Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-22 / 4. szám

január 22.

SZATMÁRI GAZDA

5-ik oldal.

elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető, aki e rendelet ellen vét.

Az ötödik szakasz elrendeli, hogy a honvédelmi minisziériumban munkásügyi panaszbizottság létesittes- sék, a melyben a szakminisztériumok, a katonai hatóságok, a munkaadók és a munkások képviselői vesznek részt. E bizottság kizárólag a szolgálati-, bér- és munkaviszonyokból származó konkrét panaszokkal foglal- kozhaíik.

A rendelet azonnal életbe lép és hatálya a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed.

Kender- és napraforgó vetőmagot keres az egyesület titkári hivatala.

A lóheremag maximális á, a. A kormány rendeletét adott ki a lóheremag maximális árának meg állapításáról. Ebben utalás történik arra, hogy a mag piros szinü bárcával ólomzárolandó. Ez akkor történhetik, ha a lóheremag a lehetőségig meg van tisztítva és k'Iogramonként csak néhány szem nagy arankamagná! többet nem tartalmaz. A rendelet szerint a lóhere (vörös here, Trifolium pratense) magért követelhető legmagasabb ár Magyarország egész területére nézve métermázsánként (100 kg.) tisztasulyra következőképp állapíttatok meg: 1. Nagyarankamenícs nyers lóheremag320 j K, 2. nagyarankás tisztítható nyers lóheremag 285 K,

3. nagyarankás, tisztiíhatatlan nyers lóheremag 255 K,

4. arankamentesként hivatalosan ólomzárolt lóheremag 445 K, 5. íisztiíoíí, de nem teijesen arankamentes lóheremag ilyenként hivatalosan piros bárcával ólomzárolva vagy ólomzárolás nélkül 415 K. Kicsinyben (25 kg. és ezen alui való eladásnál az arankarnentesként hivatalosan ólomzárolt (4. pont) követelhető legmagasabb ár kg.-ként 4 K 80 f.-néi, a tisztított, de nem teljeseu arankamentes lóheremagért (5. pont) követelheiő leg- magsssbb ár 4 K 60 f.-nél magasabb nem lehet. Ezeket a legmagasabb árakat, amelyek magukban foglalják a rakodóállomáshoz való száliitás költségét is, zsák nélkül, készpénzfizetés meliett történt eladás esetére kell értem.

A rekviráit fogatok. A képviselőházban Bosnyák Géza a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában fölpanaszolta, hogy a rekviráit eiőfogatok váltságdíjából ’ Zalában meg egy krajcár sincs kifizetve. Kérte a kormányt, hogy vagy azonnal a rekvirálásnái fizessék ki a váltságdíjat, vagy pedig legkésőbb két héttel a rekvirá- lás után. Tisza István gróf miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a rekvirálásról a feleknek elismervényt kell kapniok. A háború elejéo a nagy sietségben lehetett valami zavar, de azóta gondoskodtak a szabályszerű eljárásról. A lovak árára vonatkozóan a honvédelmi miniszter utasítást küldött, hogy a báboru által keletkezett árdrágulást figyelembe vegyék a rekviráló bizottságok. Arra kért mindenkit, hogy ha konkrét panasza van, forduljon a kormányhoz, vagy akár személyesen ő hozzá. A hatóságok, amelyek önfeláldozó nagy munkát

végeznek, a legnagyobb igyekezettel törekszenek, hogy a kifizetés pontosan történjék. De a legnagyobb igyekezet mellett is — elismeri — a kifizetés nem történik oly gyorsan, mint kívánatos volna. Ez okból tárgyalást is kezdett a hadügyminiszterrel, hogy módot találjanak arra, hogy a kifizetés azonnal történjék, vagy nagyon rövid időn belül.

A téli karózás a gyümölcsösben. A hazánkban gyakran uralkodó szelek és viharok a még ki nem fejlett fák gondos karózását mellőzhetetlenné teszik. Bárminő anyaggal erősítsék is a fát a karóhoz, ez utóbbi soha sem legyen olyan közel a fák törzséhez, hogy azt dörzsölje. Ennek elkerülése végett a kötözőszert 8-as alakban kell a fa és karó köré kötni. A fa növekedésével már feleslegessé vált karót, vagy a letört karóvéget sohasem ajánlatos a földben hagyni. Egyrészt a fejlődd gyökérzet útjait is sértheti ez, de másrészt a korhadás- nak induló karóvégek sok olyan élősdi, penészgo mb a, stb. befészkelődésére nyitnak utat, a mely élősdiek él- szaporításukkal egész gyümölcsösöket is veszélyeztethetnek. Emberi lakóhelyektől távolabb eső gyümölcsösökben a karókat keresztléccel szokták megerősitgetni, a mi tulajdonképen a karóknak könyü szerrel való ellopását hivatott megakadályozni. Köíözőszerül szalmafonatokat, gúzst ne használjunk, mert az ilyesmi nem tartós, hamar rothad és megtellik élősdifélével, a drót és sodrony sem ajánlatos, mert a hol az a fatörzsét éri ott bevágódik idővel és sebet ejthet a törzsön. Füz- vessző, kókuszkötél és az erdei szaiaginda bizonyullak legalkalmasabb karó és fakötöző szerekül.

A kendertermelés általában, de különösen a mai viszonyok mellett nemcsak kifizeti magát, — a had vezetőségnek kötélárukra nagy szüksége lévén — de hazafias kötelesség is. A kender termelés vármegyénkben alig kultiváltaiik, pedig volna hozzá alkalmunk s Így nem győzzük eléggé gazdáink figyelmébe ajánlani, hogy próbálkozzanak meg vele; annyival is inkább keresztül vihető ez ma, amikor a női kézimunkában hiány nincs. A kender értékesítése nagyon könnyű s oly jövedelmet biztosit, mely semmi körülmények között sem kicsinyelhető. Próbálják meg gazdáink, azt hisszük nem fogják kárát vallani.

Görögország termelési viszonyai. A világháború olyannyira előtérbe tolta Görögországot is, hogy termelési állapotával legalább röviden foglalkoznunk kell. Görögország területe alig valamivel több mint Magyarország egynegyedrésze. Ennek is alig 22 százaléka szerepei gazdaságilag megmivelt területként; viszont aztán elég tekintélyes a hegyvidéki legelők és rétek kiterjedése. Állati takarmányban tehát nincs hiány, ellenben üsztszükségletének több mint 80 százalékát kénytelen külföldről, még pedig elsősorban balkánszomszédaitól, nevezetesen Romániától és Bulgáriától beszerezni. Kapásnövényekben hiányt szenved, de azért sok és jó- minőségü exportképes korai zöldségfélét termeszt. Főtér—