Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-26 / 9. szám
6-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA február 26. gyógykezelését illetőleg a munkaadó és az orvos közti szabad megállapodás irányadó. Gyógykezeltetésre a munkaadó magánorvost is alkalmazhat, a hatósági orvosi felügyeletet és vizsgálatot azonban csakis a hatósági, illetőleg községi és körorvos láthatja el. 14. A ruházatok megszerzése tekintetében a bizottság az illetékes hadifogolytáborparancsnoksággal a szabályzat szerint közvetlenül érintkezik. 15. A hadügyminiszteri szabályzat értelmében a hadifoglyok tekintetében leteendő óvadékokat (fejenként 30, illetve a községek utján kért hadifoglyok után 20 korona) az alispán kezeli. Mihelyt valamely munkaadó a hadifoglyokat a bizottságnak rendelkezésére bocsátja és a foglyok átvétele alkalmával jogosult kifogás nem merül fel, az alispán köteles az óvadékot kiutalni. A bizottság feladata továbbá annak ellenőrzése is, hogy minden újabb átutalás alkalmával az előirt óvadék letétbe helyeztessék. A már kiadott hadifoglyok után — ha igénybevételük a 10. pont értelmében nem mondatott fel — az óvadékot legkésőbb folyó évi március hó 1-ig le kell tenni. Erről minden munkaadó, aki hadifoglyokat alkalmazott, haladéktalanul, de legkésőbb folyó évi február hó 20-á g okvetlenül értesítendő. 16. A katonai őrszemélyzet fegyelmi ügyei tekintetében a bizottsághoz kivezényelt katonatiszt intézkedik. A nyilvántartáshoz szükséges segédszemélyzetet a kivezényelt katonatisztnek a törvényhatóság első tisztviselője bocsátja rendelkezésre. 17. Ez a rendelet a hadügyminiszteri szabályzattal egyidelüleg folyó évi március 1-én hatályba lép. A végrehajtás iránt a kellő intézkedéseket a törvényhatóság első tisztviselője köteles azonnal megtenni. I f i j Burgonyatermelésünk különös tekintettel a korai burgonya termesztésére. Rendkívüli jelentőségű ezidei búzatermelésünkön kívül ezúttal is megint a burgonyatermelés, a melynek eredményessége szoros kapcsolatban áll a világháború által teremtett helyzet gazdasági vonatkozásaival ». A háborús állapotok következtében ugyanis a búza és a rozskészletek erősen meg fognak apadni, azzal j kapcsolatban pedig a gabonaárak is szakadatlanul emel- j kedő irányzatot fognak mutatni. Ezért nagyon is előtérbe lép minden olyan termény fokozottabb kultiválása, a mely mint a burgonya is, tápértékénél, tömegtermelésénél és olcsóságánál fogva úgy az emberek táplálkozásánál, mint az állatok takarmányozásánál is a legközelebbi termelőidényben kétszeres jelentőségűvé hivatott emelkedni. Áll ez legkivált a korai burgonyatermesztésre is ezidén, mint olyanra, a mely hivatva volna bőséges kora termékeivel a fogyaszíópiac támogatására sietni már egy oly időben, a midőn a tavalyi készletek részint elfogytak, részint élvezhetlenek, az uj búza és az uj rozs lisztje pedig még nem kerülhetett a fogyasztó piacra. A kora burgonyatermelés jövedelmezőségének jelentőségével nem csupán a tavasz elején nekünk kora csemegeburgonyát szállító délibb fekvésű külföldi vidékek vannak tisztában, hanem a földrajzilag minálunk kedvezőtlenebb fekvésű Hollandia és Németország is jó példákkal járnak elől e téren. Ezek a példák hasznos útmutatók és irányítókként szerepeltek a Temes- ét Torontálmegyei Gazdasági Egyesületek által kioktatott egyes délmagyarországi községekben is a hol mint pl. Lavrin, Galagonyás, Paracz stb. helyiségekben, nagyon is számottevő kiviteli cikk gyanánt termesztik ma már a korai burgonyafajtákat. Magyarországon a legjobban bevált és elterjedt koraérő burgonyafajták sorából legajánlatosabbakként ismerték a korai hathetes, a korai rózsa, a májusi rózsa, a napkelet stb. A koraérő burgonyafélék eredményes termesztésével légióként a következőket kell figyelembe vennünk. A koraérő fajták rövid tenyészidejét magunk i» siettethetjük az által, hogy a gumókat az elültetés előtt elöcsiráztatjuk. Evégből már február közepe után kiválasztjuk a sem nagy, sem tulkicsiny, teljesen ép és egészséges gumókat s azokat vagy tiszta fonott kosarakban vagy pedig tiszta faládácskákban, meleg helyeit, úgy rakosgatjuk egymás mellé, hogy azok szemes végükkel fölfelé, köldökös végükkel pedig lefelé álljanak. A mérsékelten meleg és világos konyhahelyiségek is megfelelnek az előcsiráztatás céljainak, a mint ezt a Temes-és torontálmegyei termelő gazdáknál is láthatjuk. Az igy eltartott burgonya csakhamar fonnyadásnak és csírázásnak indul, persze sokkalta rövidebb csirahajtásokkal. semmint azt a pincében szokásosmódon kicsirázó burgonya féléken látjuk. Az előcsiráztatásnak ez a módja legalább is 4 héttel rövidíti meg a burgonya tenyészidejét úgy hogy ez a termék igy mint koraérő, jobb árakon is kerül aztán a piacra. A fenti módon előcsiráztatott burgonyát addig tartjuk a ládikákban vagy kosarakban, mig a tavaszi burgonyaelültetés alkalmas ideje bekövetkezik ; ez pedig Magyarország tavaszi időjárásához képest, & felvidéki és erdélyi megyék leszámításával, március hó közepe táján mindenütt megtörténhetik. A délvidéki koraburgonya termelő gazdák 70—80 cmtres széles sorban 35—40 cmter széles növénytávolságban sorjelző mentén végzik a kiültetést. A nem tul- mély fészkekbe a gumót akként helyezik el, hogy szemes végével az fölfelé álljon s hogy azt legfeljebb 4—5 cmtr. de mindenesetre olyan vastagságú földréteg bontsa, a mely a tavaszi fagyok ellen védelmet nyújthat. Az elföldelésnek óvatosan kell végbemenni, nehogy a zsenge csirák az elhelyezés közben letőredezzenek.
