkinek sietni kell a segítséggel, támogatással, mert csak igy dönthetjük meg elleneinknek úgynevezett kiéhez- tetési politikáját. Nem tárgyaltam volna ez ügyet, ha vármegyénk területén nem lennének oly súlyosak a termelési, megélhetési viszonyok, de kötelességem volt, mivel a megállapított vetőmag árak — dacára a kormány minden irányban tapasztalt áldozatkészségének — oly szokatlanok a mai korlátozott értékesítés mellett, — hogy azt szó nélkül hagyni nem lehet. Éppen ezért tisztelettel kérem a tekintetes szerkesztőséget, szíveskedjék jelen közérdekű soraimat lapunkban közölni. » Egyesületi tag. A nitrogén és foszfor mint növényi tápláló anyag. A növények által a talajból elvont tápláló anyagok közül a melyeknek mesterséges visszapótlására a gazdának ma nagy gondot kell fordítania, nálunk Magyarországon a nitrogén és a foszfor játsza a legfontosabb szerepet. Szükséges a növény részére ezeken kívül ugyan más tápláló anyag is, a minő a káli, a mész, stb. ezek azonban rendszerint olyan mennyiségben ta
