Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-11 / 11. szám
2-ik otdal. S2ATMÁRI GAZDA március 11. Ferenc; Dobrácsapáti és Szamoskóród : Dési Mihály ; Kispeleske: Molnár Lajos. Nagyon helyesnek tartjuk Domahidy főszolgabíró azt az intézkedését, hogy az igaerő megállapításánál figyelembe veendők a meddő tehenek is, hiszen köztudomású, hogy normális időben is igen sok kisgazda használja tehenét mint igás jószágot. A helyi bizottságokra igen súlyos feladatok nehezednek, pedig ezeknek pontos, idejébeni megoldása a lehető legszorosabb összeköttetésben áll a háború sikerével. A helyi bizottságnak az ellenőrzésére bízott körzetet úgy kell tekinteni mint egy gazdaságot, melynek kezelése rá van bízva, ennek az ellenőrzésnek, ha kell kíméletlennek, könyörtelennek kell lenni s nagyon kívánatos lenne ha hazafias lelkészeink a szószékből is megmagyaráznak az itthon levőknek, hogy imádott hazánk sorsa jó részt attól függ, mennyit tudunk termelni. Hiszem azt, hogy közigazgatásunk megfogja találni azt az utat és módot, a mely a sikerre vezet. Az értekezleten szó volt, hogy a hadsegélyes asz- szonyok és gyermekek úgy a kapálás, mint az aratásnál (sarlózás) figyelembe veendők s azokkal szemben kik szabadkoznak, érvényt kell szerezni annak a törvényt pótló miniszteri rendeletnek, a mely a dologke- 1 rülő hadsegélyes asszonyok segélyének részbeni, vagy ; egészbeni felfüggesztését rendeli el. Az értekezleten elnöklő főszolgabíró tájékoztatta a j megjelenteket, hogy mind az, a ki aratási munkára ké- j pes és 15 nap alatt nem szerződik le hadimunkára j lesz küldve olyformán, hogy a közigazgatás ezekkel a munka kerülőkkel felváltatja a hadiszolgáltatásra kiren- ! delt s dolgozni akarókat. i A katonák a szántás-vetési munkára 3—-5 heti szabadságot nyerhetnek, amit rapporton kell kérelmezniük. Itthon szigorú ellenőrzés alá kerülnek a munkában való részvétel tekintetében. i A közerőtérités megállapításának kérdésében kimondja az értekezlet, hogy a régi szakmány munkabérhez 60 százalékot lehet hozzáütni és igy körülbelül 16 koronáért meglehet váltani egy földnek megmunkál- tatását. A közerő kirendelése és a karhatalom alkalmazása a községi elöljáróság és a helyi bizottság indítványa alapján fog foganatosíttatni. Azon gazdának, aki számításból nem gondoskodott igáról és pénzét sem hasznosította valamely közcél érdekében, magasabb árt lehet felszámítani a közmunkáért. Kimondja az értekezlet, hogy a tavaszi munka elvégzéséig dolgozó jószágra csak a bizottság elnökének meghallgatása után és csakis olyan célból lehet járlat- levelet kiállítani, ha a jószágot munkára vásárolják meg a járás területére. Hasonló intézkedés végett a többi járás vezetősége illetve a vármegyei alispán is értesi- .tendő. Az értekezlet VilágoSsy Gáspár felszólalására kimondja, hogy a burgonya és répatermelés éppen olyan intenziven végeztetendő, mint a magtermelés. Az értekezlet Világossy Gáspár, Madarassy Andor, Hadady Béla, Szarka Andor, Tréger Albert és mások felszólalása és Domahidy Pál főszolgabíró zárószavai után befejezést nyert. Ezekben számolunk be a szatmári járás érdekében megtartott értekezletről s ehez ismételten és újból csak annyit jegyzünk meg, hogy mindenkit egy közös cél vezessen: a haza sorsának minden iránybani biztosítása s akkor nem lesz szükség erélyesebb rendszabályokra. Álljon mindenki a helyére s áldozzon munkájával azokért, a kik odakint vérükkel öntözik ezt az annyira megszomjazott földet. Az országos állattenyésztési értekezletről. Március hó 5.-én Budapesten az O. M. G. E. állattenyésztési szakosztálya országos állattenyésztési értekezletet tartott, amely rendkívül nagy érdeklődéssel folyt le Ghillány báró földmivelésügyi miniszter és hazánk legtekintélyesebb, nagyszámú gazdáinak (vármegyénkből dr. Falussy Árpád gazd. egyesületi alelnök, Pethő György jószágigazgató és Csikós Mihály tiszttartó) jelenléte és élénk részvétele mellett. Pirkner János előadó az előre megállapított 7 fő és 8 alpont alatti kérdésekkel és az ezekre beérkezett javaslatokkal tüzetesen foglalkozott. Előadta, miszerint a beérkezett 76 vélemény átlaga szerint csökkent a szarvasmaha állomány: igás ökröknél 40, teheneknél 12 és növendék állatoknát 20—25 százalékkal, vagyis országos átlagban 25 százalékkal ; — tehát a bizonytalan ideig — sajnos, el kell készülnünk, még sokáig — tartó háború folyamán a hadsereg óriási marhafogyasztására, s igy meg kell tennünk mindent szarvasmarhaállományunk kímélése, pótlása és a köztenyésztésnek hathatós támogatására. Mely célból javaslatba lettek hozva: a marhahús fogyasztásnak teljes eltiltása a polgári társadalomtól, a vásárok korlátozása; közvetítő kereskedelemnek a legnagyobb mérvű megszorítása; továbbá a marhahús pótlására juh, kecske, házinyul és baromfitenyésztés karol- tassanak fel érdemeik szerint; — azután a köztenyésztés istápolására szaporitassanak a kir. gazd. felügyelőségek, (járásonként legyen felügyelőség), az állami pénzsegély és támogatás az eddiginél nagyobb, vagyis fokozottabb mérvű legyen — végül a takarmányféléknek főfontosságára tekintettel elvizenyősödött legelők csapol- tassanak le, a kaszálók feltöréséből előállott mély fekvésű szántók alakíttassanak vissza rétekké; az erőtar
