Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-26 / 9. szám
február 26. SZATMÁRI GAZDA 7-ik oldal. Burgonyaültetés után két hétre, ha a burgonya már kibújt, a burgonyatáblát óvatosan megboronálják. Ez az eljárás a talajnedvesség megőrzését is hivatott biztosítani. A boronálást követő harmadik héten történik az első kapálás és töltögetés; az indák megnyúlása idején pedig a második kapálás és töltögetés. A burgonya szántóföldi termelésénél a délmagyar- arszági gazdák a burgonyaültetést eke után eszközük. Ez esetben a gumókat minden harmadik barázdába mélyesztik egymástól féllépésnyi távolságra. Szántóföldi mivelésnél kapáló- vagy töltögető ekével végezhetünk legeredményesebb munkálatot. Ez esetben egy munkás egy lóval naponta egynegyed kát holdat könnyen megmunkálhat. A burgonyaültetőgép a mai munkaerő hiány mellett, minden esetre munkamegtakarítást jelent, mert egy 2 soros ültetügép az elültetendő 2 sort nem csak megbarázdálja, hanem a burgonyákat bizonyos állandó távolságban behelyezi a barázdába és utána a barázdát betölti. Mindezt egyetlen gép végzi, a melynek munkájához két ló és 2 munkás kéz kell csupán, a gép 250 kgram burgonyát visz magával, a mi a munkát, kissé nehézkessé teszi, minélfogva a burgonyafészekrakó géppel kezdik helyettesíteni, a mely feleslegessé teszi az ültetési aiászántást és a sorjelöiést. A burgonyafé- szekrakó ekével is gyors és jó munkát végzünk, a mit ráadásul tökéletesbit az ilyen ekék jó altalajiurója. A korai burgonyafajtáknál az ültetést ajánlatosabb -azért a szokottnál mélyebben végezni, kivált hazánkban ott a hol mint azt már ki is emeitük, az erősebb tavaszi fagy kártételek, sajnos, eléggé gyakoriak. Az étkezésre alkalmas burgonyafajták elültetéséhez legaiániatosabbak a vékonyhéju, mélyen fekvő szemű, lisztdus és jóizü fajták. A már említett koraérők többnyire ilyenek. Ültetés céljaira a 6—10 szemű egészséges, középnagyságú burgonya a legalkalmasabb. A laza homok talajba a burgonyát 10—15 cmter, a kötött földbe 6—7 cmter mélyre ültethetjük. Egy kát. hold beültetéséhez, soros ültetésnél 12—16 métermá- zsányi, fészkes ültetésnél pedig 9—11 métermázsányi gumót vehetünk. A burgonya tölíögetésénél még arra is ügyelnünk kell, bogy az ne legyen valóságos betemetés, a mivel a növény, rendes táplálkozási és Így fejiődési folyamatát is megakasztanók, kivált alföldi száraz és homokos talajainknál a töliögetést bízvást mellőzhetjük is. Tuhredves talajban ne termesszünk burgonyát, mert az ilyen termék csakhamar szappanossá s igy él- vezhetlenné válik. A burgonyatermelés jelentős előfeltétele az, hogy a burgonyaföld jó termő erőben legyen. Elővetemény- ként bármely növény megelőzheti ugyan a burgonyát, mégis legdusabb termést azért ott fog adni, a hol ir- tásos vagy legelőtöréses területre kerül. Bárminő talajba jusson is azonban, a bőséges terméshozamot, csakis megfelelő műtrágyák alkalmazásával fogjuk biztosítani Igen tanulságos mütrágyázási kísérleteket végeztek e téren ezidén is, Kövér Lajos birtokos Nagszakácsiban Somogymegyében, Renda János birtokos Poroszkán Trencsénmegyében, Várady József igazgató Nagybányán Szatmármegyében és mások többen. (Lásd: Burgonya mütrágyázási kísérletek képfelvételét is.) E kísérletezőknél a műtrágyázás utján elért terméstöbblet kát. holdanként 50—200 korona haszonérték közt vállalkozott, még pedig a műtrágyákra fordított kiadás levonása után, a minek összege holdanként alig haladta túl a 35—40 koronát. A mi magát a burgonyaföld termőbbé tételét s igy a burgonya növényi táplálkozását illeti e tekintetben irányadó az a körülmény, hogy a burgonya a gyarapodásához megkívántaié tápanyagokat nem csupán könnyen felvehető alakban kívánja, hanem azt is megköveteli, hogy ezek a tápanyagok egyúttal bőven álljanak rendelkezésére. Evégből a burgonyát rendszerint már jól isíállótrágyázoít földbe ültetik, a mivel a megfelelő műtrágyák alkalmazását is könyebbé és egyszerűbbé tesszük. A műtrágyázás kiadásai a burgonyánál aránylag olcsóak s mégis dús termést biztosítanak, miáltal a burgonyaföldek jövedelmezősége jelentékenyen fokozódik. Köíöitebb talajokon a burgonya trágyázása valamivel olcsóbb, mint a homokon, mint a hol bőséges kálisó trágyázással kel! a foszfor- és a nitrogéntrágyákat kiegészítenünk. E végből a homoki burgonyatermelő holdanként 100 kgrm. 40 százalékos kálisót kever a szuperfoszfát mellé, mig a kötött talajon elég a kálisóból 50 kgrmnvi mennyiség is. Azért a trágyázást ez a különbözet kát. holdanként legfeljebb 6—7 koronával drágítja, mivel szemben azonban a hozambőséget jelentékenyen gyarapítjuk. A burgonya elég nagy arányú káli igénye mellett a kálitrágyázás mellőzhetlen. Azért, a legszükségesebb burgonyaföldeinknek műtrágyája a burgonyánál is a 16—18 százalékos foszforsavat nyújtó szuperfoszfát, a melyből a burgonyánál kát. holdanként 200—250 kgrmot alkalmazunk. A nitrogéntrágyák sorából a burgonyatermelés terén leginkább bevált a kénsavas ammóniák, a mely egyébként a mai háborús időkben mindenkép hozzáférhetőbb is a chilisalétromnál. Istállótrágyával bőven ellátott burgonyaföldnek legfeljebb 20—30 kgrm kénsavas ammóniákat adunk, mig az istállótrágyában hiányt szenvedő talajok 60—100 kgrm kénsavas ammóniákban részesüthetnek. A kálival kevert szuperfoszfátot tél végén vagy tavasz legelején szórhatják a már megmunkált bevetetlen burgonyaföldre. Az idei késedelmes szállítási viszonyok mellett mindenesetre ajánlatos a műtrágyarendel- ményeket idejében megtenni. A kénsavas ammóniák két részletben adható a
