Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-22 / 4. szám
SZATMÁRI GAZDA január 22. 4-ik oldal. szersmint csökkenti ide haza a katonáink részére szükséges marha és sertéshús fogyasztását. Ezt hirdetik ma mindenütt. Vármegyénkben tudomásunk szerint nagyobb baromfitenyésztő telep nincs, gazdáink keltető gépet ■em használnak s igy örömmel vettük egyik birtokosunknak azt a szándékát, hogy nem sajnálva az anyagi áldozatot, saját költségén, minden állami kedvezmény nélkül akart a baromfitenyésztéshez fogni. Fordult a Baromfitenyésztők Országos Egyesületéhez kérve, hogy az egyesület ajánljon keltető gépet, a válasz meg is érkezett s ez alapon a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez lett utasítva; ez utóbbi azt a választ adta, hogy az összes Cyphers rendszerű gépeket a kormány megvette s ezek felett a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete rendelkezik, forduljon tehát ehhez, elment a megrendelés s kért készpénzfizetés mellett egy keltetőgépet, erre megjött a válasz, hogy a birtokukban levő gépekből nem adhatnak át egyet sem, mivel azok agi- tadonális célokat szolgálnak. így tehát birtokosunk, ki már a rendszeres baromfitenyésztéshez berendezkedett, beszerezte a törzseket, stb. kénytelen erről lemondani. Az egészben az a különös, hogy a B. O. E. szerint a gépek agitacionális célokat szolgálnak s akkor vármegyénkbe, a hol igazán nagy szükség lenne az agitá- cióra, s ha valahol itt szolgálhatnának azok a gépek leginkább rendeltetésüknek, egy gép sem helyezhető el. Kérjük B. O. E. vezetőségét ez utón is — ha még lehetséges — siessen ezt a tévedést — mert csak az lehet — sürgősen kireparálni. A legeltetési és fedeztetési dijak. A földmive- lésügyi miniszter felmerült eset alkalmából elvi jelentőségű határozatban mondotta ki, hogy a községi képviselőtestületnek a legeltetési és fedeztetési dijak ügyében hozott határozata ellen beadott felebbezés elbírálására az alispán nem illetékes. A hol a birtokosság nincs szervezve, az apaállatok költségeit a községi költségvetésben kell előirányozni és a községi számadásban kell elszámolni. A közös legelő és az apaállattartás ügyvitelét intéző előljárósági közegek javadalmazását a községi képviselőtestület a községi költségvetés keretében határozza meg. A világháború költségei a lefolyt 17 hónap alatt kerekszámban 160 milliárd K-ra rúgtak. Ezzel szemben az összes hadviselő államok adóssága 1914. júliusában 170 milliárd K-t tett, amety összeg a következőkép oszlott mdg: Ausztria-Magyarország 18 Németország 35 Anglia 41 Franciaország 21 Oroszország 25 Olaszország 7 A mostani világháború költségei havonként mintegy 9 milliárd K-t. naponként mintegy 300 millió K-t lesznek. Az 1870—71 háború költségei mindkét félévre nézve együttvéve 3 millird K-ra rúgtak. A háború 8 hónapig tartott és igy egy-egy napra 15 millió K. jutott. Az orosz-japán háború 16 havi tartama alatt 9 milliárd K-t nyelt el ami egy-egy napra 17 millió K-t tesz. A gyógynövények gyűjtése és a szövetkezetek. Mióta Németország megtiltotta a gyógyszerkivitelt, különösen érezhetővé vált hazánkban a gyógyszerhiány, ami viszont újra aktuálissá tette a hazai gyógyszertermelés fejlesztését. A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége, melynek a köttelékébe tartozik hazánk valamennyi, majd hatezernyi falusi szövetkezete, vállalkozott arra, hogy e célból szervezi a gyógynövénygyüjtést a szövetkezetek, mint gyüjtőállomások utján. A szövetség a földmivelésügyi kormányhoz intézett felterjesztésében határozottan támogatja a gyógyszerészek egyesületének a kérését, mely odairányul, hogy a minisztérium létesítsen a fővárosban egy mintafeldolgozó telepet s minden erővel mozdítsa elő a hazai gyógynövénygyüjtést és gyógyszertermelést. Miután a fogyasztási szövetkezetek Erdélyben már tettek kísérletet a gyógynövények gyűjtése iránt, a Szövetkezetek Szövetsége bizalommal tekint az akció sikere elé, de hangsúlyozza, hogy az összegyűjtött növények értékesítése feltétlenül biztosítandó, mert ezen szenvedett hajótörést eddig is a haza*, gyógynövénygyüjtés, amely viszont most a rokkantaknak is nyújthat kenyeret. A katonai érdekű üzemek munkásainak védelme. A kormány ma nagyjelentőségű rendeletet adott ki, melynek lényege az, hogy a hadiszolgáltatásról szóló törvény alapján az üzem folytatására kötelezett vállalatoknál alkalmazott munkások érdekei a legmesszebbme- nőleg megvédessenek. A rendelet első szakasza arról intézkedik, hogy azok az alkalmazásban levő, vagy kirendelt munkások, a kik hadiszolgáltatásul személyes szolgálatra kötelezhetők, mindaddig kötelesek munkaviszonyukban megmaradni, a mig a vállalatra nézve az üzem folytatásának kötelezettsége fennáll. A többi férfi- vagy nőmunkás — a mennyiben őket a hatóság erre más törvényes alapon nem kötelezi — az ipartörvény rendelkezései alapján jogosítva van a munkaviszonyt megszüntetni. A második szakasz szerint a hadiszolgáltatásul személyes szolgálatra kötelezettek a katonai büntető bíráskodás, illetve fenyitő hatalom alatt állanak, mig a többi munkásra ez nem terjed ki. A harmadik szakasz a munkásbérekről szól és lényegében arról intézkedik, hogy semmiféle formában és a munkaviszony, munkabeosztás, a munkidő tartama,, vagy bármiféle változtatása által sem kereshet a hadi- szolgáltatásul személyes szolgálatra kötelezett munkás kevesebbet, mint a vállalatnál hasonló muukakörben alkalmazott más személyek. A munkabér megállapításánál a háborús megélhetési viszonyokat is figyelembe kell venni. A negyedik szakasz szerint két hónapig terjedhető
