Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-10 / 15. szám
2-ilc oldal. bZATMÁRl GAZDA április 10. A mezőgazdasági munka és a vasárnapi munkaszünet. A kereskedelemügyi miniszter tudvalevőleg már a háborús állapot kezdetén felfüggesztette az ipari munka vasárnapi munkaszünetéről szóló törvény intézkedéseit s igy a háború tartamára j az ipari munka és a kereskedelmi tevékenység j vasárnaponként is meg van engedve. Nagyon természetes, hogy a felfüggesztést csak olyan i ipari vállalatok veszik igénybe, a melyekre a háborús viszonyok különösen sürgős, vagy tö- j meges munkát rónak. De persze ezek a vállalatok is kárpótolják munkásaikat az elmaradt, illetőleg áthelyezett pihenőnapért. A munka- szünel felfüggesztése tehát — a mint a tapasz- i talás hónapokon keresztül megmutatta — ily rendkívüli viszonyok között a közérdeket szol- ! gálja és semmiféle jogos magánérdeket nem sért. A felfüggesztő rendelet intézkedései a me- j zőgazdasági munkára nem terjednek ki, mert hiszen arra az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló törvénycikk sem vonatkozik, — de a mai viszonyok között bizonyosan nem szorul magyarázatra és bizonyításra, hogy a tavaszi és nyári szorgos munkálatok idejére ép- ! peri olyan megokolt volna jelenleg a mezőgazdasági munka vasárnapi kötelező szünetelésének felfüggesztése, mint a hogyan ez az ipari és kereskedelmi tevékenység terén vált szükségessé. A mezőgazdasági munkát illetőleg általánosságban ma is az 1868. évi törvény szabályozza a vasárnapi munkaszüneteí olyan értelemben, hogy »vasárnapokon mind a nyilvános és nem elkerülhetlenül szükséges munka felfüggesztendő.“ Az 1879. évi XL. t.-c. intézkedése értelmében e rendelkezés megszegése kihágás, a mely 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Különleges intézkedéseket a mezőgazdasági munka vasárnapi szünetelése tekintetében csakis az uj cselédtörvény tartalmaz, a mely a cselédek részére — mint általában ismeretes — vasárnaponként és sátoros ünnepeiken munkaszünetet biztosit. Tudvalevő azonban, hogy egyes alkalmazási minőségeket már ez a törvény is kivesz a munkaszünet alól, másrészt pedig halaszthatatlan szükség és fenyegető kár esetén feljogosítja a gazdát, hogy külön napszám ellenében cselédjeit vasárnap is munkába szóllithassa. Ha valamikor, úgy most áll fenn az egész országra nézve a halaszthatlan szükség és fenyegető kár esete, mert hiszen az idei termésnek minél teljesebb erőfeszítéssel való biztosítása a létünkért vívott nehéz küzdelem diadalmas belejezésének előfeltétele. Ezek a szempontok vezették az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet, mikor tanácsában fontolóra vette a vasárnapi munkaszünet kérdését és elhatározta, hogy felterjesztést intéz a kormányhoz, melyben azt kéri, hogy az érvényben lévő törvényes intézkedések, a melyek a mezőgazdasági munkában a vasárnapi mun- kászünetet biztosítják, a háború tartamára füg- gesztessenek fel. Súlyt helyez az OMGE e kérelem mellett arra, hogy a nélkülözhetlen;pihenő, a mely az erőgyűjtésre szükséges, biztosittassék a munkásoknak. E mellett az a kérés is ki van fejezve az OMGE felterjesztésében, hogy rendelje el a kormány a korcsmák vasárnapi zárvatartását, mely kérelem mellett bizonyosan több és fontosabb okok szólnak, mint a fiskális érdek, a mely ezt a többször és több oldalról felhangzott kérelmet teljesülni nem engedte. Végül pedig megkeresi az 0. M. G. E. a vallásfelekezetek főpapjait oly rendelkezés kiadásáért, a mely a vasárnapi és ünnepi istenitiszteletek időpontját oly módon szabná meg, hogy a vallásos kötelességek gyakorlása minél kevesebb időt vonjon el a termelőmunkára szükséges, az idén fokozott buzgalommal kihasználandó időből. Konyhakerti növények ültetése. Ma, a midőn a fokozottabb mérvű zöldségtermelés hazafias kötelesség, igy tehát nem lesz érdektelen» ha a most kezdődő palánta ültetés alkalmából közöljük Czapáry Bertalannak, a mezöhegyesi faiskola vezetőjének megjelent munkájából az alábbi sorokat. „A konyhakerti növényeknek ültetése, egyike a legfontosabb munkálatoknak, mit ha nem végezünk igen igen nagy gonddal, ez esetben óriási kárunk keletkezhet növényeink elpusztulásával. Általánosságban a következőkre kell ügyelnünk, hogy munkánk sikeres legyen : A növényeknek annyi helyet adjunk, hogy azoknak természetes fejlődésükhöz elegendő helyük legyen. Össze ne szorítsuk őket, mert nem fejlődhetvén ki tökéletesen, nem fognak szépen tenyészni. Túl ritkán se ültessünk, mert akkor sok helyet veszítünk s az ágy nem lesz csinos. Az ültetést legcélszerűbben ültetőfa segélyével végezhetjük, úgy hogy azzal a kijelölt helyen lyukat készítünk, ebbe gyökerének visszacsipése után belehelyezzük a palántát oly mélyen, hogy egészen az alsó levélig kerüljön a földbe; az ültetőfával a földet mellé
